|
|
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (4. rész)
|
Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban utalt arra az előzetes híresztelésre, miszerint a tanácskozáson pártszakadás várható. E megoldás veszélyeit kifejtve hangsúlyozta: nem híve annak, hogy a lelkileg, politikailag, szellemileg a jelenleg kialakulatlan helyzeben a párttal azonosulni nem tudók egyfajta erőszerveződés alapján kiváljanak vagy szakitsanak az MSZMP-vel. Nem elvi okokból; az ország helyzete és praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és a nagy mértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjaival, akikben megvan a morális felkészültség, tartás és megújulási szándék. Hozzátette: nincs megválaszolva viszont az a kérdés, hogy összetartható-e a párt. Véleménye szerint igen, ha megtalálja az öntisztuláshoz szükséges eszközöket. Az MSZMP szervezeti elveit a gondolkodás és a platformszabadság jegyében, a párton belüli józan kooperáció érdekében újra kell gondolni - hangsúlyozta a továbbiakban. Enélkül a gondolkodás szabadsága és az abból kialakuló új megoldások keresése állandóan a veszélyeztetettség és a fenyegetettség határán mozog. Kifejtette: ilyen szervezeti normák mellett mindig annak kockázatosabb a helyzete, aki valamit kigondol és javasol, mert ráfogható, hogy bomlasztó tevékenységet folytat, szét akarja zülleszteni a párt szervezetét, megfeledkezve arról, hogy az MSZMP történelmében bizonyíthatóan a ridegség okozta a gondolat befogadását keletkezésekor. Ebből a helyzetből kell az MSZMP-nek új értékek, eszmék keresése jegyében kilábalni ahhoz, hogy együttmaradva, a konkrét politikai felelősséget elviselni, a megújulásra felkészülni tudó emberek politikai erőt alkothassanak egy olyan infrastruktúra birtokában, amelyet a párt szervezete jelent - mutatott rá Pozsgay Imre. A továbbiakban arról szólva, hogy milyen legyen az MSZMP viszonya a többi politikai szerveződéshez, kijelentette: folytatni kell a tárgyalásokat - nem rögtönzésekkel -, akár egy műhely keretein belül is megtalálva a megoldást. Véleménye szerint ugyanis az egész nemzeti fejlődés szempontjából hasznos, ha létrejönnek a még szunnyadó erőkből a szervezetek, különböző intézmények. Az ugyanis, hogy melyik áll meg a lábán, nem kis mértékben múlik az MSZMP erőnlétén, szervezettségén, kapcsolatképességén, s azon, hogyan állja a versenyt az ellenzékkel folytatott polémiában. A politikai intézményrendszer reformjáról szólva megismételte azt a korábbi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül önmagában nem vezet eredményre. A téma napirendre tűzését mégis indokolja az, hogy addig a gazdaság sem tud igazán megmozdulni, amíg a politika foglya. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 19:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|