|
|
 |
|
 |
Március 15-e vidéken (4. rész)
|
A vidéki ünnepségek egy másik központja Debrecen volt, amely
olyan fontos szerepet játszott az 1848-as szabadságharc
eseményeiben. Elsőként - a református nagyteplomban - a FIDESZ, az
SZDSZ és a Magyar Demokrata Klub helyi szervezetei tartottak
megemlékezést. Az ünnepi istentisztelet után virágokkal borították
el Kossuth Lajos szobrát, majd Petőfi szobránál helyezték el az
emlékezés virágait.
Félórával később ugyanott kezdődött a népfront szervezte
ünnepség. Rövid kulturális műsor után koszorút helyeztek el az
emlékmű talapzatán. Ezután a résztvevők végigvonultak Debrecen
főutcáján, egészen a Kossuth térig. Az ott, a Nagytemplom előtt,
felállított emelvényt Debrecen 1693-as ősi címere díszítette, amely
ez év március 14-e óta ismét a város hivatalos jelképe.
A mintegy 10 ezer egybegyűlt előtt a Hazafias Népfront városi
bizottságának, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének, a
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei
szervezetének, illetve a 450 éves debreceni református kollégiumnak
a képviselője mondott beszédet. A sokezres tömeg ezután együtt
énekelte a Kossuth nótát, majd a szabadságért életüket áldozott
névtelen hősökre emlékezve megkondultak a város harangjai. Végezetül
az együtt ünneplő szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth
Lajos szobrát. A város egyetemistái Kossuth Lajos Tudományegyetemen
közösen ünnepeltek.
Pákozdon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy
győztes csatájának színhelyén álló honvéd emlékműnél még soha nem
gyűltek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor
után a fegyveres erők, az MSZMP, valamint a társadalmi és
tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság
képviselői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. De még
az ünnepség befejezését követően is hosszú ideig valóságos
zarándokhely volt az emlékmű: családok, kirándulók rótták le néma
kegyeletüket egy-egy csokor virággal a szabadság hőseinek emléke
előtt. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|