Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 23.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kecskemét tanácselnökének nyílt levele Németh Miklóshoz

"Kérem miniszterelnök elvtársat, hogy a következőkben ismertetett tények alapján vizsgáltassa meg a laktanyákkal összefüggő állásfoglalás városunkat érintő részét. Úgy gondoljuk, hogy csak ezen teljes körű információk birtokában születhet végül is etikus, jogszerű és a város közvéleménye részéről is elfogadható megoldás."
BBC, Panoráma:

A Fekete Doboz tervei

"Munkatársuk, Pesti László felvételeket készített a prágai Vencel téren. Ezekből sikerült-e valamennyit kijuttatni Csehszlovákiából? - Igen. Már másnap reggel, azaz kedd reggel megkaptuk. Mécs Mónika, a barátnője kapta el a felvevőgépünket, amikor éppen őt elvitték, és aznap este már elindultak az anyaggal, illetve a felvevőgéppel Budapestre, amit reggel megkaptunk, és tegnap este a Magyar Televízió hiradójában én már tudtam csinálni ebből egy rövid anyagot."

A GANZ sorsa

München, 1989. augusztus 23. (SZER, Mérlegen) - Egy nagyvállalat
sorsa. Ganz Ábrahámtól a brit tulajdonosig.

    Az elmúlt két év során kétszer ítélték felszámolásra az ország
egyik legnagyobb nehézipari vállalatát a Ganz-MÁVAG-ot. Először
feldarabolták hét különálló vállalatra, amelyek közül a legnagyobb a
vasúti járműgyár, közvetlen kormányfelügyelet alatt folytatta
működését. Majd egy évvel ezelőtt a járműgyár felszámolásáról is
döntést hozott a kormány, csak éppen a döntés végrehajtása maradt
függőben.

    Most pedig a Telfos Holdings nevű brit tőkecsoport többségi
tulajdonába került a járműgyár, a hét elején írták alá az erre
vonatkozó szerződést. Hogyan jutott idáig az ország egyik legnagyobb
múltú és valamikor egyik legsikeresebb vállalata. Hallgassák meg
Vadász Jánost.

    - Példaértékű a nagyvállalatok sorsa, amikor a kommunista
gazdaságpolitika monumentális kudarcát mérlegeljük. A hatalom
ugyanis éppen a nagyvállalatok felemelkedésén keresztül kívánta
bebizonyítani, hogy tudományos értékű, tehát felsőbbrendű politikát
érvényesít. Nem véletlenül nevezte ezeket az óriásokat a
munkásosztály és a szocialista építés fellegvárainak.

    A hatalom akaratát a gazdaságban elsősorban a nagyvállalatoknak
kellett megvalósítaniuk, tehát ők lettek a hatalom kivételezett
kegyeltjei. Nekik juttatták a fejlesztési források legjavát, a
kedvezményes hitelek zömét, ők kapták a szubvenciókat, az ő javukra
szavazták meg a rekonstrukciós programokat. (folyt.)


1989. augusztus 23., szerda


Vissza »


- A GANZ sorsa - 1. folyt.

És pontosan ez a kivételezés tette őket tönkre. Arra ítéltettek,
hogy nem lehet semmiféle önálló életük, hogy ők hordozzák a központi
hatalom legnagyobb baklövéseinek következményeit.

    Mind a Ganz, mind a MÁVAG a múlt század közepe táján alakult.
Ganz Ábrahám gyára magáncégként, a MÁVAG állami érdekeltségként
küzdötte fel magát a hazai majd nemzetközi élvonalba. Mind a kettő
hírnevet szerzett az ország termékeinek és biztos piacokat,
amelyeket évtizedeken át megőrzött. És hogyan mentek tönkre a
kommunista hatalom védőszárnyai alatt? Kövessük végig a fő
mozzanatokat.

    1959. A Ganzot és a MÁVAG-ot összevonják azzal az indokolással,
hogy a magyar állam hosszú lejáratú megállapodásokat kötött a
Szovjetunióval, vasúti járművek, gépi berendezések rendszeres
szállítására, és a feladat teljesítésére az egyesített Ganz-MÁVAG-ot
szemelte ki.

    Az 1960-as években világossá válik, hogy a KGST árak a termelési
költségeket sem fedezik. A Ganz-MÁVAG növekvő állami támogatásban
részesül.

    1972. Az új gazdasági mechanizmus befagyasztásának éve. Ötven
nagyvállalatot kivonnak az általános szabályozás köréből és tetemes
állami szubvenciókat kapnak. A Ganz-MÁVAG is ezen kiemelt
nagyvállalatok egyike.

    1976. A Tervhivatal rekonstrukciós programot készít a Ganz-MÁVAG
számára. A program célja: a szovjet piacra irányuló
motorvonat-export bővítése, 12 milliárdos ráfordítással. Eredetileg
juttatásnak szánják. De két évvel később bankhitellé nyilvánítják. A
program egyetlen maradandó következménye a vállalat számára a 12
milliárd törlesztése és kamatterhe. (folyt.)


1989. augusztus 23., szerda


Vissza »


- A GANZ sorsa - 2. folyt.

1980. A Ganz-MÁVAG az említett adósság terhei miatt fizetési
nehézségekbe kerül. A Tervhivatal felülvizsgálja a vállalat
helyzetét és úgy dönt, hogy az említett programot folytatni kell.

    1982. A Nemzeti Bank megállapítja, hogy a Ganz-MÁVAG nem
teljesíti fizetési kötelezettségeit. A központi bank elrendeli a
program leállítását. De a Ganz-MÁVAG folytatja a motorvonatok
szállítását.

