|
|
|
|
A Minisztertanács Tanácsadó Testületének állásfoglalása a nagymarosi beruházásról (2. rész) (OS)
|
A tanácsadó testület által felkért szakértők megvizsgálták a döntés megalapozásához készült gazdasági számításokat. E számításokról az a megítélés alakult ki, hogy ezek nem alkalmasak a folytatás, illetve leállítás alternatívájának eldöntésére. A tanácsadó testület véleménye szerint a környezeti kockázatok problémája rendkívül élesen vetődik fel, különösen a nagymarosi beruházás megvalósulása esetén. A ki nem zárható káros környezeti hatások kiküszöbölése a beruházás befejezése után tartósan jelentős újabb és újabb befektetéseket igényelhet. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a már elkészült vagy mindenképpen megépítendő objektumok (Dunakiliti, Bős) is környezeti változásokhoz vezetnek Nagymaros elhagyása esetén is. Ezeket a hatásmechanizmusokat tehát a leállítás esetén is nagy volumenű és minden területre kiterjedő ,,ökológiai tervező,, munka megindításával vizsgálni kell. A tanácsadó testület értékelte azokat a nehézségeket, amelyeket a leállításról szóló döntés az érintett szomszéd országokhoz fűződő viszonyunkban okozhat. Mégis tagjai - többségükben - úgy ítélték meg, hogy vitás kérdések baráti vagy szövetséges országok között is elkerülhetetlenek és természetesek. Önmagában ez a döntés nem okozhat változást a magyar kormányzat politikájával kapcsolatos csehszlovák, illetve osztrák politikában. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha bárki ilyen célra akarná kihasználni a vízlépcső teljes kiépítésének leállítását. A kérdés belpolitikai megközelítésében abból indult ki a testület, hogy egy minden vonatkozásban elhibázott, s rosszul kezelt ügyről van szó, melyet a jelen helyzetben már képtelenség valóban jól lezárni. A leállítás sem hoz létre tehát jó helyzetet, de a leállítás hozhatja csak létre az ország számára a kielégítő helyzetet. A leállítást az eddig említetteken kívül még a következő érvek támasztják alá: - Bár a számítások ellentmondóak és így egyértelmű eligazítást nem adnak, mégis megalapozottnak ítélhető, hogy a továbbépítés leállítása megtakarításokra vezet, a tervezett további kiadások (beleértve a szennyvíztisztítási beruházásokat is) kedvezőbben, vagy más fontosabb igények kielégítésére használhatók fel. - A leállítással a kormány deklarálja a korábbi időszak környezeti következményekre alig figyelő politikájának elvetését és a napjainkra döntő jelentőségre emelkedett környezetkímélő- és védő politika előtérbe állítását: kifejezésre juttatja, hogy meghallgatja és megfogadja a lakosság ilyen igényeit. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|