|
|
|
|
A Központi Bizottság ülése - Fejti György nyilatkozata (2. rész)
|
A Központi Bizottság titkára e témakör kapcsán elmondta: feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az MSZMP az úgynevezett politikai átmenet kérdését megbeszélje a közelmúltban létrejött pártokkal, politikai formációkkal. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok közül megemlítette a párttörvényt, az alkotmánybíróságról szóló törvényt, a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt és legfőképpen a választójogi törvényt. Szükségesnek tartotta, hogy a tárgyalások kiterjedjenek a gazdasági válság elhárításával összefüggő kérdésekre, illetve egy olyan szociálpolitikai csomagterv kialakítására is, amely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és egyben lehetővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a választásoknál majdnem szükségszerűen jelentkező szociális demagógia veszélyét. A TV-Híradónak, a választások időpontjával kapcsolatos kérdésére, Fejti György elmondta: ezt a témát még többször meg kell vitatni, legfőképpen az országgyűlési képviselőkkel - ezen belül az MSZMP-képviselőcsoporttal - s természetesen a pártokkal, a potenciális versenytársakkal is. A Központi Bizottság egyelőre csak előzetes vitát folytatott erről, javaslata ügyében nem döntött, de a KB titkára fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a vitában nem pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország érdekeit szem előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen választási periódusra van szükség. Az Országgyűlést és a kormányt ért támadásokkal kapcsolatban a Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok szervezet követeli a kormány lemondását, nyugaton általában előrehozott választásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem kérhetnek tőlünk számon - hangsúlyozta. - Vagyis egyrészt az, hogy ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és a kormány tagjai adják át helyüket. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen vélemény fogalmazódott meg a KB ülésén a párttörvény-tervezetnek arról a passzusáról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadását. Fejti György a kérdést rendkívül lényegesnek tartotta, hangsúlyozva: arról is szó van, hogy fenn akarják-e tartani a pártok a maguk szuverenitását, hiszen a támogatás feltétele mindig valamiféle befolyásolás. Ezért például az országok egy részében szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegyenek igénybe. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 20:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|