    Az 1980-as években a vállalat további szubvenciókban részesül,
hogy fizetéseit teljesíteni tudja. Elveszti hazai vevőit, mert azok
a KGST partnerek rossz minőségű, de jóval olcsóbb vasúti járműveit
kezdik vásárolni.

    1987. A szanálási bizottság vizsgálatot indít. Megállapítja,
hogy a Ganz-MÁVAG adósságtömege 14 milliárd forint és elrendelik a
Ganz-MÁVAG felszámolását.

    1988. január 1-je. A Ganz-MÁVAG 7 külön vállalatra bomlik szét.
Ezek között a legnagyobb, egyúttal a jogutód is a vasúti járműgyár,
amely közvetlen állami felügyelet alatt működik tovább és folytatja
a járműgyártást a szovjet piac számára. Fennmarad tehát az a
tevékenység, amely a veszteségeket elsősorban előidézte.

    Az első felszámolást követően további épületes dolgok derültek
ki. Például az, hogy a vállalat tényleges tartozása nem 14, hanem
több mint 21 milliárd. A feldaraboláskor a járműgyár nyakába varrták
az adósságtömeg túlnyomó részét. Ebben volt némi logika, hiszen a
legtöbb veszteség a járműgyártásból származott. De szerepet játszott
az a meggondolás is, hogy a többi hat vállalat mentesüljön az
adósságterhek legnagyobb részétől, továbbá az az ígéret, hogy
úgymond rövidesen kormányhatározat születik a hazai járműipar
jövőjéről és akkor a járműgyár adósságainak ügyét is rendezik.
(folyt.)


1989. augusztus 23., szerda


Vissza »


- A GANZ sorsa - 3. folyt.

A Szovjetuniónak szállított négy részes motorvonatok gyártását
végre, 1988 első felében megszüntették, mindössze ennyi történt.
Egy-egy ilyen szerelvényért a szovjet partner 930 ezer rubelt
számolt el, viszont a rubelre átszámított önköltség 2 millió volt.
Az ország minden szerelvényén több mint 1 millió rubelt veszített.
De jogosultabb 2 milliót mondani. A 930 ezer ugyanis nem volt egyéb,
mint transzferábilis rubelben jóváírt fiktív összeg, része a szovjet
forgalomban halmozódó magyar többletnek, amelyet nem lehetett sem
fizetőeszközben, sem áruban realizálni. A járműgyár a motorvonatok
gyártásának megszüntetésétől függetlenül tavaly tovább halmozta
veszteségeit, ennek megfelelően további szubvenciókat igényelt.

    Tavaly augusztusban nyílt válság bontakozott ki, miután a gyár
hazai szállítói közölték, hogy csak készpénzfizetés ellenében
hajlandóak a gyár rendeléseinek eleget tenni. Az illetékes bank
pedig bejelentette, hogy csak a munkabérek kifizetésére nyújt a
gyárnak kölcsönt. Ne feledjük, minderre akkor került sor, amikor a
járműgyár már közvetlen kormányfelügyelet alatt működött.

    A hosszú agónia következő mozzanata a kormány döntése: a Ganz
Vasúti Járműgyárat is fel kell számolni, de a hazai járműgyártást
folytatni kell.

    Idén január 1-jétől öt hazai bank részvételével részvénytársaság
alakult, hogy átvegye a papíron már megszünt, de fizikailag még
létező járműgyár ügyeinek intézését. Az ügyek intézése elsősorban
azt jelentette, hogy nyugati többségi tulajdonost kerestek a
járműgyár számára. Ez az igyekezet most sikerrel járt, mint a Telfos
Holdings brit tőkecsoporttal megkötött szerződés tanusítja. (folyt.)


1989. augusztus 23., szerda


Vissza »


- A GANZ sorsa - 4. folyt.

A brit partner 12 millió font sterlinges befektetéssel a
járműgyár részvény-paketjének 51 százalékát szerezte meg. 2 milliót
fizet készpénzben, 10 millió font értékben pedig termelő
berendezéseket bocsát a járműgyár rendelkezésére. Nagyon olcsón, és
nagyon kedvező feltételekkel biztosította az ellenőrzést a gyár
felett, amin persze az előzmények ismeretében egyáltalán nem
csodálkozhatunk. Mint ahogy azon sem, hogy az adósságtömeg terhét a
magyar államnak, illetve gyakorlatilag a magyar társadalomnak kell
vállalnia.

    Az új tulajonos konkrét tervei között szerepel - jól figyeljünk
- a szovjet piacra történő szállítás is, amelyről az első
megállapodás máris tető alá került. Úgy szól, hogy a Ganz-Hanslet
Vasúti Járműgyár Rt. - mert ez az új vállalat neve - alkatrészeket
szállít a szovjet vevőknek. Az első számlákat még rubelben
egyenlítik ki, de a továbbiakat már konvertibilis valutában és
világpiaci árakon.

    Az új tulajdonos egycsapásra elérte azt, amit a kommunista
állami tulajdonos 40 éven át képtelen volt biztosítani. Ezek után az
sem lesz meglepő, ha a Ganz-MÁVAG brit jogutódja nyereséggel fog
működni. +++


1989. augusztus 23., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Magyarországról beszélek. Szép Zoltánnak szeretnék átadni egy üzenetet. Neveket mondok: Borbándi Gyula, Morva Győző, Kovalik Károly, Bartók Zoltán. Kérem, amennyiben ideje és lehetősége engedi, hívjon fel. Telefonszámom - Magyarországon természetesen - körzetszám 34, 69-616. Tiszteletteljes kérésem az, hogy lehetőleg e héten szombaton, azaz augusztus 26-án. Lakásomom tartózkodom délután 16 óra után. Köszönöm szépen."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD