|
|
 |
|
 |
A Skála átalakulásai Imre István elnök-vezérigazgató a külföldi tőke bevonásáról
|
Rövid másfél-két évtized alatt egyetlen budapesti áruházból az
ország egyik legnagyobb és legszerteágzóbb gazdasági szervezetévé
fejlődött a Skála, mai nevén Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari
Részvénytársaság. Látványos előretörését alighanem annak köszönheti,
hogy fiatal ambíciózus menedzserei - kiknek képzésére saját iskolát
tart fenn - rendszerint megtalálták a gazdaságirányítás
bürokráciáján azokat a kitörési pontokat, amelyek révén
versenytársait megelőzve terjeszkedhetett. A tekintélyeknél és a
szabályoknál inkább a profitot tisztelve fedezte fel az elsők között
azokat lehetőségeket is, amelyeket a vegyesvállalati forma kínál a
korszerű eljárásokban és tőkében egyaránt szegény hazai
vállalatoknak. Erről kérdeztük Imre Istvánt, a Skála-Coop Rt.
elnök-vezérigazgatóját.
- Melyek voltak a Skála első vegyesvállalatai?
- A Skála-Arab és a Skála-Lüchher. Ezek ma már a legkisebbek
közé tartoznak, s jelentőségüket abban látom, hogy utat törtek a
továbbiaknak. Az ott szerzett ismereteket cégünk szakemberei most
tízszer-százszor nagyobb üzletekben kamatoztatják. Azóta a Skála
nagy részét társas vállalkozásokká alakítottuk át, és ma már az
anyavállalatban is van külföldi tőke: 1989 első felében egy külföldi
banknak adtunk el Skála-részvényeket.
- Úgy hírlik, önök a bécsi tőzsdén jelentek meg ezekkel az
értékpapírokkal. Milyen eredménnyel?
- Ezt a tervünket az úttörők naívitása jellemezte. Ahhoz, hogy a
részvényeket valóban el lehessen adni valamely külföldi tőzsdén,
azokat előbb hazai értékpapírpiacon kellene megméretni. Ilyen piac
azonban még nincs.
- Mégis eladtak részvényeket külföldön, és vettek ilyeneket
hazai magánszemélyek is. Igaz?
- Igen, bár az utóbbihoz is hiányoznak a megfelelő feltételek,
amiért az adórendszer is hibáztatható. A magánrészvényeseknek
ugyanis 20 százalék adót kell fizetniük az osztalék után, ami
képtelenség, hiszen az osztalékot a már egyszer adózott nyereségből
fizetjük. (folyt.)
1989. október 10., kedd 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|