|
|
|
|
Befejeződött az UDSZ-kongresszus Kecskeméten
|
1989. április 1., szombat - Az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű ifjúsági politikai szervezet a hét végén Kecskeméten rendezte meg első kongresszusát. A szombaton zárult kétnapos tanácskozáson az alig pár hónapja kibontakozott mozgalom több mint ezer tagját félszáz küldött képviselte. A kongresszus résztvevői elfogadták a szervezet alapszabályát, megfogalmazták politikai állásfoglalásukat, s megválasztották a héttagú vezetőséget. Az UDSZ elnöke a következő kongresszusig Horváth Gyula, a Marx Károly Közgazdaságtudományi egyetem oktatója lett.
A tanácskozás résztvevői némi módosítással elfogadták, illetve megerősítették a szervezet korábbi politikai célkitűzéseit, programját és módszereit. Eszerint az UDSZ fő célja: részt venni egy olyan szocialista magyarország megteremtésében, amely csatlakozhat az európai nemzetek formálódó közösségéhez. A szervezet a közösségi tulajdon meghatározó arányára épülő árutermelő társadalom felépítéséért küzd, amelyben a vezérlő értékek a demokrácia, a szociális biztonság, a közösségiség, a tudás megbecsülése, a vállalkozás, a kockázatvállalás, a szolidaritás és az önszerveződés tiszteletben tartása. Az UDSZ fellép mindazon politikai áramlatok ellen, amelyek monopolhelyzetre, a hatalom kisajátítására, a civil társadalom gyengítésére törekednek. A szervezet szövetséget keres a szocializmus és a demokrácia értékeit elismerő, támogató magyar baloldali progresszió erőivel, a reformkommunistákkal és a szociáldemokratákkal, azonban önálló, független szervezet kíván maradni, nem fogadja el egyetlen párt közvetlen irányítását sem. Programja megvalósításában döntően a felsőoktatás bázisán létrejött, öntevékeny, alulról szerveződött csoportjaira épít, de nyitott a középiskolások és a fiatal értelmiségiek előtt is. A kongresszuson a viták középpontjában állt az a kérdés, hogy a szervezet csatlakozzon-e KISZ jogutód szövetségéhez. E témában végül a résztvevők nem döntöttek. Úgy foglaltak állást, hogy erre a KISZ kongresszusa után, az ifjúsági szövetség programjának ismeretében kerülhet csak sor. A tanácskozáson értékelték a szervezet eddigi akcióit is, amelyek közül országosan a legismertebb a március elsejei kezdeményezés volt: ,,a nem létező tankönyvek napja,, elnevezésű demonstráció. Mint elhangzott, a közeljövőben az UDSZ újabb tiltakozásra készül, amiatt, hogy a katonai szolgálat idejét csak a felsőoktatásban tanulók számára csökkentették 11 hónapra. Véleményük szerint ez a megkülönböztetés sérti a jogegyenlőség, az esélyengyenlőség elvét, s értelmiségellenes hangulatot vált ki a társadalom széles rétegeiben. (MTI)
1989. április 1., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|