|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (1. rész)
|
1989. október 17., kedd - Kedden délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők a plénum második szakaszában a legfontosabbként, az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett más törvényjavaslatokat is megvitatnak.
A képviselők a napirend előtt megemlékeztek Karakas Lászlóról, az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról, aki Hajdúnánáson és a környező településen élőket képviselte a Parlamentben. Ezután döntöttek a megüresedett képviselői hely betöltéséről: Vass Mihály eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. A képviselők tudomásul vették továbbá az országos listán megválasztott Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról. A Parlament heves - személyes vonatkozásokat sem nélkülöző - vita után döntött arról, hogy ezen az ülésén tárgyal a köztársaságielnök-választás törvényi szabályozásáról, valamint a Munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozásáról. Erről 296 egyetértő, 27 elutasító szavazattal 23 tartózkodás mellett döntött a plénum. (A szavazást megelőzően Roszik Gábor Pest m., 4.vk.) indítványozta, hogy a képviselők kézfelemeléssel is jelez zék, miként döntenek egy-egy kérdésben. Javaslatát a képviselők elsöprő többsége ellenezte.) A köztársaságielnök választásáról szóló törvénytervezet napirendre tűzését megelőzően Szűrös Mátyás bejelentette: a háromoldalú politikai tárgyalások megállapodásának megfelelően az Alkotmány módosításáról benyújtott törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak, hogy még az új parlamenti választások előtt a nép köztársasági elnököt válasszon. Indokoltnak tartotta, hogy erre még az idén kerüljön sor, mert így az Elnöki Tanács megszűnésével kialakuló átmeneti helyezetet csak rövid ideig kell fenntartani. Az Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az SZDSZ és a Fidesz által kezdeményezett népszavazást szorgalmazó ívet eddig 140 ezren írták alá. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (2. rész)
|
A bejelentést követően Balla Éva (Budapest, 46. vk.) - az SZDSZ-tanácsának napokban megválasztott tiszteletbeli tagja, immár a Szövetség parlamenti képviselője - kért szót, aki arról tájékoztatta a plénumot, hogy a népszavazási ív átadása óta újabb 60 ezer - így összesen már 200 ezer - aláírás gyűlt össze; szerinte a parlament a felnőtt lakosság 3 százalékának kérelmét nem hagyhatja figyelmen kívül. Ezért indítványozta, hogy a köztársaságielnök választásáról szóló törvénytervezetet ne vegyék fel a napirendre. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), e véleménnyel szembeszállva megkérdőjelezte az aláírások összegyűjtésének tisztességességét. Szerinte a listán szereplő népszavazási kérelmek ,,összemosása,, kifogásolható. Saját tapasztalataira hivatkozva úgy vélte: az embereket úgy agitálták az aláírásra, hogy figyelmüket elsősorban a Munkásőrség, illetve a pártok - mindenekelőtt a kommunisták - munkahelyi működésének megszüntetésére hívták fel, a köztársaságielnök-választás időpontjára korántsem fektettek akkora hangsúlyt. Ebben az a szándék érzékelhető, hogy az SZDSZ-nek még nincs jelöltje erre a posztra. Király Zoltán nem rejtette véka alá, hogy nagy tisztelője a Szabad Demokraták Szövetsége egyes tisztségviselőinek, a szervezet szélsőségeseit azonban egyáltalán nem tiszteli. Az aláírásgyűjtő akció lebonyolítását az SZDSZ szélsőségesei aknamunkájának minősítette, etikailag is megkérdőjelezve a 200 ezer aláírás hitelességét. Szentágothai János (országos lista) egyetértett Király Zoltán gondolataival, bár nem fogalmazott ilyen élesen. Saját ,,közvéleménykutatási,, adatai is azt igazolják, hogy az aláírók csak a Munkásőrségre és a munkahelyi pártszervezetekre ,,koncentráltak,,. Balla Éva Király Zoltán vádjait megalapozatlannak ítélte, azokat visszautasította. Király Zoltán viszontválaszában kijelentett: az állampolgárok rá fognak jönni arra, hogy be akarják csapni őket. Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.) a kibontakozó vita kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi kérdéses törvényjavaslatot most kell tárgyalni, s amennyiben a parlament másként dönt, saját, korábbi döntését bírálná felül. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (3. rész)
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Ha tehát az SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. Ebben az esetben ugyanis joggal feltételezhető, hogy az állampolgár egyetlen kívánsága teljesítése érdekében további három pontba is beleegyezett. A kérdés eldöntéséhez ezért mindenekelőtt arról kell meggyőződni: miként is tették fel a kérdést az SZDSZ aktivistái. Erre nyomban felelhetett is a miniszter; felolvasta a felszólalása közben kézhez vett aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik: ,,Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben: - Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? - Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? - Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására? - Feloszlassák-e a Munkásőrséget?,, Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. A miniszter az Országgyűlés megítélésére bízta, hogy ezt az eljárást elfogadhatónak találja-e. Más kérdés, mi történjen akkor, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy foglalkozik e problémákkal. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatban úgy vélte: minden logikát nélkülöz Balla Évának az a javaslata, hogy a ,,népszavazás-csomag-ból,, három témát iktassanak a napirendbe, egyet azonban ne. Ha az Országgyűlés következetesen kíván állást foglalni, akkor vagy minden kérdéssel foglalkozik, vagy egyikkel sem. Az igazságügyminiszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalassza a törvényalkotást egy folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezettel. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 12:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (4. rész)
|
Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a köztársaságielnök-választás ügyében - csakúgy, mint minden más kérdésben - egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd az Országgyűlés döntését felülvizsgálni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságielnök-választás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az államalapító Szent István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a köztársaságielnök-választással azonos időpontra tűzze ki. Az Országgyűlés 333 igen-szavazattal 7 nemleges voks ellenében, 7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozat-tervezettel. A kiegészítések után az ülésszak napirendje: 1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 5/B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezet; 6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; 6/B. Országgyűlési határozat-tervezet népszavazás elrendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről; 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (5. rész)
|
8/A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 8/B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat-tervezet; 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozat-tervezete 1956. október 23-áról; 10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 11. A Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat; 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató; 14. Személyi kérdések; 15. Egyéb kérdések. Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormányfőnek adott szót. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (6. rész) - Németh Miklós 1.
