|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szolidaritás-kormány alakulhat Lengyelországban (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Varsó, 1989. augusztus 24. csütörtök (MTI-TUD) - Történelmi döntést hozott csütörtökön a lengyel parlament alsóháza, a szejm: négy ellenében 378 szavazattal, negyvenegy tartózkodás mellett, Tadeusz Mazowieckit, a Szolidaritást képviselő hatvankét éves jogász-újságírót, az ellenzéki tevékenységéről ismert és a katolikus egyházhoz közelállónak tartott politikust választotta meg kormányfőnek és bízta meg az új kormány megalakításával - jelenti Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója.
Tadeusz Mazowiecki hosszú éveken át Lech Walesa személyes tanácsadója volt. A Szolidaritás elnöke jelölte a posztra. Élvezi a lengyel katolikus hierarchia bizalmát is. Wojciech Jaruzelski köztársasági elnök azután döntött jelölése mellett, miután Czeslaw Kiszczak volt belügyminiszternek, a LEMP KB PB tagjának az erőfeszítései egy nagykoalíciós kormány létrehozására kudarcot vallottak, a LEMP évtizedes koalíciós partnerei, a parasztpárt és a demokratapárt pedig új koalícióra lépett a Szolidaritással. Az új kormányfő megválasztása azt jelenti, hogy Lengyelország háború utáni történelmében, de a szocialista államok történetében is első alkalommal nem a kommunista párt vezette kormány veheti kezébe az ország ügyeinek irányítását, bár minden jel szerint a Lengyel Egyesült Munkáspárt sem szorul ki teljesen a hatalomból, hiszen az előzetes egyezkedések értelmében valószinűleg jelentős tárcákat őríz majd meg a kormányban. A LEMP-é lenne a belügyi, a nemzetvédelmi tárca, de más miniszteri bársonyszékekről is szó van. Akár így, akár úgy: példátlan politikai fordulat történt Lengyelországban, amelynek hosszú távú következményeit ma még nem lehet felmérni. Hiszen maga a kormányfő sem zárta ki, hogy kabinetje rövid életű lehet, ami nem csak a rendkívül nehéz gazdasági helyzettel, de a jelenleg kialakult politikai konstellációban rejlő bizonytalansági tényezőkkel is magyarázható. Mindenesetre Lengyelország valamennyi józan politikai ereje - tudatában a helyzet újszerűségéből is fakadó bizonytalanságoknak - az új kormányfő megválasztásában és a tervezett széles koalíció létrejöttében lehetőséget lát a válságból való kijutás sikerrel kecsegtető megpróbálására. (folyt.)
1989. augusztus 24., csütörtök 16:06
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szolidaritás-kormány alakulhat Lengyelországban (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A szavazást megelőző beszédében Tadeusz Mazowiecki működőképes, az állam és a gazdaság, a társadalom mélyre ható reformjára képes kormány megalakítását ígérte, amelyben helyet kapna a parlamentben képviselettel rendelkező valamennyi politikai erő. Kijelentette: politikai hovatartozástól függetlenül, világnézetre és vallási elkötelezettségre tekintet nélkül valamennyi lengyel kormányfője kíván lenni. Célja, hogy a jelenlegi átmeneti időszakban az egyes politikai táborok szembenállását partneri együttműködésre váltsa, ami utat mutathat a totalitárius hatalmi rendszertől a demokratikus jogállamiság felé. Úgy vélekedett, hogy pártja, a Szolidaritás és a lengyel katolikus egyház támogatásával sikerülni fog elnyernie a társadalom legszélesebb rétegeinek támogatását. Első számú feladatnak nevezte a piacgazdaság megteremtését, a piac szerepének helyreállítását, azoknak a tapasztalatoknak megfelelően, amelyekre a fejlett országok tettek szert. Olyan gazdaságra és államra van szükség, ahol a gazdaságban az ideológia helyett a gazdasági törvényszerűségek uralkodnak, az államéletben pedig a törvényesség érvényesül és a törvények nem egy pártot szolgálnak - hangsulyozta. A vállalkozó szellemű állampolgárok támogatására és védelmére szilárd és tiszteletben tartott gazdasági törvényekre, jogrendre, állampolgári szabadságra és biztonságra van szükség. Úgy vélekedett, hogy a világ rokonszenvvel és reménnyel tekint a lengyel változások elé. Kormánya erre alapozva mindent el fog követni azért, hogy biztosítsa azt a sokoldalú nemzetközi támogatást, amelyre a hazai erőfeszítések mellett az országnak szüksége van az Európa és Lengyelország között kialakult civilizációs szakadék eltüntetéséhez. A világnak, de főleg Európának nem érdeke, hogy Lengyelország hajója elsüllyedjen - húzta alá. Nem érdeke ez sem Kelet-, sem Nyugat-Európának. Nagy nyomatékkal beszélt arról, hogy kormánya baráti és jó kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval, aminek minden korábbinál kedvezőbbek a feltételei, mert ez immár nem egy párt privilégiuma csupán. A Varsói Szerződés valamennyi tagállamát biztosította, hogy az új lengyel kormány tiszteletben fogja tartani a Varsói Szerződés szövetségi rendszeréhez tartozásból eredő kötelezettségeit. (folyt.)
1989. augusztus 24., csütörtök 16:12
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szolidaritás-kormány alakulhat Lengyelországban (3.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az időszerű és a sürgető feladatok között Tadeusz Mazowiecki az infláció megállítását emelte ki, aminek érdekében intézkedések egész sorát helyezte kilátásba. Megismételte, hogy szükségesnek tartja a területi államigazgatás reformját, de ígéretet tett rá: nem a párthovatartozás fog dönteni személyi kérdésekben, hanem a szakmai hozzáértés és a kormánnyal szembeni lojalitás. Az erőszakszervezetekhez való viszonnyal kapcsolatos kételyek eloszlatására a Szolidaritás kormányfője kijelentette, hogy ,,nem kívánunk új hadsereget és új rendőrséget szervezni, de azt akarjuk, hogy a testületek tagjai a megfelelő törvények szellemében tevékenykedjenek és úgy érezhessék: a társadalmat, és csak a társadalmat szolgálják,,. A szavazást megelőzően az alsóház parlamenti csoportjainak vezetői - a LEMP kivételével - teljes támogatásukról biztosították a kormányfőt. Marian Orzechowski, aki a LEMP parlamenti csoportja nevében szintén meleg szavakkal szólt az új kormányfőről és támogatást ígért nehéz feladatához, bejelentette: képviselőik saját belátásuk szerint szavaznak Tadeusz Mazowiecki személyéről, sem a párt, sem a parlamenti csoport nem írt elő kötelező viselkedést. Ezt azzal indokolta, hogy a LEMP képviselőinek egy része az új kormányfő beszéde után is bizonytalan, kételyeket táplál iránta és az általa képviselt politikai vonal iránt. Annak a reményének adott hangot, hogy a LEMP részvételével kialakítandó széles koalíció nem a szembenállást, hanem a konstruktív együttműködés kialakulását fogja szolgálni. Hatalmas, történelmi próbák előtt áll az ország: a próbatétel egyaránt elvezethet a nehézségek gyors leküzdéséhez, de egészen más fordulatot sem lehet kizárni - mondta. Az utóbbi csak akkor kerülhető el, ha valamennyi politikai erő képes lesz felülkerekedni saját partikuláris érdekein. (folyt.)
1989. augusztus 24., csütörtök 16:19
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szolidaritás-kormány alakulhat Lengyelországban (4.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kormányfőnél lényegesen sarkosabban fogalmazott Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának elnöke, aki szerint lehetetlen túlértékelni a mostani lengyel fordulat történelmi jelentőségét, azt, hogy negyvenöt év óta először nem kommunista miniszterelnöke van az országnak, megtört a kommunisták több mint négyévtizedes hatalmi monopóliuma, ami ellentétes volt az ország érdekeivel és a lengyelek akaratával. Méltatta a LEMP korábbi szövetségeseinek és koalíciós partnereinek bátor döntését a LEMP-pel való koalíció felmondására, mert az tette lehetővé a lengyelek érdekeit és óhajait igazán képviselni képes kormány létrejöttét. A LEMP korábbi szövetségesei: a parasztpárt, a demokratapárt, a három kis keresztény- és katolikus szövetség felszólaló képviselői a korábbi koalíció felrúgására hozott döntésüket indokolva és egyben az azzal kapcsolatos bírálatot visszautasítva, egyhangúlag reményüket fejezték ki: az új kormányfő és a széles koalíción alapuló kormány képes lesz a lengyel válság felszámolására. Valamennyien figyelmeztettak ugyanakkor a gazdaság katasztrofális helyzetében rejlő veszélyekre. A keresztény és katolikus képviselők külön is kiemelték annak fontosságát, hogy az egyházhoz közelálló személy a kormányfő, ami jó kezdetet jelenthet a lengyelek többségét alkotó vallásos emberek politikai szerepvállalásának növekedéséhez, a katolikus politikai szerveződések eddigi diszkriminációjának a megszűnéséhez. Az új kormányfő megválasztását hosszan tartó taps fogadta. Majd Tadeusz Mazowiecki meghatódott hangon mondott köszönetet az iránta megnyilvánuló bizalomért és megerősítette: tudatában van a reá háruló felelősség nagyságának, az előtte álló feladatok sokaságának. Reményét fejezte ki, hogy az alsóházzal és a szenátussal együttműködve sikerrel folytathatja az ország szükséges reformját.+++
1989. augusztus 24., csütörtök 16:25
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|