Rendszerváltás és az MTI

	A paktum és következményei - 1.
1989. augusztus 22. (MTI-Panoráma) - Szerdán egy olyan kétoldalú szerződés megkötésének félévszázados évfordulójáról emlékezik meg a világ, amelyről túlzás nélkül állítható, hogy még ma is érezteti hatását, s a feszültségek táptalaja Európában. Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt szovjet-német megnemtámadási szerződésről, pontosabban annak titkos záradékáról van szó, amely a nagyhatalmi diktatúrák más népek fölötti nem mindennapi kufárkodásának egyik XX. századi jelképévé vált. Ama bizonyos titkos záradék ugyanis önkényesen döntött Lengyelország és a balti államok sorsáról. Történelmi tény: a Szovjetunió és a Német Birodalom megnemtámadási szerződése, vagy ahogy másként nevezik a Molotov-Ribbentrop paktum átrajzolta térség határait. Igaz, az augusztusi 23-i ,,első leosztás,, még nem a mai határokat jelölte ki, hiszen az akkori záradék értelmében Litvánia Németországhoz került volna és a Szovjetunió kiterjeszthette volna befolyását Lengyelország keleti részére, majdnem Varsóig. Mintegy hónappal később döntöttek úgy, hogy mindhárom balti köztársaság: Észtország, Lettország és Litvánia a Szovjetunió részét képezi, míg a náci Németország bekebelezi Lengyelországot Breszt-Litovszkig. A paktum titkos záradéka az utóbbi évekig tabutémának számított Európa keleti felében. A hivatalos szovjet propaganda úgy állította be a dolgot, hogy Moszkva ,,nemes gesztusként,, fogadta a Szovjetunió testvéri közösségébe a balti államokat, hiszen ők maguk kérték, hogy a fokozódó német agressziós láz miatt az erős Szoovjetunió oltalma alá kerüljenek. Ezen az állásponton Sztálin halála után sem változtattak. Bár Hruscsov és Brezsnyev elítélte a sztálini belpolitika egyes elemeit, de Sztálin külpolitkáját, így a balti államok bekebelezését és Lengyelország kiárusítását elfogadták. Sőt, nem tettek semmit az ellen sem, hogy a Baltikumban kialakult kedvezőtlen folyamat, mint például az eloroszosítás, megálljon. Így a ma kialkult helyzet a szovjet peresztrojka egyik legveszélyesebb ,,közellenségévé,, vált. Egy részről a három balti köztársaság mind nagyobb önállóságot követel magának, sőt egyes hangok a Szovjetuniótól való elszakadását is sürgetik már, másrészről viszont a szovjet vezetés számtalan olyan problémával áll szemben, amely - legalábbis egyelőre - irreálissá teszi az észtek, a lettek és a litvánok jogos követeléseinek teljesítését. (folyt.) 1989. augusztus 22., kedd 14:14
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »