|
|
|
|
Grósz interjú a Korea Heraldban (1.rész)
|
Tokió, 1989. április 4. kedd (MTI-TUD) - A dél-koreai lapok bő terjedelemben ismertették a hét végén azt az interjut, amelyet Grósz Károly a múlt héten a Cshö Ho Dzsung külügyminiszter kíséretében levő újságíróknak adott. Az MSZMP főtitkárának fényképével illusztrált, címoldalon megjelenő írások címükben kiemelik, hogy Grósz Károly beruházásokhoz, magyarországi építkezési munkálatokhoz hívja segítségül a dél-koreai cégeket. Az interjú egyes elemeit a Jonhap hírügynökség nemzetközi adása alapján szombaton már ismertettük. Az alábbiakban azokra a részletekre is kitérünk, amelyek a The Korea Herald című lapban láttak napvilágot.
A nemzetközi kérdéseket érintve az MSZMP főtitkára a lap szerint hangsúlyozta: a világ egy, azonban jelenleg sok határ által megosztott. A Koreai Köztársaság nyitott kapu politikája a szocialista országok irányába - köztük hazánk felé - egybeesik a hasonló magyar nyitási törekvésekkel. Ezen egybeesés önmagában véve is üzenet. Hazánk tiszteletben tartja minden nép jogát arra, hogy önálló külpolitikát folytasson. Kérdésre válaszolva az MSZMP főtitkára kijelentette: minden ország önálló döntési joga, hogy csatlakozik-e az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, vagy sem. Mindazonáltal - minthogy a kérdés a két Korea viszonyát érintő összefüggésben hangzott el - Grósz Károly arra is figyelmeztetett, hogy semmi sem helyettesítheti Észak- és Dél-Korea kölcsönös erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a jobb kapcsolatok létrehozásáert együttműködjenek. Az a fontos, hogy a két ország a politikai, gazdasági és kulturális téren megnyilvánuló párbeszéd és együttműködés révén jusson el az újraegyesítéshez. Ezeket az erőfeszítéseket Magyarország támogatja. ,,Tudjuk, hogy a Koreai-félsziget vagy 40 éve a világ egyik feszültségi központja. Ettől mi nem tekinthetünk el, csupán azért, mert Korea földrajzilag távol esik tőlünk. Ugyanakkor abban bízom, hogy koreai barátaink sem csukják be a szemüket a magyarországi problémák előtt. A két Korea léte a félszigeten realitás...a politikai realitások talán változtak, de a megosztottság megmaradt. Új politikai akaratra van most szükség. Az újraegyesítés olyan feladat, amely hosszú időt vesz igénybe. Az is a realitásokhoz tartozik, hogy ebben a folyamatban a koreaiak akarata nagyobb szerepet kell, hogy játsszon,, - idézi az MSZMP főtitkárát a The Korea Herald. (folyt.)
1989. április 4., kedd 14:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|