|
|
|
|
Petíció - Rudé Právo (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. július 1. szombat (MTI-tud) - Első számú politikai üggyé vált Csehszlovákiában az a petíció, amelyet ismert művészek, ellenzéki személyiségek és egyszerű állampolgárok írták alá, közel kétezren, s amely egyebek között mély rendszerbeli változásokat követel az ország vezetőitől. Szombaton a petíció elleni kampányban felbukkant Bős-Nagymaros is.
A Rudé Právo, a pozsonyi Pravda és Új Szó pénteken rendkívül éles hangú kommentárban ítélte el a felhívást, s azt ugyanaznap a legfelsőbb pártvezetés, a CSKP KB elnöksége is megbélyegezte, majd pedig pénteken este a csehszlovák televízió fő híradásában visszatért az ügyre, bírálva a ,,Néhány mondat,, című petíciót. Mindezek után a CSKP lapja, a Ruddé Právo, szombaton az első oldalon közölte az észak-morvaországi vitkovicei vasmű egyik munkáskollektívájának telexüzenetét. Ez elíteli a petíció szerzőit és elutasítja azt az állításukat, hogy Csehszlovákia zsákutcába jutott volna és hogy az ország a végét járná. A Rudé Právo ugyanebben a számában újabb kommentárt is jelentetett meg, ezúttal ,,Miben sántikálnak?,, címmel. A lap hangoztatta: a felhívás lényege abban fogalmazható meg, hogy az ellenzéki csoportok, mély rendszerbeli változásokat követelve, tulajdonképpen a München előtti kapitalista rendszer visszállítására törekednek Csehszlovákiában. A Rudé Pravo szerint ezek az illegális csoportok a csehszlovákiai átalakítás és demokratizálás folyamatát akarják megzavarni. Mint írta, szét akarják zúzni az egységes szakszervezeteket és társadalmi szervezeteket, sajtószabadság ürügyén az ellenzéki kiadványoknak akarnak teret adni. A csehszlovák pártlap a bős-nagymarosi vízlépcső-ellenes magyarországi mozgalom hatásának tulajdonítja azt, hogy az ellenzéki petícióban szerepel a követelés: haladéktalanul terjesszék a szakértők és a közvélemény elé sokoldalú megvitatásra a nagyszabású, ökológiai hatású létesítmények terveit. ,,Nyilvánvalóan a dunai vízlépcsőrendszer elleni magyar mozgalom visszhangjáról van szó ebben a követelésben. Ez valójában bizalmatlanságot fejez ki a csehszlovák, a magyar és más külföldi szakemberek, tudósok, szakértők százaival szemben, akik éveken át sokoldalúan foglalkoztak a létesítmény különböző problémáival, energetikai, vízgazdálkodási, ökológiai és biológiai vonatkozásaival,, - olvasható a kommentárban. (folyt.)
1989. július 1., szombat 08:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|