|
- Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze - hangoztatta a miniszterelnök. - Ez higgadtságot és magabiztosságot követel mindenkitől, mert Önök, tisztelt képviselőtársaim rövidesen a nemzet alkotmányos sorskérdéseiben döntenek. Törvényalkotó munkájukra egy nemzet és a világ figyel. Sokan még mindig találgatják: vajon az Országgyűlés történelmi bölcsességgel, vagy sértett öntudattal fog hozzá az úgynevezett sarkalatos törvények megvitatásához. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredő összes jog gyakorlására jogosult. A feladat, amely most az Országgyűlés előtt áll, sok mindenre nem lehetett tekintettel. Nem lehetett a régi módon tekintettel sem a képviselők választókerületi kötődésére, sem pedig az általuk képviselt politikai platformra. Itt és most ugyanis a történelem intézett kihívást a képviselőkhöz, elszámolniuk sem lehet másnak, csak a történelemnek. Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. Rengeteg időt és energiát fordított arra, hogy a gazdaságban és a politikában jóirányú változások induljanak be. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Olyan törvényeket alkotott, amelyek lerakták a modern piacgazdaság kiépítésének első pilléreit. Garanciákat teremtett a politikai jogok gyakorlásához, az egyesülési, a gyülekezési, a sztrájktörvények megalkotásával. Kiterjesztette a szabadságjogokat a kivándorlási, útlevéltörvényekkel, a Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárás reformjával. Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. Alkalmazkodnia kell a helyzet által megkövetelt gyorsasághoz, mert ha kicsinyes presztizsvitákba bonyolódik, akkor a társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége. A kormány soha nem hagyott kétséget aziránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parla- menttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik, függetlenül attól, hogy abban az egyes pártok milyen teret nyernek, vagy milyen létszámú frakciót alkotnak. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (7. rész) - Németh Miklós 2.
|
A kormány valamennyi erőre támaszkodni kíván, amely jelen van a parlamentben, és olyan értékek közvetítője, amely a nemzet érdekeit szolgálják. A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli egyrészt az ország nemzetközi presztizsének erősítésében, az iránta megnyilvánuló bizalom megőrzésében, másrészt az ország működőképességének, a demokratikus átmenet békés jellegének és megfelelő lendületének biztosításában. Ebben a parlament és a kormány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti sorskérdések intézését nem tehetjük függővé a pártpolitikai erőviszonyoktól. Mondom ezt azért, mert az a meggyőződésem: ha a parlament az átmenet időszakában, tehát az első többpárti választásokig a választásra készülő pártok politikai harcának színtere lesz akkor, amikor még nem is tudjuk, mekkora súlyuk van ezeknek a pártoknak, annak az egész magyar nép lesz az áldozata. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: sem az országgyűlés, sem a kormány nem zárhatja el magát hermetikusan a politikai erőktől. Nem fokozhatjuk le magunkat politikai súly nélküli szakértői testületté, mert akkor pontosan azt a tekintélyt veszítenénk el, amire most külső partnereink bizalma és belső cselekvőképességünk támaszkodik. Ez az ország érdekeit veszélyeztetné. A kormány eddig is és a jövőben még inkább a szociális értékek és az alapvető emberi és polgári szabadságjogok érvényesítését tartotta és tartja irányadónak. A nemzet kormányának tekintjük magunkat, amelynek politikai irányvonala európai értelemben véve baloldali és szocialista. Ezért üdvözöljük az új párt, a Magyar Szocialista Párt megalakulását, amelynek programja a kormány stratégiai irányvonalával harmonizál. Ez lehetővé teszi a kölcsönös támogatást, amelyhez hasonlót a kormány a nemzeti érdekek szolgálatában már korábban és most is kezdeményez a Parlamentben jelen lévő más csoportokkal, politikai erőkkel is. - A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormány nevében kérem ehhez a parlament, és Önökön keresztül a magyar nép támogatását - mondotta végezetül a miniszterelnök. (fol yt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyülés - első munkanap (8. rész) - Nyers Rezső
|
Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1.vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. A miniszterelnök szavaihoz kapcsolódva utalt arra, hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jóhírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel, a nemzeti érdek által vezérelt törvényhozást és kormányzást - hangsúlyozta, s kijelentette: az MSZP politikájával, most kibontakozó politikai erejével támogatja a kormány törekvéseit. A továbbiakban leszögezte: nem a szokásos értelemben vett stabilitásra van szükség, hanem a politikai átalakulással összefonódó stabilitásra, a reformok rendezettségére, a kormányzás határozott és demokratikus stílusára, a tömegek létbiztonságának védelmére: a társadalom köznapi értelemben vett rendjére. Mindehhez politikus kormányzásra, nem csupán szakértelemmel bíró ügyintézésre van szüksége az országnak. A szomszédos országokkal való viszony rendezettségének szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nyíltan szembe kell nézni a felmerülő gondokkal, a kölcsönös jóakaratra épülő politikában olyan kelet-közép-európaiságra törekedve, amelyben az együttműködés jobbítása váljon törvénnyé. Az MSZP és a kormány kölcsönös bizalma, egymás támogatása fontos stabilizáló tényező, amelynek garanciája az, hogy a kormány demokratikus szocialista elkötelezettségü, a párt politikájának pedig integráns része a nemzeti érdekek vállalása. Az MSZP vállalja és szorgalmazza a háromoldalú nemzeti tárgyalások során aláírt megállapodást, s azt kívánja, hogy az Országgyűlés szuverén döntései azzal összhangban legyenek - jelentette ki Nyers Rezső. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (9. rész)
|
Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és Filló számos képviselő. A módosító indítványok közel száz javaslatot tartalmaztak. Ez nem csupán a képviselők rendkívüli érdeklődéséből és a törvényalkotásban való aktív részvételi szándékából fakadt, hanem következménye a gyorsított ütemű kodifikációs munkának is. A képviselők és más bizottságok módosító javaslatait a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság terjedelmes jelentésben összegezte azzal a céllal, hogy áttekinthetővé tegye a javaslatok tárgyalását. Mindezekre tekintettel általános és részletes vitát kell tartani az Alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslatról. Az általános vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a törvényjavaslatot alkalmasnak tartják-e részletes vitára bocsátásra. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (10. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (1.)
|
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az Alkotmány módosításával kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány által most benyújtott törvényjavaslatok a régmúlt és az eljövendő idők politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg támasztják fel. Nyilvánvaló, hogy a jövőben az alkotmányos többpártrendszerre épülő parlamentarizmus modelljében, amelyet a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslatok hivatottak garantálni, az e törvények kapcsán lezajlott politikai egyeztetés a parlamentben jelen lévő pártok között zajlik majd. E törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet eredményezte. Az egypártra épülő kormányzás a jövő politikai pártjaival - mint jelenleg parlamenti mandátumokkal nem vagy alig rendelkező pártokkal - a politikai rendszer átalakulásához szükséges konszenzust csak így tudja megteremteni. A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a törvényjavaslatok - és remélhetőleg majd törvények - biztosítják a közjogi döntési centrum (köztársasági elnök, kormány és parlament) elsődlegességét az állam kormányzásában. Kulcsár Kálmán a továbbiakban rámutatott: a hazai politikai folyamatokat, politikai változásokat elemezve egyértelmű, hogy a közjog, az alkotmányos intézmények kezelése a ,,helyére került,,. Nyilvánvalóvá vált, hogy a plurális jellegű politikai rendszerben az eredményes politikai tevékenység, a hatalom demokratikus gyakorlása nem nélkülözheti a valóságosan működő jogintézményeket, a demokratikusan választott, ténylegesen szuverén parlamentet, a parlamentnek felelős kormányt, a hiteles jogvédelmi eszközökkel biztosított emberi és állampolgári jogokat. Ám az is kétségtelen - mondotta -, hogy ezeket a jogintézményeket, a politikai tevékenység játékszabályait és hatékony működésüket csakis széles körű politikai konszenzus biztosíthatja. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (11 rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (2.)
