|
|
|
|
A Skála átalakulásai Imre István elnök-vezérigazgató a külföldi tőke bevonásáról
|
Rövid másfél-két évtized alatt egyetlen budapesti áruházból az ország egyik legnagyobb és legszerteágzóbb gazdasági szervezetévé fejlődött a Skála, mai nevén Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság. Látványos előretörését alighanem annak köszönheti, hogy fiatal ambíciózus menedzserei - kiknek képzésére saját iskolát tart fenn - rendszerint megtalálták a gazdaságirányítás bürokráciáján azokat a kitörési pontokat, amelyek révén versenytársait megelőzve terjeszkedhetett. A tekintélyeknél és a szabályoknál inkább a profitot tisztelve fedezte fel az elsők között azokat lehetőségeket is, amelyeket a vegyesvállalati forma kínál a korszerű eljárásokban és tőkében egyaránt szegény hazai vállalatoknak. Erről kérdeztük Imre Istvánt, a Skála-Coop Rt. elnök-vezérigazgatóját. - Melyek voltak a Skála első vegyesvállalatai? - A Skála-Arab és a Skála-Lüchher. Ezek ma már a legkisebbek közé tartoznak, s jelentőségüket abban látom, hogy utat törtek a továbbiaknak. Az ott szerzett ismereteket cégünk szakemberei most tízszer-százszor nagyobb üzletekben kamatoztatják. Azóta a Skála nagy részét társas vállalkozásokká alakítottuk át, és ma már az anyavállalatban is van külföldi tőke: 1989 első felében egy külföldi banknak adtunk el Skála-részvényeket. - Úgy hírlik, önök a bécsi tőzsdén jelentek meg ezekkel az értékpapírokkal. Milyen eredménnyel? - Ezt a tervünket az úttörők naívitása jellemezte. Ahhoz, hogy a részvényeket valóban el lehessen adni valamely külföldi tőzsdén, azokat előbb hazai értékpapírpiacon kellene megméretni. Ilyen piac azonban még nincs. - Mégis eladtak részvényeket külföldön, és vettek ilyeneket hazai magánszemélyek is. Igaz? - Igen, bár az utóbbihoz is hiányoznak a megfelelő feltételek, amiért az adórendszer is hibáztatható. A magánrészvényeseknek ugyanis 20 százalék adót kell fizetniük az osztalék után, ami képtelenség, hiszen az osztalékot a már egyszer adózott nyereségből fizetjük. (folyt.)
1989. október 10., kedd 13:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Skála 2.
|
Ezért részvényeinkkel elsősorban azokat az intézményi befektetőket - külföldi és hazai bankokat, biztosítókat, nyugdíjintézeteket - célozzuk meg, amelyek az adózott osztalékot is tudják értékelni. - Vegyesvállalataik közül a Selectronic a legismertebb, s ennek termékeit újabban más néven forgalmazzák. Mi van ennek a hátterében? - Amikor a közös vállalkozást létrehoztuk, akkor a külföldi társunk az ITT érdekeltségben működő SEL cég volt, amit az amerikai ITT eladott egy francia érdekeltségnek, az Alcatelnek. Később annak üzletét megvette a finn Nokia. Így ma a Selektronic egyharmad részben a Nokia német leányvállalatának, a Nokia Graetznek a tulajdona; ez a márkanév változásának az oka. - A Selectronic-kal, tehát a tévégyártással tört be eredetileg csak forgalmazással foglalkozó Skála a termelésbe? - Már jóval korábban is folytattunk feldolgozóipari tevékenységet az áfészek révén, de mai árutermelésünkben a vegyesvállalatoké a döntő szerep. Érdekeltek vagyunk a konfekcióiparban a Levis Kft., az üvegiparban a Salgótarjáni Üveggyár Rt., a fotóiparban a Fotex Kft., a söriparban a HBH-Skála Kft. révén, de említhetem egy másik vegyesvállalatunkat, az Interspan Kft.-t is, amely faforgácslapot gyárt. Az utóbbi termelésére alapoztunk egy újabb vegyesvállalatot, amely olasz részvétellel és a Szatmár Bútorgyár közreműködésével konyha- és irodabútorokat készít. - Egyik vegyesvállatunk vámszabad területen működik. Ez milyen előnyökkel jár? - Örököltünk egy elavult konzervgyárat, amelyet görög partnerekkel korszerűsítettünk, és amelynek termékeit - savanyúságokat, dzsemeket - szintén az ő piaci kapcsolataik révén értékesítjük. Ezt két okból előnyös vámszabad területen folytatni. Egyrészt így korlátlanul importálhatunk, másrészt a kalkulációnál figyelmen kívül hagyhatjuk a belföldi irreális cukorárakat. - Folytatják a külföldi tőkebevonást, vagy kimerítették már az ilyen lehetőségeket? - Intenzíven folytatjuk. Legközelebb a Tatabánya melletti Sztráda áruházba vonunk be külföldi partnert. Ez az áruház most is részvénytársasági formában működik, abból mintegy 5 millió forint értékű részvényt magánszemélyeknek adtunk el. (folyt.)
1989. október 10., kedd 13:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|