|
|
|
|
Operaház - brit sajtó (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. március 1.szerda (MTI-TUD) - Elismeréssel méltatják a vezető brit lapok szerdán a Magyar Állami Operaház vendégjátékát. A kritikusok kiemelik, hogy ezúttal először került színre Londonban Bartók eredeti szándéka szerint egy színházi estén ,,A Kékszakállú herceg vára,, című opera és a két balett, a ,,Fából faragott királyfi,, és a ,,Csodálatos Mandarin,,. Sajnálkozással jegyzik meg, hogy a korszerűsítésre szoruló Covent Garden-i épület elavult színpadtechnikája miatt sokáig tartottak az átdíszletezések, s ez volt az oka annak is, hogy nem kerülhetett sor a Bartók-opera legújabb magyar színpadi változatának megígért bemutatójára.
,,Az öt év előtti változat azonban nem okozott csalódást: Mikó András produkciója hívebben tolmácsolja a zeneszerző mondanivalóját, mint bármelyik előadás, amit eddig valaha is láttam,, - írja David Murray, a Financial Times operakritikusa. Kiemeli, hogy ,,a zenekar Lukács Ervin vezényletével mélyen átérzett teljesítményt nyújtott. Az énekesek hasonlóképpen: Polgár László (az első esti előadás címszereplője) sötéten szép hangjával arisztokratikus és stílusosan komor Kékszakállú, Komlósi Ildikó, a vonzó, fiatal mezzo pedig eleven, merész Judit,,. A The Daily Telegraph azt emeli ki, hogy ,,mint a legtöbb modern produkció, Mikó András rendezése is magára a zenére és tolmácsolóira helyezte a hangsúlyt a szándékoltan gyér cselekményű opera előadásában. Ezt a felfogást alátámasztották Forray Gábor díszletei is,,. ,,A zenekar olyan ihletett és magabiztos teljesítményt nyújtott - írja a The Daily Telegraph -, ami el is várható Bartók honfitársaitól. Lukács Ervin és kitűnő zenekara hibátlanul bontotta ki a mű érzéki szépségét. A hatás szempontjából nagyon sokat jelentett, hogy az opera eredeti nyelven hangzott fel, s megfelelő korú és megjelenésű művészek voltak a főszereplők. Komlósi Ildikó érzelemdús és érzéki hangja, sötét szépsége és a jó megjelenésű Polgár László erőteljes bassz-baritonja ideális Kékszakállú-előadást nyújtott. Mindketten méltóságteljesen és szenvedélyesen énekeltek.,, (folyt.)
1989. március 1., szerda 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Operaház - brit sajtó (2.rész)
|
A The Times szerint a magyar előadás rácáfolt arra a vélekedésre, hogy a Bartók-opera inkább a fülnek, mint a szemnek való. ,,A Magyar Állami Operaház bemutatója azt bizonyította, hogy a darab nagyon is intenzíven színpadi mű. Polgár László és Komlósi Ildikó nemcsak a szöveget tolmácsolja tisztán és erőteljesen, hanem - Mikó András rendezésében - a színészi játék útján új távlatot ad a műnek. Ez a produkció a lélektani részletekre összpontosít,, - írja a The Times. A The Guardian ,,varázslatosnak,, minősíti az opera előadását, kiemelve, hogy ,,Polgár László sziklaszilárd és gyönyörű hangjával fenséges Kékszakállú, nemkülönben csodálatos Judit a színésznőnek is kitűnő Komlósi Ildikó,,. A tánckritikusok egybehangzóan felsőfokú jelzőkkel illetik a ,,Csodálatos mandarin,, új magyar színpadi változatát. ,,Seregi László koreográfiája a történet lényegét alkotó durvaságra összpontosít és ebben rejlik színpadi hatása. A valaha is látottak közül számomra ennek a zeneműnek ez az egyetlen hiteles színpadra állítása,, - írja a Financial Times. Kiemeli Forray Gábor ,,brutális nagyvárosi színpadképét,, , Pongor Ildikónak ,,a karakter mélységeit felszínre hozó lány-ábrázolását,, , Keveházi Gábor ,,mély benyomást keltő,, mandarinját. A The Times szerint ,,Seregi Lászlónak sikerült a mai közönség számára elfogadhatóvá tennie a mai ember számára sem valóságként, sem allegóriaként nem túlságosan hihető két balettet.,, Szintén kiemeli Pongor Ildikó és Keveházi Gábor erőteljes jellemábrázolását. A The Guardian ,,örömteli eseményként,, méltatja a magyar állami operaház vendégjátékát, amelynek során, mint írja ,,a magyar korona három drágakövét mutatták fel a londoni közönségnek,,. Utal a magyar vendégek hibáján kívül túlságosan hosszúra nyúlt szünetekre és hangoztatja: ,,Mindazok, akik türelmesek voltak, az est legizgalmasabb, legfelvillanyozóbb élményének jutalmában részesültek: a ,Csodálatos mandarin, olyan új színpadi változatát láthatták, amely összefüggéseibe helyezte a Bartók-partitura brutalitását, felmutatva egybehangzását a magyar vérmérséklet izzó hevével. Seregi László koreográfiája hozzásegített bennünket a mű cselekményének modern értelmezéséhez és mélyebb megértéséhez,,.+++
1989. március 1., szerda 12:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|