Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 24., kedd - Pesta László elnökletével ülést tartott kedden az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Bánffy György (Budapest) javaslata nyomán hosszas vita kezdődött arról, hogy a társadalombiztosítási alap felhasználását milyen formában kellene megoldani. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy felhívja a kormány figyelmét: úgy szervezze a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszerének kidolgozási munkálatait, hogy a társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés még 1990 januárjában megvitathassa. A bizottság úgy döntött: javasolja a parlamentnek, hogy - addig is, amíg nem jön létre a társadalombiztosítási önkormányzat - hozzon létre társadalombiztosítási bizottságot, amely őrködik a Társadalombiztosítási Alap jogszerű, a biztosítottak érdekében álló felhasználása felett. Az ülésen ezt követően a vesebetegek kezelésének helyzetéről szóló minisztériumi előterjesztést vitatták meg. A jelenlegi helyzet érzékeltetésére a meghívott szakemberek, továbbá a Vesebetegek Országos Egyesületének képviselői drámai képet rajzoltak. Elhangzott például, hogy az elégtelen egészségügyi feltételek miatt a vesebetegek egy jelentős része a szó szoros értelmében halálra van ítélve. Amíg például Európában átlagosan egymillió lakosra 41 olyan beteg jut, aki művese-kezelésben részesül, addig Magyarországon ez a szám 21. Ugyanakkor az NDK-ban például 37, Ausztriában pedig 77, Magyarországon évente körülbelül 800 a művese-kezelésben részesülők száma a szükséges kétezer helyett. Szó volt arról is, hogy kevés a donor, s az átültethető szerv is. Nem elegendő a transzplantációs állomások száma, s szakemberekből is sokkal több kellene. A bizottság állást foglalt amellett, hogy szükséges a vesebetegekkel foglalkozó speciális orvosi részlegek körének bővítése, az úgynevezett dializáló kapacitás 1995-ig történő megduplázása és a veseátültetés lehetőségeinek gyarapítása. Szükséges azt a devizakeretet is növelni, amely a külföldi gyógyszerek beszerzésére szolgál. (folyt.köv.) 1989. október 24., kedd 17:48
Vissza »

	Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése (2. rész)
A következőkben az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság előterjesztésében a nyugdíjasok egyszeri juttatásáról tanácskoztak a képviselők. Az előterjesztés javaslatot tesz arra, miképpen lehetne egyszeri nyugdíjkiegészítést adni a Társadalombiztosítási Alap bevételi többletéből, (ez az idén várhatóan 26,2 milliárd forint lesz), anélkül, hogy az intézkedés az alap egyéb kötelezettségeit hátrányosan befolyásolná. A javaslat szerint a 6 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat élvezőknek (ilyen 2 millió 33 ezer ember van Magyarországon), 2 ezer forintnyi kiegészítést adnának. Különböző összegű egyszeri juttatást kapnának még a rokkantnyugdíjasok, a házastársi pótlékban részesülők, a GYES-en lévők, továbbá a családi pótlékra jogosultak. Ez összességében 4 milliárd 728 millió forintnyi kiadást jelentene. A bizottság tagjai végül kisebb módosításokkal elfogadták ezt a javaslatot, de a kérdésben - Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter indítványára - végül is nem döntöttek. A miniszter a vita meghallgatása után képet alkotott arról, hogy a képviselők körében sok ponton még igen nagy a bizonytalanság, nincsenek minden ismeret birtokában, így abban a helyzetben sem, hogy felelősségteljes véleményt terjesszenek a parlament elé. A testület megállapodott abban, hogy még az október 30-i országgyűlési ülésszak előtt újból visszatérnek erre a témára. E kérdés kapcsán egyébként az váltotta ki a legnagyobb vitát, hogy vajon korrekt és gazdaságilag is jó döntés-e az, hogy a keletkező bevételi többlet jó részét úgynevezett lakásalap-kötvénybe fekteti a társadalombiztosítás. Többen megkérdőjelezték ennek jogosságát, sőt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára azt a véleményt is megkockáztatta, hogy esetleg a Pénzügyminisztérium manipulációjának estek áldozatául a képviselők. Véleménye szerint nem lett volna szabad látatlanban, előre lekötni a Társadalombiztosítási Alap többletbevételét lakásfinanszírozási kötvényekre, ugyanis így már nincs lehetőség a nyugdíjak és a családi pótlékok megfelelő arányú növelésére. Farkas István pénzügyminiszter-helyettes emlékeztetett arra a tavaly elfogadott törvényre, amely kimondja, hogy a társadalombiztosításnak kötelessége minden olyan jövedelmét - amely kötelező kiadásai fölött képződik - hozamot hozó, s államilag garantált papírokba fektetni. Ma egyedül a lakáskötvényre vállal az állam garanciát. Számításokkal igazolta, hogy ez nagyon jó üzlet, hiszen például 15 milliárd forintnyi kötvény után évente 2 milliárd forint kamatbevétel képződik. (folyt.köv.) 1989. október 24., kedd 18:08
Vissza »

	Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése (3. rész)
Utolsó napirendi pontként - már erősen megfogyatkozott létszámban, az ülés ötödik órájában - az adórendszer módosításának szükségességéről tárgyalt a bizottság. A már jó néhányszor felvetett gondokat fogalmazták újra a vitában felszólalók, így dr. Sinkovics Mátyás (Budapest). Például azt, hogy az egészségügyben dolgozók kötelező túlmunkája után kapott díjazás ne essen a progresszív adózás alá. Többen felvetették - például Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest) és dr. Garbacz Katalin (Fejér megye) -, nem is az adózással van bajuk, alapvetőnek inkább azt tartják: végre rendezzék az egészségügyi dolgozók bérét. (MTI) 1989. október 24., kedd 18:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »