|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskemét tanácselnökének nyílt levele Németh Miklóshoz
"Kérem miniszterelnök elvtársat, hogy a következőkben ismertetett
tények alapján vizsgáltassa meg a laktanyákkal összefüggő
állásfoglalás városunkat érintő részét. Úgy gondoljuk, hogy csak
ezen teljes körű információk birtokában születhet végül is etikus,
jogszerű és a város közvéleménye részéről is elfogadható megoldás."
BBC, Panoráma:
A Fekete Doboz tervei
"Munkatársuk, Pesti László felvételeket készített a prágai
Vencel téren. Ezekből sikerült-e valamennyit kijuttatni
Csehszlovákiából?
- Igen. Már másnap reggel, azaz kedd reggel megkaptuk. Mécs
Mónika, a barátnője kapta el a felvevőgépünket, amikor éppen őt
elvitték, és aznap este már elindultak az anyaggal, illetve a
felvevőgéppel Budapestre, amit reggel megkaptunk, és tegnap este a
Magyar Televízió hiradójában én már tudtam csinálni ebből egy rövid
anyagot."
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan politizál majd a hadsereg? 1.
|
Budapest, 1989. augusztus 23. szerda (MTI-Press) - Világéletemben büszke voltam arra, hogy a párt katonája vagyok - mondta alig egy esztendővel ezelőtt a néphadsereg egyik magas beosztású tábornoka némi méltatlankodással a hangjában. A mondat az újságírók számára tartott tájékoztatón hangzott el, s a méltatlankodás pedig annak szólt, hogy egy ifjú katonatiszt beadványban "merészelte" javasolni a honvédelmi miniszternek: szűnjön meg a hadsereg pártirányítása. Azóta nagyot fordult a világ. A párt, amelynek az illető tábornok büszke katonája volt, alig néhány hónap múlva nyugdíjba küldte őt (fontos beosztása akkor még az MSZMP káderhatáskörébe tartozott), s nem sokkal utána megszüntette a Magyar Néphadsereg közvetlen pártirányítását is. Hogy a beadványt író ifjú hadnagy érzett-e némi elégtételt az események ilyetén alakulása miatt, nem tudhatom; ha érzett, inkább kesernyés lehetett az öröme, mintsem mámorító diadalérzés. Ez a történet a színfalak mögött zajlott, s így természetesen nem lehetett része a hadsereg politikai viszonyairól a napjainkban kibontakozott vitának. Akkor még nem hangzott el ennek a vitának a legtöbbet használt érve sem, hogy tudniillik "a hadsereg nem lehet a politikai csatározások színtere". Mára viszont sikerült elcsépelni ezt a mondatot (is), anélkül, hogy pontosan kitűnnék: ki, mit ért ezen a megfogalmazáson. Egyelőre még csak homályos körvonalai látszanak annak, miként lesz (lehet) az évtizedeken át szigorúan MSZMP-irányítással működő néphadseregből új, szervezetében, szabéáyzataiban és szellemében egyaránt a többpártrendszer viszonyához idomított fegyveres erő. Jóllehet a kérdésre adandó válasznak sok ága-boga lenne, a vitázó felek eleddig egyetlen összetevőre koncentráltak, nevezetesen: működjenek-e pártok a laktanyákban, vagy sem? Ha sorra vesszük a kínálkozó megoldásokat, hamar kitűnik, idővel melyik a lehet a "befutó". Mert meg lehetne tiltani a hivatásos katonáknak mindenfajta politikai tevékenységet és párttagságot (ezt teszik a franciák), de ez a szigorúság egyrészt megfosztaná a katonákat az állampolgári jogok egyikétől, másrészt egyáltalán nem garantálja a hadsereg teljes politikai objektivitását. Gondoljunk csak saját történelmünkre: a Horthy-Magyarországon tilos volt a tiszteknek politizálniuk, mégis közülük jó néhányan éppen a legszélsőségesebb nyilaskeresztes párt titkos tagjaként készítették elő Szálasiék hatalomátvételét. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda 12:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|