|
Kulcsár Kálmán rámutatott, hogy a kormány a politikai rendszer minőségi átalakítása érdekében kezdett hozzá 1987-ben egy azóta is tudatosan egymásra épülő közjogi reformprogram végrehajtásához, amelynek végső célja a demokratikus szerkezetű alkotmányos jogállam. E törvények egy részét az Országgyűlés már elfogadta, most azonban döntő lépéshez érkeztett - hangsúlyozta. Az Alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat - elfogadása esetén - az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit. A miniszter újfent hangsúlyozta, hogy átgondolt, mi több, tudományosan megalapozott reformfolyamatról van szó és nem politikai ötletgyártásról. Ezt példázandó elmondta: 1987-ben, a jogalkotásról szóló törvény a kormányzati rendszer működésében hozott jelentős változást azáltal, hogy a Parlamentet - a kizárólagos törvényhozási tárgyak bevezetésével - alkotmányjogi értelemben a tényleges törvényhozói hatalom helyzetébe hozta. Szólt az államszervezet reformjához tartozó törvényekről: az 1989-es alkotmánymódosításokról, amelyek egyrészt az Alkotmánybíróságot, mint intézményt építették be az államszervezetbe, másrészt a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás klasszikus intézményének bevezetéséről. A közjogi reformfolyamat jelentős állomásának nevezte az egyesülési és gyülekezési jognak a nemzetközi egyezségokmányokkal összhangban álló szabályozását, a pártalapítás, mint alkotmányos jog elismerését. Emlékeztetett arra, hogy ez év júniusában a népszavazásról és a népi kezdeményezésről alkottak törvényt. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (12. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (3.)
|
Kulcsár Kálmán kifejtette: az új Alkotmány koncepciója a formálódó többpártrendszernek, az úgynevezett alternatív politikai mozgalmak erősödésének is katalizátorává vált. A politikai egyeztető tárgyalások során ezen koncepció meghatározó elveit, intézményi reformelgondolásait lényegében megerősítették. Ez az alkotmánykoncepció ugyanis már megformálta a politikai rendszer minőségi megváltozását jelentő alkotmányos alapelveket, amelyek a jelenlegi sarkalatos törvényjavaslatok szabályaiban megjelennek. Jóllehet az új alkotmány szabályozási elvei jelentették az első átfogó közjogi reformprogramot az 1949-ben kialakított állami berendezkedés minőségi meghaladására, a politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek munkájáért. A júniusban a Parlament napirendjéről politikai megfontolások miatt visszavont, s ma újra beterjesztett törvényjavaslatok és az alkotmánykoncepció viszonyával kapcsolatban Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi, politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy az új Alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új Parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni. Ezek a közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító Alkotmánybíróság felállítása. A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (13. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (4.)
|
Ezek: a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik újszellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosítása. Az igazságügyminiszter hangsúlyozta: az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat mind tartalmában, mind struktúrájában az 1949-es Alkotmány minőségi meghaladása, az 1987-89-ben megkezdett közjogi reformfolyamat betetőzése, a tervezett új Alkotmánynak, ha a szabályozás teljességében nem is, de szellemében, jogállami értékeiben közvetlen előképe. Kitért arra, hogy a kormány eredetileg - mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt - az alkotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Az ennél szélesebb, a jogállam megjelenését jelentő szabályozást a kormányzat már az új Alkotmány formájában kívánta előterjeszteni. Tekintettel azonban az új Alkotmány beterjesztésének elhalasztására, valamint arra, hogy a békés politikai átmenet és a működőképes többpárti parlamentarizmus alkotmányos tételrendszerét szélesebben kellett értelmezni, végül is nagyformátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás ,,átmeneti alkotmányának,, tekinteni - mutatott rá Kulcsár Kálmán. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az Alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (14. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (5.)
|
A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz - hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazást útján megválasztani. Egy megválasztott köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Ám az elnök megválasztásának általános szabályaként, tehát a jövőre nézve a javaslat a parlament által választandó elnöki modellt tartalmazza. Ez felel meg ugyanis a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásoknak. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe - a köztársasági elnök megválasztásáig - az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és - ugyancsak új intézményként - az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezetet, ,,Alapvető jogok és kötelességek,, címen - folytatta Kulcsár Kálmán. E jogok megfogalmazásánál a tervezet szakított az etatista (államcentrikus) szabályozási felfogással: nem az állam által adományozott, hanem minden embert, illetőleg állampolgárt megillető, kötelezően elismerendő, biztosítandó jogokat deklarál, és megnyitja az utat a garanciák számára. A miniszter az Általános rendelkezések című fejezetről szólva megemlítette, hogy ez korábban a Társadalmi rend címet viselte. Rámutatott: elvi kérdés, hogy egy modern, ideológiailag semleges politikai rendszer alapjául szolgáló alkotmány ne szóljon olyan kérdésekről, amelyeknek nincs valóságos jogi tartalmuk. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (15. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (6.)
|
A politikai rendszer résztvevőinek alkotmányos keretek között tartására, alkotmányos felelősségére vonatkozó, kiemelkedő jelentőségű deklarációnak minősítette a miniszter azt a tételt, amely tiltja az alkotmány, illetőleg az alkotmányos intézmények megkerülésével történő akciókat, és az ilyen értelemű erőszakos cselekményeket, amelyek által az adott szervezet alkotmányon kívülre helyezi önmagát, ennek minden következményével együtt. A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára, miszerint: ,,Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.,, A törvényjavaslatokhoz érkezett módosításokról szólva Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: a kormány elvi álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüggéseit érintő javaslatokat nem fogadja el. Így nem érthet egyet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének ama pontjával, amely a Minisztertanács tagja és a politikai államtitkár esetében összeférhetetlenséget állapít meg az országgyűlési képviselőséggel. Ennek elfogadása ugyanis - figyelmeztetett Kulcsár Kálmán - sértené az említett megállapodást. A munkával kapcsolatos jogokról szóló paragrafus ,,A,, és ,,B,, változatának kiküszöbölése szerencsés megoldás lehetne, de oly szélessé terjeszti a munkával kapcsolatos jogokat, hogy egyrészt bizonytalanná válnak - mondotta a miniszter, megkérdezve: hogyan határozható meg a szövegben a kedvező munkafeltétel. Épp ezért javasolta e paragrafus megvitatását, és új szövegének a vita alapján történő megállapítását. Végezetül rámutatott: más módosító indítványok esetében a kormány, minthogy az általa elfogadott javaslatok jogtechnikai és szövegpontosítási jelleggel egészültek ki a bizottság jelentésében, nem tesz ellenvetést a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével szemben. Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az Alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (16. rész)
|
Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és -------------------- igazságügyi bizottság előadója elöljáróban annak a véleményének adott hangot: a 40 évvel ezelőtt választott politikai utunkról kiderült, hogy sehová nem vezet. Ebben a felismerésben az a legszembetűnőbb, hogy a tényt az a politikai elit is felismerte, amely ítéleteinek csalhatatlanságában korábban megingathatatlan volt. Az Alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett - szögezte le. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények - Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék - létrehozását. Az előterjesztett törvényszöveg azonban már közel sem találkozott maradéktalanul a bizottság egyetértésével. A vita során a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerekasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a bizottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja. A döntés indokait illetően a bizottság kiemelte, hogy támogató javaslatával hozzá kíván járulni a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott megállapodások törvényerőre emeléséhez. A képviselői összeférhetetlenség tárgyában egyes képviselők azt javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében - a bizottsági ülésen - Antall József felhívta a figyelmet arra, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a bizottság eltért a háromoldalú tárgyalásokon kialakított állásponttól, amely lehetővé tenné a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői mandátumát. Mások az összeférhetetlenség pontosabb megfogalmazását tartották fontosnak. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a két megbízatás egyidejű betöltése összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 15:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (17. rész)
|
Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályt célszerű az egyéb törvényi rendelkezésekkel azonos módon megállapítani. Eszerint: az Országgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a képviselők több mint fele jelen van. A törvényhozó testület a határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza. (A hatályos Alkotmány szerint az Országgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a képviselőknek legalább a fele jelen van, az Országgyűlés pedig a határozatait szótöbbséggel hozza.) (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 15:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (18. rész)
|
Országgyűlés - első munkanap (18. rész) Dr. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi ------------------- Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az általános vita első felszólalója párhuzamot vont az 1945-47-es évek és a jelen időszak politikai folyamatainak hasonlósága között. Mint mondta, 1945 és 1947 között nagy hittel és akarattal indult meg egy új, demokratikus Magyarország fejlődése, amelyet a világpolitikai tényezők és a hozzá kapcsolódó hazai erők lesodortak az útjáról. Ma, amikor más nemzetközi konstellációban, más társadalmi és gazdasági körülmények között újra nekifeszülünk egy európai stílusú, demokratikus társadalom kialakításának, sok tekintetben az 1945-47-es évekhez nyúlunk vissza, innen kívánjuk a mi magyar utunkat tovább folytatni. Szólt arról, hogy a tömegek ma nehezen igazodnak el a politikai történésekben. Amikor ma egyesek csendes tömegről beszélnek, nem gondolnak arra, hogy a párbeszéd nyíltságával, mélységével, stílusával is probléma lehet. Ezt sokan a sarkalatos törvények előkészítésének vitáiban is felvetették, de méginkább a pártok, szervezetek, irányzatok programjával, terveivel kapcsolatban. Különösen feszítő az a bizonytalanság - emelte ki Cselőtei László -, amely egyes alapvető gazdasági problémák megítélésében és kezelésében mutatkozik meg. Bánffy György színművész (Budapest, 4. vk.) az előző ------------- felszólalóhoz hasonlóan arra emlékeztette képviselőtársait, hogy az ország jelenleg történelmi napokat él át, most dől el, hogy békés fejlődés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Az átmenet fontosságát hangsúlyozva rámutatott: nem kevesebb a tét, mint hogy sikerül-e egy diktatórikus rendszerből - más nemzetek számára is példaértékű tettként - kiemelni az országot. Hangoztatta: a háromoldalú tárgyalások kompromisszumának most az országgyűlésben is meg kell jelennie a sarkalatos törvények megalkotásakor. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (19. rész)
|
Országgyűlés - első munkanap (19. rész) Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke --------------- Mgtsz elnöke szerint a tisztelt Ház asztalán lévő szabályokból kiolvasható: széles körű jogokat biztosítanak az állampolgároknak, valamennyi politikai erőnek egyaránt. Nem utópikus társadalmat vázolnak fel, hanem öntörvényű, szabad fejlődés lehetőségét. Véleménye szerint hajszálnyi pontossággal kell kiosztani a hatalmat, tartópilléreire annyit rakva, amennyit megrázkódtatás nélkül elbírnak, s amely kevés ahhoz, hogy a hatalommal vissza lehessen élni. Úgy tűnik, az alkotmányos intézmények kiegyensúlyozottan osztoznak a hatalmon, miközben rendelkeznek a békés működéshez szükséges jogosítványokkal. Leszögezte: az új alkotmány és a kapcsolódó önkormányzati, államháztartási tulajdontörvények megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az önkormányzatokat is. Enélkül a települések, a falvak leépülését nem lehet megállítani. Gazdasági kérdésekre áttérve figyelmeztetett: nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy életképes piacra, gazdaságra van szükség. A piacgazdaság alkotmányos kinyilvánítása újabb lökést adhat gazdasági rendszerünk gyökeres átalakításához, erősítheti az irántunk megnyilvánuló nemzetközi bizalmat, segítheti a világ fejlett régióihoz való csatlakozást. Meg kell találni a jogos tulajdonosokat, mert ezzel teremthető meg az érdekeltség, s ez az emberi cselekvés legdöntőbb hajtóereje, amely nélkül nincs esély az érdemi kibontakozásra. A válságból való kitörés legfontosabb útjaként a politikai kompromisszumokon nyugvó sarkalatos törvényjavaslatok elfogadását jelölte meg. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (20. rész)
|
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító ----------- Üzemének igazgatója úgy vélte, a módosításokkal újjáírt Alkotmány jó alap lehet egy demokratikus jogállam, egy jól működő gazdaság megteremtéséhez. Ha a kiegészítő törvények is hasonló körülmények között születnek, akkor mindenki megtalálhatja egyéni boldogulását, s erre alapozható az ország boldogulása is. Ezzel együtt a képviselő több olyan veszélyre is figyelmeztette a parlamentet, amely a még oly haladó törvénykezés ellenére is fenyegetheti az izmosodó magyar demokráciát. Így például figyelmeztetett arra, hogy a többpártrendszer nem zárja ki eleve a hatalommal való visszaélést, és azt történelmi példákkal is bizonyította. A demokratikus működés garanciái a képviselő szerint mindenekelőtt olyan politikusokban, törvényhozókban öltenek testet, akik tudnak élni a parlamentáris demokrácia lehetőségeivel, de nem élnek vissza azokkal; olyanokban, akik a nép szolgálatát belső énjükből fakadóan vállalják, s akiknek természetes az is, hogy a szolgálati villa addig jár, ameddig a szolgálat tart. Az ilyen képességekkel rendelkező politikusok kiválasztásában viszont óriási felelősség hárul a választókra, s ez alól nem bújhatnak ki. Választaniuk kell: ki az, aki csak beszél, és ki az, aki cselekedni is hajlandó; ki az, aki csak emlegeti és ki az, aki szolgálni is akarja a népfelség érvényesülését. Jó dolog, hogy a megújuló Alkotmány elismeri a magántulajdont, a vállalkozást, a verseny szabadságát - folytatta. Figyelmeztetett azonban arra: attól, hogy az Alkotmányban megjelennek ezek az elvek, még nem lesz sem vállalkozás, sem piac, sem verseny. Alapvető változást sürgetett a kormány, különösen a pénzügyekért felelős tárca szemléletében. Addig ugyanis, amíg a vállalkozókat potenciális bűnözőnek tekinti az adóhatóság, amíg a gazdálkodás szabályait visszamenőleg alapvetően meg lehet változtatni, amíg nincsen objektív mércéje a vállalatok nyereségességének, addig sem piacról, sem versenyről nem lehet beszélni. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (21. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) nehezményezte, ------------- hogy az alkotmány-konstrukció tanulmányozására kevés ideje volt. Az Alkotmányt érintő módosító javaslatról az időhiány miatt választóival sem tudott érdemben konzultálni, s így nem tudja megítélni, hogy rokonszenveznének-e az állampolgárok egy olyan módosító javaslattal, amely gyökeres fordulatot jelent, és - véleménye szerint - széles utat nyit egy majdani polgári társadalmi berendezkedésnek. A sarkalatos törvényeknek a kormány által kért sürgős tárgyalásából két kedvezőtlen hatás következett: egyrészt a képviselők felszínes tájékozottsága a tárgysorozatot illetően, másrészt a választópolgárok kirekesztődése a törvényjavaslatok megismeréséből - szögezte le a felszólaló. A továbbiakban kifejtette, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a képviselőket megkerülve döntöttek az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről. Ily módon a képviselők bizonyos fokig a ,,korlátozottan cselekvőképesek,, jogállásába kerültek. Südi Bertalan úgy vélte: az Országgyűlés e ,,mankó,, nélkül is haladó szellemű törvényeket hozott volna. Aggályát fejezte ki amiatt, hogy a köztársasági elnöknek a tervezet szerint az Országgyűlés feloszlatására is joga lenne. Célszerű-e egyetlen személyt ekkora hatalommal felruházni - tette fel a kérdést a képviselő. Nem értett egyet azzal sem, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát kizárja a javaslat. Így továbbra is fennáll a hatalom ellenőrizhetetlenségének veszélye - vélekedett. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor- --------- főrevizora az Alkotmány módosításával kapcsolatos néhány apróbb részletre hívta fel képviselőtársai figyelmét. Elsőként azt hangsúlyozta, hogy mivel az új Alkotmány tervezetébe bekerült a folyamatosan ülésező parlament, illetve a főhivatású képviselő intézménye, ezért ehhez szükséges a megfelelő működési feltételrendszer mielőbbi megteremtése is. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (22. rész)
|
A köztársasági elnök megválasztása kapcsán azt tette szóvá, hogy a szövegtervezet szerint, amennyiben az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, úgy ezt kétharmados többséggel, illetve közfelkiáltással teszi. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte a ,,közfelkiáltással,, kitétel megkérdőjelezi a választás komolyságát. Hozzászólását zárva rámutatott: a közeljövőben - az új Alkotmányt követően is - számos alkotmányerejű törvény megalkotása vár a képviselőkre. Ezek sorában különösen fontosnak ítélte az önkormányzati törvényt, mert - miként hangsúlyozta - a helyi tanácsok csak ennek megalkotása után érezhetik magukat valóban az önkormányzat, az önigazgatás letéteményeseinek. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat ------------- műszakvezetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit fejtegette felszólalásában. Rámutatott: a politikai és szabadságjogok kedvezően változtak az elmúlt időszakban, de minimális az elmozdulás a gazdasági és szociális jogok területén, amelynek következtében a munkavállalók és a rászorultak kiszolgáltatottsága tovább fokozódott. A tulajdonreform elhuzódása miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munkavállalók érdekeinek védelmét. Mindezek több módosítást igényelnek, amelyeknek lényege, hogy az Alkotmány a szakszervezetek mellett széles körben biztosít szervezeti lehetőséget a gazdasági és társadalmi érdekek érvényesítésére. A képviselő hozzátette: a változások nem sértik a szakszervezetek érdekeit, de egyben nagyobb lehetőséget teremtenek a munkavállalóknak - az egyenlő részvétel elve alapján - munkájuk, sorsuk alakításában. A lakossági fórumokon szerzett tapasztalatait felídézve hangsúlyozta: szükséges, hogy rövid időn belül új, korszerü, európai követelményeknek megfelelő környezetvédelmi, valamint humánusabb, a társadalom döntő többsége által is elfogadható nyugdíj-törvény szülessen, továbbá olyan bér- és adórendszer alakuljon ki, amely valóban elősegíti a családok szabadabb és méltó életét. A köztársaságielnök-választásról kijelentette: közvetlen választást tart célszerűnek, mert ezáltal jobban garantálható, hogy az államfő nem valamely párt érdekében, hanem a társadalom, az ország képviseletében látja el feladatait. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (23. rész)
|
Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok ------------- Demokratikus Szövetségének főtitkára szükségesnek tartotta, hogy a nemzetiségi jogok és garanciák méltó helyet, tételes, pontos és részletes szabályozást kapjanak az alaptörvényben. A nemzetiségi politika történeti fejlődését vázolva annak a véleményének hangott, hogy az elmúlt évtizedek politikája nemcsak hatástalannak bizonyult a nemzetiségi kérdés megnyugtató rendezésére, hanem a napi taktika síkján sokszor akadályozta is azt, asszimilációhoz vezetett. Szerinte fel kell adni azt a téveszmét, hogy Magyarország nemzetiségi politikája példamutató. Az elvek és a gyakorlat közötti különbség már veszélyezteti tekintélyünket itthon és határainkon túl is. A készülő nemzetiségi törvénytől sok változás nem várható, ha a társadalom hozzáállása e kérdésében nem változik meg. Ezzel összefüggésben hangoztatta: elsősorban azt kell tudatosítani, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása politikai rendezést kíván. Rámutatott: olyan aktív, kisebbségvédelmi - támogató jellegű - nemzetiségi politikára van szükség, amely képes biztosítani a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának megőrzéséhez, az anyanyelv használatának, sajátos kultúrájának fejlődéséhez nélkülözhetetlen feltételeket. A magyarországi nemzetiségek véleményét összegezve hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek jogait tartalmazó szövegtervezet nem nyújt elegendő teret a nemzetiségi jogoknak, nem követi a nemzetiségek hagyományait, társadalmi, politikai fejlődésüket. Nem fejezi ki azt az aktív, támogató politikát, amelyre ma és a jövőben a magyarországi nemzetiségeknek szükségük van, s amelyre építhetnek. Szerintük ez bizonyos értelemben visszalépést jelent a jelenlegi alkotmány törvénycikkelyeihez képest, mert nem biztosítja a fennmaradás lehetőségét. A nemzetiségek fontosnak tartják, hogy az alkotmány - a népfelség elvét követve - egyértelműen mondja ki: a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részei a társadalomnak, az ország népének, a hatalom birtokosának, következésképp államalkotó tényezők. Indokolt az állami védelem, a sajátos kollektív és egyéni jogok megállapítása, alkotmányos garantálása. Csak az alkotmány mérsékelheti a kisebbségi helyzetük miatt eleve hátrányos helyzetű nemzetiségek esélyegyenlőtlenségét (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 16:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (24. rész)
|
Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), az ------------------- ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a mostani helyzetben elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a köz érdeke mit kíván, s ez nem más, mint a békés átmenet lehetőségének megteremtése. A beterjesztett törvényjavaslatok garantálják ezt, mégpedig azzal, hogy az Országgyűlés szerepét erősítik - vélekedett a képviselő. Példaként említette: az új alkotmánytervezet az Országgyűlés kétharmados többségi döntését követeli meg, rendkívüli vagy szükségállapot kihirdetéséhez, a katonaság belső felhasználásához. A köztársasági elnök csak akkor hirdetheti ki a rendkívüli állapotot, ha az Országgyűlés elnöke, a kormány, az Alkotmánybíróság elnöke együttesen és előzetesen számára lehetővé teszi ezt. Az Országgyűlés ilyenkor folyamatosan ülésezik, és felfüggesztheti a köztársasági elnök intézkedéseit. Ezek a rendelkezések egyértelmű biztosítékát jelentik annak, hogy válsághelyzetben az Országgyűlés legyen a helyzet ura. Az Országgyűlés kollektív bölcsessége pedig biztosíthatja, hogy semmiféle provokáció ne veszélyeztethesse a politikai átmenet békés jellegét. Ezért a köz érdeke a jól meggondolt, kompromisszumos törvénytervezetek elfogadását követeli a képviselőktől - mondotta végezetül. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 16:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (25. rész)
|
Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István --------- Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa kimagasló jogalkotási aktusnak minősítette a tervezetet, amely a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások által széles körű társadalmi konszenzust testesít meg. A köztársaságielnök-választással összefüggésben úgy vélekedett: nincs szükség arra, hogy a szabad országgyűlési képviselőválasztások előtt válasszon az ország elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés átmenet, a demokratikus, parlamentáris rendszer felépítése szempontjából. Ezzel összefüggésben kijelentette: aki komolyan veszi a demokratikus többpártrendszert, a politikai pluralizmust, aki számára az új demokratikus parlament és az annak felelős kormány a stabilitás záloga, az nem a nagy tekintélyű államfőtől várja az átmenet felügyeletét. A mai helyzet ingatagságának legfőbb okát a gazdaság válságában jelölte meg, rámutatva, hogy ezen erős, határozott kormányzat lenne képes úrrá lenni, amely a nép bizalmát élvező parlamentnek tartozna felelősséggel. Szerinte az elnökválasztási kampány kifejezetten destabilizáló hatással járhat, nehezítheti a békés átmenetet. A szabad választás érdekében arra lenne szükség, hogy a jelölteket állítók közül ne csak az MSZP és a Hazafias Népfront, de a többi párt is rendelkezzék azokkal a működési feltételekkel, amelyekhez csak a pártvagyon újraelosztásával juthatnának. Hozzátette: jelenleg a nyilvánossághoz való egyenlő hozzáférés sem biztosított. A képviselőnő indítványozta az Országgyűlésnek az alkotmánymódosítás utolsó paragrafusának elhagyását, a köztársaságielnök-választás kitűzéséről szóló határozat napirendről való levételét. Javasolta, hogy a szabad választásokig az Országgyűlés elnöke töltse be a köztársasági elnöki funkciót. Az általános vitában több képviselő nem kért szót, ezért az Országgyűlés - 310 egyetértő, 2 ellenző és 2 tartózkodó szavazattal - a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (26. rész)
|
Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.), a nagykanizsai Landler Jenő ------------ Gimnázium tanára az alkotmánymódosítás részletes vitájában javasolta: az anyakönyvezésre vonatkozó rendelet a Magyarországon élő nemzetiségek számára ne csak a nemzetiségüknek megfelelő utónevek kiválasztásában, hanem az írásmód megválasztásában is adjon szabadságot. Vagyis az effajta utónevek a magyar ábécé betűivel történő bejegyzés mellett kívánságukra anyakönyvezhetők legyenek a német, a román, a horvát, a szlovén és a szlovák ábécé betűivel is. A képviselő példákkal, idézetekkel támasztotta alá e véleményét, s az Országgyűlés döntését kérte abban, hogy dolgozzák át az Anyakönyvi igazgatás című kézikönyv harmadik száma függelékében található névtárakat. Séra János (Komárom m., 10. vk.), Kisbér főállatorvosa ---------- a miniszteri expozéra utalva nem értett egyet Kulcsár Kálmán azon véleményével, miszerint ki kellene hagyni az Alkotmány szövegéből a munkához való jog, a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a munka díjazása kitételeket. Véleményét azzal indokolta, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint több százezren kénytelenek a létminimum alatti munkabérért dolgozni. Éppen ezért azt a szövegszerű kiegészítést javasolta a képviselő, hogy a munkavállalót olyan méltányos munkabér illesse meg, ami tisztességes megélhetést biztosít mind maga, mind családja számára. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (27. rész)
|
Sebők János (Veszrpém m., 12. vk.) honvéd vezérőrnagy ----------- elöljáróban rámutatott: amennyiben a napirenden lévő javaslatok törvényerőre emelkednek, ez a pártállam megdöntését jelenti. A képviselők a trónfosztást ily módon elvégzik, s ez már önmagában is a törvények legnagyobb értéke lenne. A beterjesztett törvényjavaslatok jelzik: kidolgozóik alapos, körültekintő munkát végeztek, jó politikai alapot teremtettek ahhoz, hogy az Országgyűlés a tervezeteket megvitassa és törvényeket alkosson. A képviselők elé terjesztett írásos módosító javaslatait indokolva hangoztatta: hazánkban nincs olyan párt, amelynek történelmi, erkölcsi vagy bármiféle más joga lenne arra, hogy a nép ellenére, a nép felett, a nép nevében uralkodjon. Amennyiben az Alkotmány kimondja, hogy nálunk párt többé nem lehet hatalmi tényező, akkor megvédéséről sem kell rendelkezni. Ily módon a nép egyedüli joga lesz, hogy egy pártot az égig emeljen vagy lesöpörjön a politikai palettáról. Ez ellen erőszakkal senki sem tiltakozhat. Hazánk nem kér és nem ad internacionalista segítséget, s azt sem tűri, hogy a Varsói Szerződés csendőri szerepben magának tetsző vezetőt válasszon, vagy nem tetsző vezetőt elmozdítson a helyéről. Az Alkotmány-módosító tervezet kapcsán felvetődhet az a kérdés is, hogy ki fogja a VSZ pártvezetését és a többi, úgynevezett szocialista állam pártvezetését meggyőzni arról: párt nem képviselheti az államot külföldön, tehát a kétoldalú tárgyalások során született megállapodások az államhatalmi szerveket semmire sem kötelezik. A képviselő kifogásolta, hogy a rendkívüli állapot idején a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, a rendkívüli intézkedések bevezetéséről a honvédelmi tanács döntsön az Országgyűlés kétharmados, minősített szavazati többsége helyett. Szükségesnek tartotta a szövegtervezet kiegészítését azzal, hogy rendkívüli állapot idején is ülésezzen az Országgyűlés vagy annak honvédelmi bizottsága, s e bizottság jogosult a honvédelmi tanács által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggeszteni. Enélkül nem valósulhat meg az Országgyűlés ellenőrzési funkciója. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (28. rész)
|
A kisebbségi pártok védelme érdekében megfontolásra ajánlotta, hogy az Országgyűlés önfeloszlatásához szintén a képviselők kétharmadának szavazatára legyen szükség. Javasolta azt is, hogy amennyiben a köztársasági elnök fel akarja oszlatni az Országgyűlést, akkor ne csak a Minisztertanács, illetve az Országgyűlés elnökének véleményét kérje ki, hanem a pártok képviselőcsoportjainak vezetőiét is. A képviselő szerint szükségtelen az a kitétel az Alkotmány-tervezetben, hogy a fegyveres erők irányítására az Alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a honvédelmi tanács, a Minisztertanács és az illetékes miniszter jogosult, ha érvényes nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. Szerinte ilyen nemzetközi szerződés nincs, ezt erősítette meg a kormány irattárában folytatott búvárkodása is. Leszögezte: nem lehet átadni a fegyveres erők irányítását más külföldi szervnek, a VSZ Egyesített Fegyveres Erői Parancsnokságának csak ajánlása van erre vonatkozóan, a kormányok dolga, hogy azt elfogadják-e vagy sem. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 17:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (29. rész)
|
