 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskemét tanácselnökének nyílt levele Németh Miklóshoz
"Kérem miniszterelnök elvtársat, hogy a következőkben ismertetett
tények alapján vizsgáltassa meg a laktanyákkal összefüggő
állásfoglalás városunkat érintő részét. Úgy gondoljuk, hogy csak
ezen teljes körű információk birtokában születhet végül is etikus,
jogszerű és a város közvéleménye részéről is elfogadható megoldás."
BBC, Panoráma:
A Fekete Doboz tervei
"Munkatársuk, Pesti László felvételeket készített a prágai
Vencel téren. Ezekből sikerült-e valamennyit kijuttatni
Csehszlovákiából?
- Igen. Már másnap reggel, azaz kedd reggel megkaptuk. Mécs
Mónika, a barátnője kapta el a felvevőgépünket, amikor éppen őt
elvitték, és aznap este már elindultak az anyaggal, illetve a
felvevőgéppel Budapestre, amit reggel megkaptunk, és tegnap este a
Magyar Televízió hiradójában én már tudtam csinálni ebből egy rövid
anyagot."
|
|
|
|
|
|
 |
A GANZ sorsa
|
München, 1989. augusztus 23. (SZER, Mérlegen) - Egy nagyvállalat
sorsa. Ganz Ábrahámtól a brit tulajdonosig.
Az elmúlt két év során kétszer ítélték felszámolásra az ország
egyik legnagyobb nehézipari vállalatát a Ganz-MÁVAG-ot. Először
feldarabolták hét különálló vállalatra, amelyek közül a legnagyobb a
vasúti járműgyár, közvetlen kormányfelügyelet alatt folytatta
működését. Majd egy évvel ezelőtt a járműgyár felszámolásáról is
döntést hozott a kormány, csak éppen a döntés végrehajtása maradt
függőben.
Most pedig a Telfos Holdings nevű brit tőkecsoport többségi
tulajdonába került a járműgyár, a hét elején írták alá az erre
vonatkozó szerződést. Hogyan jutott idáig az ország egyik legnagyobb
múltú és valamikor egyik legsikeresebb vállalata. Hallgassák meg
Vadász Jánost.
- Példaértékű a nagyvállalatok sorsa, amikor a kommunista
gazdaságpolitika monumentális kudarcát mérlegeljük. A hatalom
ugyanis éppen a nagyvállalatok felemelkedésén keresztül kívánta
bebizonyítani, hogy tudományos értékű, tehát felsőbbrendű politikát
érvényesít. Nem véletlenül nevezte ezeket az óriásokat a
munkásosztály és a szocialista építés fellegvárainak.
A hatalom akaratát a gazdaságban elsősorban a nagyvállalatoknak
kellett megvalósítaniuk, tehát ők lettek a hatalom kivételezett
kegyeltjei. Nekik juttatták a fejlesztési források legjavát, a
kedvezményes hitelek zömét, ők kapták a szubvenciókat, az ő javukra
szavazták meg a rekonstrukciós programokat. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
|
|
- A GANZ sorsa - 1. folyt.
|
És pontosan ez a kivételezés tette őket tönkre. Arra ítéltettek,
hogy nem lehet semmiféle önálló életük, hogy ők hordozzák a központi
hatalom legnagyobb baklövéseinek következményeit.
Mind a Ganz, mind a MÁVAG a múlt század közepe táján alakult.
Ganz Ábrahám gyára magáncégként, a MÁVAG állami érdekeltségként
küzdötte fel magát a hazai majd nemzetközi élvonalba. Mind a kettő
hírnevet szerzett az ország termékeinek és biztos piacokat,
amelyeket évtizedeken át megőrzött. És hogyan mentek tönkre a
kommunista hatalom védőszárnyai alatt? Kövessük végig a fő
mozzanatokat.
1959. A Ganzot és a MÁVAG-ot összevonják azzal az indokolással,
hogy a magyar állam hosszú lejáratú megállapodásokat kötött a
Szovjetunióval, vasúti járművek, gépi berendezések rendszeres
szállítására, és a feladat teljesítésére az egyesített Ganz-MÁVAG-ot
szemelte ki.
Az 1960-as években világossá válik, hogy a KGST árak a termelési
költségeket sem fedezik. A Ganz-MÁVAG növekvő állami támogatásban
részesül.
1972. Az új gazdasági mechanizmus befagyasztásának éve. Ötven
nagyvállalatot kivonnak az általános szabályozás köréből és tetemes
állami szubvenciókat kapnak. A Ganz-MÁVAG is ezen kiemelt
nagyvállalatok egyike.
1976. A Tervhivatal rekonstrukciós programot készít a Ganz-MÁVAG
számára. A program célja: a szovjet piacra irányuló
motorvonat-export bővítése, 12 milliárdos ráfordítással. Eredetileg
juttatásnak szánják. De két évvel később bankhitellé nyilvánítják. A
program egyetlen maradandó következménye a vállalat számára a 12
milliárd törlesztése és kamatterhe. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
|
|
- A GANZ sorsa - 2. folyt.
|
1980. A Ganz-MÁVAG az említett adósság terhei miatt fizetési
nehézségekbe kerül. A Tervhivatal felülvizsgálja a vállalat
helyzetét és úgy dönt, hogy az említett programot folytatni kell.
1982. A Nemzeti Bank megállapítja, hogy a Ganz-MÁVAG nem
teljesíti fizetési kötelezettségeit. A központi bank elrendeli a
program leállítását. De a Ganz-MÁVAG folytatja a motorvonatok
szállítását.
Az 1980-as években a vállalat további szubvenciókban részesül,
hogy fizetéseit teljesíteni tudja. Elveszti hazai vevőit, mert azok
a KGST partnerek rossz minőségű, de jóval olcsóbb vasúti járműveit
kezdik vásárolni.
1987. A szanálási bizottság vizsgálatot indít. Megállapítja,
hogy a Ganz-MÁVAG adósságtömege 14 milliárd forint és elrendelik a
Ganz-MÁVAG felszámolását.
1988. január 1-je. A Ganz-MÁVAG 7 külön vállalatra bomlik szét.
Ezek között a legnagyobb, egyúttal a jogutód is a vasúti járműgyár,
amely közvetlen állami felügyelet alatt működik tovább és folytatja
a járműgyártást a szovjet piac számára. Fennmarad tehát az a
tevékenység, amely a veszteségeket elsősorban előidézte.
Az első felszámolást követően további épületes dolgok derültek
ki. Például az, hogy a vállalat tényleges tartozása nem 14, hanem
több mint 21 milliárd. A feldaraboláskor a járműgyár nyakába varrták
az adósságtömeg túlnyomó részét. Ebben volt némi logika, hiszen a
legtöbb veszteség a járműgyártásból származott. De szerepet játszott
az a meggondolás is, hogy a többi hat vállalat mentesüljön az
adósságterhek legnagyobb részétől, továbbá az az ígéret, hogy
úgymond rövidesen kormányhatározat születik a hazai járműipar
jövőjéről és akkor a járműgyár adósságainak ügyét is rendezik.
(folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
|
|
- A GANZ sorsa - 3. folyt.
|
A Szovjetuniónak szállított négy részes motorvonatok gyártását
végre, 1988 első felében megszüntették, mindössze ennyi történt.
Egy-egy ilyen szerelvényért a szovjet partner 930 ezer rubelt
számolt el, viszont a rubelre átszámított önköltség 2 millió volt.
Az ország minden szerelvényén több mint 1 millió rubelt veszített.
De jogosultabb 2 milliót mondani. A 930 ezer ugyanis nem volt egyéb,
mint transzferábilis rubelben jóváírt fiktív összeg, része a szovjet
forgalomban halmozódó magyar többletnek, amelyet nem lehetett sem
fizetőeszközben, sem áruban realizálni. A járműgyár a motorvonatok
gyártásának megszüntetésétől függetlenül tavaly tovább halmozta
veszteségeit, ennek megfelelően további szubvenciókat igényelt.
Tavaly augusztusban nyílt válság bontakozott ki, miután a gyár
hazai szállítói közölték, hogy csak készpénzfizetés ellenében
hajlandóak a gyár rendeléseinek eleget tenni. Az illetékes bank
pedig bejelentette, hogy csak a munkabérek kifizetésére nyújt a
gyárnak kölcsönt. Ne feledjük, minderre akkor került sor, amikor a
járműgyár már közvetlen kormányfelügyelet alatt működött.
A hosszú agónia következő mozzanata a kormány döntése: a Ganz
Vasúti Járműgyárat is fel kell számolni, de a hazai járműgyártást
folytatni kell.
Idén január 1-jétől öt hazai bank részvételével részvénytársaság
alakult, hogy átvegye a papíron már megszünt, de fizikailag még
létező járműgyár ügyeinek intézését. Az ügyek intézése elsősorban
azt jelentette, hogy nyugati többségi tulajdonost kerestek a
járműgyár számára. Ez az igyekezet most sikerrel járt, mint a Telfos
Holdings brit tőkecsoporttal megkötött szerződés tanusítja. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
|
|
- A GANZ sorsa - 4. folyt.
|
A brit partner 12 millió font sterlinges befektetéssel a
járműgyár részvény-paketjének 51 százalékát szerezte meg. 2 milliót
fizet készpénzben, 10 millió font értékben pedig termelő
berendezéseket bocsát a járműgyár rendelkezésére. Nagyon olcsón, és
nagyon kedvező feltételekkel biztosította az ellenőrzést a gyár
felett, amin persze az előzmények ismeretében egyáltalán nem
csodálkozhatunk. Mint ahogy azon sem, hogy az adósságtömeg terhét a
magyar államnak, illetve gyakorlatilag a magyar társadalomnak kell
vállalnia.
Az új tulajonos konkrét tervei között szerepel - jól figyeljünk
- a szovjet piacra történő szállítás is, amelyről az első
megállapodás máris tető alá került. Úgy szól, hogy a Ganz-Hanslet
Vasúti Járműgyár Rt. - mert ez az új vállalat neve - alkatrészeket
szállít a szovjet vevőknek. Az első számlákat még rubelben
egyenlítik ki, de a továbbiakat már konvertibilis valutában és
világpiaci árakon.
Az új tulajdonos egycsapásra elérte azt, amit a kommunista
állami tulajdonos 40 éven át képtelen volt biztosítani. Ezek után az
sem lesz meglepő, ha a Ganz-MÁVAG brit jogutódja nyereséggel fog
működni. +++
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|