Rendszerváltás és az MTI

	Libanon - 1
Bejrút, 1989. augusztus 23. szerda (AFP/Reuter) - A francia hadihajók szerda este vagy csütörtök hajnalban érkeznek a libanoni vizekre - közölte szerdán Franciaország bejrúti nagykövete, aki előzőleg másfél órát tárgyalt Michel Aun tábornokkal, a keresztény kormány elnökével. Bár a diplomata ismételten cáfolta, hogy Párizs katonai beavatkozást készítene elő, a nyolc hadihajó közeledtével a mohamedán erők különböző csoportjai egyre hangosabban tiltakoznak. A nemzetközi aggodalmakat tükrözik Gennagyij Taraszov szovjet külügyminiszter-helyettes kedd este kezdődött szíriai tárgyalásai, továbbá az a szerdai bejelentés, hogy az ENSZ főtitkárának megbízottja a hét végén felkeresi az Arab Liga három országát, a ,,triumvirátus,, békítő missziójának felujitása érdekében. Ugyanakkor az Egyesült Arab Emírségek elnöke szerdán azt szorgalmazta, hogy a francia beavatkozás megelőzésére rendkívüli arab csúcsértekezleten határozzanak egyiptomi algériai és marokkói katonákból álló békefenntartó erők Libanonba vezényléséről. Gennagyij Taraszov, a szovjet külügyminiszter megbízottja szerdán Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel tárgyalt a libanoni tűzszünet, illetve a rendezés elérésének lehetőségeiről. Mint hivatalos forrásból közölték, ,,a felek támogatásukról biztosították az arab triumvirátus erőfeszítéseit a casablancai csúcs határozatainak valóra váltására, hiszen ezek átfogó tervet jelentenek a libanoni válság megoldására,,. Egyetértettek abban is, hogy ,,bizotttságot kell létrehozni a tűzszünet felügyeletére, a kikötői blokád feloldására és a libanoni feleknek szóló feggyverszállítások megakadályozására,, - mondották a források. Bejrúti Szíria-barát körökben a szovjet megbízott küldetését abban látják, hogy ,,csillapítsa a kedélyeket,, mindaddig amíg a franciák megmaradnak a beharangozott ,,humanitárius kezdeményezés,, keretei között. Az AFP egyébként úgy véli, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokhoz hasonlóan óvatos magatartást tanusít az ügyben. A francia lépést Moszkva nem ítélte el, de nem is biztosította támogatásáról. Washingtonban ugyanakkor egyszerűen megállapították, hogy Párizsnak jogában áll polgárai védelmére hadihajókat küldeni a libanoni partokhoz, és - mint Bush elnök szerdán is megismételte - a lépés nem bonyolítja az amerikaiak helyzetét, nem hátrányos az amerikai politikára nézve a térségben. (folyt.) 1989. augusztus 23., szerda 19:27
Vissza »

	Libanon - 2.
A Haladó Szocialista Pártot, a síita Amalt, továbbá a Libanoni Kommunista Pártot és más csoportokat tömörítő Nemzeti Front szerdán hevesen kikelt Libanon ,,megalázása, szuverenitásának lábbal tiprása,, ellen, s leszögezte, hogy harcosai keményen visszavernek egy esetleges agressziót. Hasonlóképpen foglalt állást Fadlallah sejk, a Hezbollah szellemi vezére is, aki szintén ellenállásra buzdított az ország ,,teljes pusztulásának megakadályozására,,. A mohamedán erők egyben ismét hangsúlyozták eltökéltségüket arra, hogy fenntartják a keresztény kikötők blokádját és minden közeledő hajóra tüzet nyitnak. Bejrúti politikai körökben egyébként a blokádot tartják a francia fellépés ,,próbakövének,,. Egyidejűleg a sokat szenvedett főváros keresztény és mohamedán negyedeinek lakói egyaránt aggódva figyelik az eseményeket, hiszen ők kerülhetnek az ágyúk kereszttüzébe és félő, hogy ,,nekik kell megfizetniük a francia erőfitogtatás árát,, , amint egy keresztény mérnök megfogalmazta. Libanon, amelyet az első világháború után - Szíria részeként - Franciaország igazgatott, 1943-ban nyerte el függetlenségét. A politikai jogköröket vallási alapon osztották el és a főszerepet a maronita keresztények kapták. Ez a rendszer azonban a mohamedán lakosság létszámának növekedésével egyre tarthatatlanabbá vált. A politikai reformkövetelések először 1958-ban vezettek polgárháborúhoz, ezt azonban amerikai segítséggel leverték. Az újabb polgárháború, amelybe már a palesztinok is bekapcsolódtak 1975-ben robbant ki és azóta becslések szerint 130 ezer emberéletet követelt. A szíriai csapatok - a libanoni kormány kérésére, az arab államok megbízásából - 1976-ban vonultak be az országba. A rövid izraeli megszállást követően 1982 szeptemberében francia békefenntartó erők foglaltak el állásokat Bejrútban, ám 1984 elején távozásra kényszerítették őket a sorozatos terrorcselekmények és véres robbantások. +++ 1989. augusztus 23., szerda 19:30
Vissza »