A szerkesztőségek figyelmébe: ------------------------------ Az alábbi képviselő felszólalását kérjük az mtib2032 Országgyűlés - első munkanap (26. rész) után figyelembe venni:
1989. október 17., kedd 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (30. rész)
|
Dr. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.), a Hajdú-Bihar megyei ------------------ főügyész egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik hangoztatták: a parlament történelmi feladat előtt áll. A törvényjavaslat ugyanis teljes mértékben szakít az 1949. évi, úgynevezett sztálini alkotmánnyal, s új lapot nyit a magyar nemzet történelmében - mondotta. Szükségesnek tartotta, hogy az alkotmány elé egy olyan preambulumot szerkesszenek, amelyben rögzítik a legfontosabb elveket. Javasolta, hogy a parlament ne csak megállapítsa a költségvetést és annak végrehajtását, hanem egyúttal állapítsa meg először az államháztartás mérlegét, majd hagyja jóvá a költségvetést és annak végrehajtását. A képviselő érthetetlennek tartotta, hogy a köztársasági elnöknek a rendkívüli, illetve szükségállapot kihirdetésére vonatkozó döntését még utólag sem kell a parlamentnek felülvizsgálnia. Indítványozta, hogy követeljék meg: ha nem is előzetesen, de utólag az Országgyűlés értékelje az intézkedés alkalmazásának törvényességét. A képviselői összeférhetetlenséggel összefüggésben azt javasolta, hogy a minisztertanácsi tagság és a politikai államtitkári funkció legyen összeegyeztethetetlen a képviselői mandátummal. Kérte továbbá annak pontosítását, hogy a köztársasági elnök mikor oszlathatja fel az Országgyűlést. Egyetértett azzal, hogy képviselőkből összeállított ítélkező tanács végezze el a vizsgálatot akkor, ha a köztársasági elnök bűncselekményt követne el. Fontosnak tartotta azonban, hogy ez a vizsgálat csupán a ténymegállapításra, a jogi minősítésre szorítkozzék, s a funkcióból való elmozdítás az országgyűlés hatáskörébe tartozzon. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 17:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (31. rész)
|
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24.vk.) jogtanácsos kifejtette: egy pártérdekeken felülálló, nagy tekintélyü, bel- és külföldön ismert, szélsőségektől mentes, diplomáciai készséggel rendelkező jelöltet tudna elképzelni a köztársasági elnöki funkcióban, aki bölcs józanságával a különféle politikai áramlatok között kiegyenlítő szerepet tölt be. Egy ilyen elnököt csak a nemzet egésze választhat - jelentette ki -, ez nem sért pártérdekeket, valamennyi áramlat számára csak kedvező lehet. Figyelmeztetett arra is, ha amellett döntenek, hogy ne legyen elnökválasztás, az azt is jelenti, hogy a beterjesztett alkotmánytörvényt elfogadva legközelebb garantáltan csak az Országgyűlés választhat köztársasági elnököt, és ettől kezdve időtlen időkön keresztül. Amennyiben a képviselők a köztársasági elnök Országgyűlés általi választása mellett kötelezik el magukat, hibát követnek el - mondotta, hozzátéve, hogy az állampolgárok jelentős többsége közvetlen, általános, titkos szavazással képzeli el a választást. Hangsulyozta: aki ennek a nemzetnek nem óhajtja megadni azt a méltóságot, hogy elnökét maga válassza meg, azt is magyarázza meg a nyilvánosság előtt, hogy a nemzet csak arra jó, hogy népszavazást kezdeményezzen, de arra nem, hogy elnököt válasszon magának. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács ------------ elnöke vitába szállt Südi Bertalan képviselő azon indítványával, amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatósága mellett szállt síkra. Úgy vélte, e javaslat tarthatatlan, mert veszélyeztetné a bíróság függetlenségét. A bíróság ugyanis mint a hatalmi ágak egyik része csak akkor tudja teljesíteni funkcióját, ha tökéletesen független és személyi garanciákat biztosítanak a független magyar bíráknak azáltal, hogy semminek és senkinek nincsenek alávetve, csak a parlament által elfogadott törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek. Ezzel viszont nem egyeztethető össze Südi Bertalan elgondolása. Ha a parlament lehetővé teszi a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát, akkor ezzel indirekt módon azt is feltételezik, hogy az elnöknek joga van befolyásolni a bírák munkáját, esetleg kötelezheti őket egy másfajta ítélet meghozatalára. A Parlamentnek ez nem lehet célja. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (32. rész)
|
Országgyűlés - első munkanap (32. rész) Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly ------------ Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára korábban a jogi bizottság által már elfogadott és támogatott kiegészítő javaslatával ismertette meg képviselőtársait. Indítványának lényege: az alkotmányban biztosítani kell az országhatárokon belüli földek, erdők, természeti kincsek tulajdonviszonyaiban a nemzeti jelleg meghatározó szerepét - gondolva a jövőbeni külföldi elidegenítésekre. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (33. rész)
|
Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák -------------- Vállalat gépészeti szakosztályvezetője a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében indítványozott néhány módosító javaslat és az eredeti törvényjavaslat közötti ellentmondást tett szóvá. Különösen azokat a kiegészítéseket kifogásolta, amelyek azt tartalmazzák, hogy az alapvető jogokat még rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején sem lehet korlátozni vagy felfüggeszteni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bizottsági kiegészítésből hiányzik az eredeti javaslat néhány bekezdése. Ezzel kapcsolatban leszögezte: ha az említett paragrafusok - amelyek rendkívüli és szükségállapot esetén bevezetendő intézkedésekre vonatkoznak - véletlenül vagy szándékosan maradtak ki a módosító javaslatból, akkor a bizottság nagy hibát követett el. Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari -------------- Vállalat igazgatóhelyettese úgy vélekedett, hogy a pártok számára a közhatalom gyakorlását tiltó kitétel olyan deklarativ kijelentés, amely nem illik a jogi jelleg erősítését célul tűző tervezet szövegébe. Szerinte az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok helyett kézzelfoghatóbb garanciát nyújtana az a megfogalmazás, hogy a pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket és közhivatalokat, amelyeket pártok tagjai, illetőleg tisztségviselői nem tölthetnek be. A képviselő egyetértett azzal, hogy a tervezet tartalmazza a versenysemlegességet, a vállalkozás és a verseny szabadságát. Ugyanakkor kifogásolta, hogy nem rendelkezik arról: milyen érdekek alapján és kik korlátozhatják ezt. Ezért javasolta, hogy kerüljön a módosított Alkotmány szövegébe a következő passzus: ,,A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, a verseny szabadságát, amelyet az Alkotmány vagy alkotmányos törvény korlátozhat,,. Rámutatott: így valóságos garanciát teremtenének arra, hogy nem minden jogalkotónak, hanem csak az Országgyűlésnek van joga a vállalkozás és a verseny szabadságának korlátozására. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (34. rész)
|
Törölni javasolt a tervezetből egy olyan kitételt is, amely azt a látszatot kelthetné, mintha nem politikai célból létre lehetne hozni fegyveres szervezetet az egyesületi jog alapján. Dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.), a Budapest Fővárosi Tanács ---------------- István Kórház Rendelőintézetének csoportvezető főorvosa a köztársasági elnök választásával kapcsolatos véleményét kifejtve rámutatott: kétségtelen, hogy a legrokonszenvesebb megoldás az lenne, ha a nép maga választaná meg az államfőt. Teszi is ezt - fűzte hozzá -, például Franciaországban és az Egyesült Államokban, ahol körülbelül kétszáz éve gyakorolják a jogállamiságot, amelynek kialakításához mi most fogunk hozzákezdeni. Mindezt figyelembe véve az említett országokban a politikai kultúra magasabb szinten áll, mint hazánkban, ahol a későbbiekben remélhetőleg eredményesen fejlődik majd. Jelenleg azonban ha a nép közvetlenül választaná meg a parlamenti képviselőket és a köztársasági elnököt akkor kétpólusú hatalom jönne létre. E kétpólusú hatalomnál pedig olyan politikai patthelyzet alakulhat ki, hogy a köztársasági elnök azt gondolhatja és azt mondhatja: engem a nép választott meg és az érdekében lépek föl. Ebből kiindulva föloszlathatja a parlamentet, és egy diktatórikusabb, parlament nélküli kormányzási formára térhet át, hiszen ő a hadsereg főparancsnoka is - vélte a képviselőnő. Végezetül rámutatott: számára sokkal megnyugtatóbb lenne az eredeti megoldás, hogy a nép által választott országgyűlési képviselők válasszák meg a köztársasági elnököt. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (35. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli ------------- Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója szerint a jövőben el kellene kerülni azt a gyakorlatot, hogy a politikai érdekegyeztetések nyomán született megállapodások szöveghűek legyenek. Csak elvi megállapodásokra kellene korlátozódniuk e megbeszéléseknek, ha ezt a résztvevő felek egyébként elfogadják. E véleményét azzal indokolta, hogy az előterjesztett törvénytervezetet a mostani vitában gyakorlatilag ,,szitává lőtték,,. A képviselő szerint az igazságügyminiszter szokatlanul visszafogott expozét mondott, s ennek okát abban látta, hogy a kormány a postás szerepét töltötte be. Nem tudni ugyanis, hogy a kormány kitől értesült a nemzeti kerekasztalon kötött megállapodásokról, miután Pozsgay Imrét tudomása szerint a párt hatalmazta fel a kerekasztal-tárgyalás vezetésére. A választ Kulcsár Kálmántól várja - tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (36. rész)
|
Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a József Attila Tudományegyetem ----------- adjunktusa csatlakozott Ördög Ferenc indítványához: az Országgyűlés fogadja el a Magyarországon élő nemzetiségek névátírásával kapcsolatos javaslatot. E kérdés sürgető voltát érzékeltetve a képviselő emlékeztetett arra, milyen sérelmeket okoz például a magyar nevek elrománosítása a szomszédos Romániában. A mai magyar demokratikus viszonyok közepette e probléma nem áll ugyan a figyelem középpontjában, de a magyarországi nemzetiségeknek e sérelmek ugyanúgy fájnak, mint a magyar nemzetiségnek a határ másik oldalán. Raffay Ernő ezután egy nagy horderejű alkotmánymódosító indítványt tett. Javasolta: kerüljön be a Magyar Köztársaság leendő alkotmányába, hogy az ország területén idegen hadseregek, illetve idegen, külföldi politikai tanácsadók nem tartózkodhatnak. A képviselő ezt azzal indokolta, hogy egy nemzet nem képes érdekeit pontosan, precízen kifejteni, ha területén idegen csapatok állomásoznak. Raffay Ernő hangoztatta azt is: tisztában van azzal, hogy e javaslatnak messzemenő nemzetközi összefüggései is vannak, indítványát mégis fenntartotta, mivel egy alkotmánynak - álláspontja szerint - tartalmaznia kell egy nemzet államiságának, függetlenségének ezen alapvető kérdését. Több felszólaló nem lévén, az alkotmánymódosítás feletti részletes vita befejeződött. A soros elnök bejelentette: a módosító és kiegészítő javaslatokat kiadja véleményezésre a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, amely a munkanap végeztével ülést tart. Már e napirendi pont vitáját nem érintve Hámori Csaba (országos lista) bejelentette a Magyar Szocialista Párt országgyűlési csoportjának megalakulását. Mint mondotta: a csoportba várják mindazokat a képviselőket, akik egyetértenek az MSZP célkitűzéseivel, de természetesen nem számítanak azokra, akik továbbra sem képesek szakítani államszocialista felfogásukkal. Ezzel a keddi ülésnap, amelyen felváltva Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos elnökölt - véget ért. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 18:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (37. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlés első munkanapjának eseményei dióhéjban: Kedden délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők a napirend előtt megemlékeztek Karakas Lászlóról, az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról. Döntöttek a megüresedett képviselői hely betöltéséről Vass Mihály eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. A képviselők tudomásul vették az országos listán megválaszott Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról. Határoztak arról, hogy ezen az ülésen tárgyalják a köztársaságielnök-választás törvényi szabályozását, valamint a Munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozását. Az Országgyűlés elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről, és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről, illetve a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozat-tervezetet. Ezután az Országgyűlés döntött az ülésszak napirendjéről: 1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5/a A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 5/b A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezet; 6/a Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; 6/b Országgyűlési határozat-tervezet népszavazás elrendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről; (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 18:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (38. rész) - Dió 2.
|
7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; 8/a Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 8/b A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat-tervezet; 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozat-tervezete 1956. október 23-áról; 10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 11. A Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat; 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató; 14. Személyi kérdések; 15. Egyéb kérdések. A tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt felszólalt Németh Miklós kormányfő. Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. Ezt követően Kulcsár Kálmán tartotta meg expozéját az Alkotmány módosításával kapcsolatban. Az általános vitában felszólalt: dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); dr. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.); Bánffy György (Budapest, 4. vk.); Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.); Varga Lajos (Pest m., 26. vk.); Südi Bertalan (Bács-Kiskun 12. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Kovács László (Pest m., 20. vk.); Mándity Marin (országos lista); dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.); A részletes vitában felszólalt: Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.); Séra János (Komárom m., 10. vk.); (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (39. rész) - Dió 3.
|
Kovács László (Pest m., 20. vk) Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) dr. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.); Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.); Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.); Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) Kárpáti András (Pest m., 22. vk.); dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.); Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.); Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.). Ezt követően Hámori Csaba (országos lista) bejelentette, hogy megalakult az MSZP parlamenti csoportja. Ezzel az Országgyűlés keddi munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. Az Országgyűlés szerdán elsőként várhatóan az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatról dönt. (MTI)
1989. október 17., kedd 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|