|
|
 |
|
 |
A SZOT ülése a szakszervezetek gazdaságpolitikai téziseiről (2. rész)
|
Minden ez ellen ható korlátozást pedig folyamatosan fel kell
számolni, mégpedig az adó- és pénzügyi rendszer, valamint a
hitelpolitika változtatásával. A lehetséges húzóágazatok között
pedig a SZOT titkára az amúgy is jelentősen elmaradott
infrastruktúrát, azon belül is elsősorban a lakásépítéseket jelölte
meg. A gazdasági szerkezet átalakításával összefüggésben
megjegyezte: felelős, megalapozott számítások alapján végre dönteni
kellene már arról, hogy mit kell felszámolni és megszüntetni,
illetve helyettük fejleszteni, mintahogy abban sem halogatható a
döntés, hogy mi legyen a munka nélkül maradókkal, hogyan tudja az
állam garantálni szociális biztonságukat újra-elhelyezkedésükig. Azt
a ma gyakorta adott választ, hogy majd a piac megoldja ezeket a
problémákat, a szakszervezetek nem tudják elfogadni.
A vitában érhetően nagy hangsúlyt kapott a bérreform mielőbbi
megvalósításának igénye. Ezzel összefüggésben elhangzott: a
bérreform körül még mindig vannak félreértések, leegyszerűsítő
magyarázatok, illetve megalapozatlan várakozások. Azzal a
felfogással viszont szembe kell szállnia a szakszervezeteknek, hogy
a bérmechanizmus jövőre várható teljes liberalizálásával, a béralku
intézményrendszerének kialakításával már befejezettnek tekinthető a
bérreform.
A bérügyekkel összefüggésben, a vitához hozzászóló Nagy Sándor
SZOT-főtitkár kifejtette: ha a kormányzati szervek azt kérik a
szakszervezetektől, hogy tanúsítsanak önmérsékletet
bérköveteléseikben - amit bizonyos időszakban kétségtelenül el kell
vállalnia a mozgalomnak -, akkor ez feltételezi a másik fél
önmérsékletét, olyan magatartását, amivel hozzájárul az egyensúly
kialakításához. Jelenleg azonban az az általános gyakorlat, hogy a
gazdálkodó szervezetek áremeléseikben már előre ,,megelőlegezik,, ,
beszámítják a várható inflációs hatásokat. Ez a folyamat viszont
senkinek sem jó. A szakszakszervezetek magatartását bérügyekben az
határozza meg, hogy az árak és az adórendszer oldaláról - ideértve a
takarékosabb költségvetési politikát is - milyen garanciákat kap a
másik fél önmérsékletét illetően. Az érdekegyeztetés feladatairól
szólva kiemelte: a gondok megoldását nem lehet csak az országos
szintű tárgyalásoktól várni, az egyes ágazati, szakmai
szakszervezeteknek, illetve a helyi, vállalati szakszervezeti
bizottságoknak is vállalniuk kell a maguk küzdelmeit - hangoztatta a
főtitkár. (folyt. köv.)
1989. szeptember 29., péntek 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|