|
|
|
|
Reformműhely - Tanácsozás Kecskeméten
|
1989. április 15., szombat - Reformműhely címmel szombaton Kecskeméten országos jelentőségű tanácskozás kezdődött azzal a céllal, hogy előrelendítse a Magyar Szocialista Munkáspárt megújulását és elősegítse a párt kezdeményező szerepének megteremtését. A tanácskozás délelőtti munkájában részt vett Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Vastagh Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára, továbbá Berecz János és Fejti György, a Központi Bizottság titkárai. A későbbiek során még további vezető politikusok érkezésére számítanak, jelezte résztvételi szándékát Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára is. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban elkezdődött eszmecserén az MSZMP Politikai Bizottságának két tagja, államiniszterek - Pozsgay Imre és Nyers Rezső - a politikai intézményrendszer, illetve a gazdaság reformjáról tartott előadást, majd korreferátumok és hozzászólások hangzanak el. A felfokozott érdeklődést jelzi, hogy már a rendezvény elején csaknem másfélszázan jelentették be felszólalási szándékukat. A tanácskozás résztvevőit Szabó Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Pozsgay Imre előadásával elkezdődött az érdemi munka. Pozsgay Imre nyitó előadásában az összejövetel céljáról szólva elmondta: ez a rendezvény kezdete azoknak az eszmecsere sorozatoknak, amelyeken a reformra elszánt, azt következetesen végigvinni akaró erők képviselői szót érthetnek egymással a társadalmi, politikai válságból kivezető út megtalálása érdekében. Kitért az eseménnyel kapcsolatos előzetes híresztelésekre is, miszerint ezen a tanácskozáson pártszakadás várható. Kifejtette ennek a megoldásnak a veszélyeit. Elmondta, sem az ország helyzete, sem a praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és nagymértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjaival, akikben a morális felkészültség, tartás és megújulási szándék megvan. A párt szétesése olyan politikai, hatalmi vákumot hozna létre, olyan kezelhetetlen társadalmi állapotot, amelyből a kivezető utat nem a reformerők mutatnák meg. Az intézményrendszer reformjáról szólva megismételte azt a korábbi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül önmagában nem vezet eredményre. A téma napirendre tűzését mégis indokolja az, hogy addig a gazdaság sem tud igazán megmozdulni, amíg a politika foglya. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 12:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely - Tanácskozás Kecskeméten (2. rész)
|
A korábbi politika, a diktatúra sztálini formája ugyanis magába szívta a társadalom, a gazdaság számos területét, s ilyen körülmények között az ország kormányozhatatlanná vált. A politikai intézményrendszer reformjának, a modellváltásnak tehát az a lényege, hogy a politika szakítson azzal a szemlélettel, azzal a gondolkodással, ami a társadalmi-gazdasági folyamatok szabályozása miatt szakadatlanul a hatalom újabb és újabb akkumulálására kényszeríti. Pozsgay Imre kifejezte azt a meggyőződését, hogy az MSZMP jó úton van ahhoz, hogy ezt a modellváltást megoldja. Nyers Rezső annak hangsúlyozásával kezdte előadását, hogy csupán józan reálpolitikával ma már nem lehet kitörni nehéz gazdasági helyzetünkből: mára - mondotta - kényszerűséggé vált a széles körű reform. Ezután arra mutatott rá, hogy teljes körű piacgazdaság kiépítésére van szükség, ami az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia honi viszonyainknak megfelelő kifejlesztése, aminek lényege, hogy a tömegek a politikai pártok és a társadalmi mozgalmak révén, széles körű ellenőrzést valósítsanak meg a legfontosabb gazdasági döntések felett. A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte, hogy a piacgazdaság kiépítésében aktív szerepet kell hogy kapjon a tulajdonosi érdek; társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett. A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A súlypontot az ország pénzügyi helyzetének stabilizálásáról át kell helyezni a gazdaság kimozdítására, egy új minőségű gazdasági fejlődés elindítására. Ez jelentős kockázatot is rejt magában. Nyers Rezső szólt arról is, hogy mit várhatnak a reformtól a dolgozó emberek. Mint mondta, a reformtól egy-két évig biztosan nem várható az életszínvonal javulása, s az is lehet, hogy az emberek életszínvonala, ha nem is a korábbi ütemben, de némileg esetleg tovább csökken. Először arra van reális lehetőség, hogy a fogyasztás csökkenését állítsuk meg, s csak utána kerülhet sor a reálbérek szintentartására, majd az életkörülmények érdemi javítására. (MTI)
1989. április 15., szombat 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|