|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 11., szerda - Rövid időn belül az Országgyűlés elé kerülnek a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott úgynevezett sarkalatos törvények. A magyar közvéleményben, de különösen az úgynevezett ellenzéki pártok soraiban nagy várakozás előzi meg az országgyűlési vitát, mert úgy ítélik meg, hogy ha az Országgyűlés ezeken bármit módosít, az egyenlő a közmegegyezés felrugásával. Mások, köztük a képviselők egy része az Országgyűlés szuverenitásának, a képviselők jogainak korlátozását látják ebben a megállapodásban. Ilyen ellentmondások miatt az alkotmány-jogtudománnyal foglalkozók egyesülete szükségesnek tartotta e kérdésben az állásfoglalást. Egyik oldalról meg kívánjuk védeni az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a nemzet alkotmányos sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozhasson, másrészt rá kívánunk mutatni mai politikai helyzetünk bonyolultságára, többek között arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásoknak ma közjogi jelentőségű szerepe van. Mint minden modern demokratikus államban, így Magyarországon is a parlamentet kell a legfelsőbb állami szervvé tenni, amely a választójogosult állampolgárok akaratából a törvényhozás letéteményese. Ennek természetes feltétele, hogy az Országgyűlés fejezze ki a társadalom valóságos érdek- és véleményviszonyait. Egy ilyen országgyűlés hatásköre jogilag korlátlan, ránézve egyetlen személy, szerv, vagy szervezet sem hozhat kötelező határozatot, ugyanakkor napirendre tűzhet minden olyan kérdést, amelyet a képviselők fontosnak tartanak. Az utóbbi években mélyreható változások indultak meg hazánkban. A különböző politikai csoportok, pártok megjelenésével szükségessé váltak a politikai tárgyalások, az addig kizárólagos politikai hatalmat gyakorló MSZMP és az újonnan kialakult csoportok közötti egyeztetések. E sürgető igény hozta létre az ellenzéki kerekasztalt, majd részvételével a háromoldalú politikai egyeztető tanácskozást. Ezzel a politikai egyeztetés részben kívül került a parlament keretein. A mai helyzetben, a létező politikai struktúrára épülő Országgyűlés megválasztása előtt a politikai hatalom legitimitását a létező Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalásokkal együtt képes biztosítani. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 18:31
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|