|
|
 |
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (7. rész)
|
A törvénytervezet tételesen felsorolja azokat a forrásokat,
amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két
tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv,
illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem
fogadhatja el, másrészt tiltja a más államtól származó és az
ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez
mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell
fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel
csökken a párt költségvetési támogatása.
A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes
összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves
törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát - a
törvénytervezet szerint - az Országgyűlésben képviselettel
rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a
választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak
az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a
tervezet kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a
pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz.
A törvényjavaslat szigorúan határozza meg a pártok gazdálkodási
lehetőségeit, szintén választási lehetőséget hagyva a képviselőknek.
Kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik,
a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és
aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható
fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg.
Ennek oka, hogy a párt egyrészt állami költségvetési támogatásban
részesül, s elfogadhatatlan az is, hogy a politikai tevékenységéhez
kapott hozzájárulásokat a tagok egymás között osszák szét.
A megoldást egy, a közérdeket szolgáló közalapítvány jelentheti,
amelyet az Országgyűlés hoz létre.
A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Országgyűlésnek
alárendelt Állami Számvevőszék jogosult. Ez a szervezet - a
politikai élet tisztasága érdekében - évente legalább egyszer
ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A törvénytervezet egyébként úgy
rendelkezik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzé tenni
előző évi pénzügyi kimutatásukat.
A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló
törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével,
törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen
tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőeket. Módosítani
szükséges a Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem
ismeri a törvénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|