|
|
 |
|
 |
NSZK: a bukaresti tanácskozás visszhangja (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. július 10. hétfő (MTI-tud) - A Westdeutsche Allgemeine Zeitung és a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden egybehangzóan az úgynevezett Brezsnyev-doktrináról való lemondást tartja a bukaresti nyilatkozat egyik legfontosabb vonásának.
Előbbi újság ,,A remény okmánya,, című vezércikke szerint a
szocialista országok korlátozott szuverenitásának egykori elméletét
a nyilatkozatban - az elméletre való utalás nélkül - egyértelműen
elutasították. Ez az elutasítás természetesen azt is jelenti, hogy
nem fordulhat elő az 1968-as prágai helyzet megfordított változata,
tehát az, hogy nyomást gyakoroljanak azokra a testvérpártokra,
amelyek - például az NDK, Csehszlovákia és Románia - elzárkóznak a
fejlődés új irányai elől. Így csak bízni lehet abban, hogy végül
ezek az országok sem vonhatják ki magukat az új jelenségek áramlata
alól.
Ami az emberi jogokat illeti, itt a közlemény utalást tartalmaz
a Helsinki Záróokmányra, s íly módon nagyon is lehetőséget biztosít
a ,,beavatkozásra,,, ha ez szükségessé válik emberek érdekében. A
lap szerint a közlemény különben is az eddiginél messzebbre mutató
összefüggést teremt a Helsinkiben elhatározott európai
,,házirenddel,,. A keleti államok ugyanis hosszú ideig elsősorban
azért hivatkoztak Helsinkire, hogy bizonyítsák a háború
következtében kialakult határok nemzetközi megerősítését, de
elhárították maguktól mindazt, amit a rendszerhatárokon túlmutató
hídépítésként lehetett felhasználni. Ám a bukaresti közlemény már
más szellemet áraszt, és ez avatja a remény okmányává - írja a
Westdeuetsche Allgemeine Zeitung.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú hírmagyarázatot közöl
,,Búcsú a Brezsnyev-doktrinától,, címmel. Ebben kimutatja, hogy
miként változott meg a szocialista országok szemlélete a szocialista
internacionalizmus és a kölcsönös tesvéri segítségnyújtás
kötelmeinek 1968-ban történt alkalmazásától, a csehszlovákiai
katonai beavatkozás ,,elméleti,, előkészítésétől, így a
csehszlovákiai fejlődéssel szemben álló szocialista országok 1968.
július 15-ikén kelt, úgynevezett varsói levelétől Gorbacsov főtitkár
felléptéig. (folyt.)
1989. július 10., hétfő 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|