|
|
|
|
A SZOT ülése a szakszervezetek gazdaságpolitikai téziseiről (1. rész)
|
1989. szeptember 29., péntek - A szakszervezetek szerint is piacosítani kell a gazdaságot, de úgy, hogy a piac törvényszerűségei mellett a szociális szempontok is érvényesüljenek - hanzott el a SZOT pénteki ülésén, amelyen a mozgalom gazdaságpolitikai téziseit vitatták meg. A szaktanács tagjai egy pillanatig sem vitatták annak szükségességét, hogy a mozgalomnak is ki kell dolgoznia a maga elképzeléseit a jövő gazdaságpolitikájáról, bár ez korántsem tartozik a klasszikus szakszervezeti feladatok közé. A jelenlévők szerint viszont eddig még egyetlen párt sem mutatott fel olyan gazdaságpolitikai programot, amelynek középpontjában a bérből és fizetésből élők érdekei állnának, s amelyhez a szakszervezetek is csatlakozhatnának támogatásukkal. Ugyanakkor a tagság egyre nehezebben tudja elfogadni, hogy gazdasági gondjaink megoldására csak egyetlen út, a jelenleg követett, s a költségvetés egyensúlyát mindenek fölé helyező gazdaságpolitika kínálhat megoldást; alternatív javaslatokat várnak, s ha ezt más nem tudja nyújtani, akkor a szakszervezetektől.
Mint a vitából kitünt: a gazdasági nyitás, a működő tőke bevonása, a konvertibilis export fokozása, a KGST-kapcsolatok megreformálása, a termelési szerkezet átalakítása, a tulajdonosi reform szükségességének megítélésében nincs nézetkülönbség a szakszervezetek és a kormány között. Alapvetően másként ítélik meg viszont a szakszervezetek a jövő lehetőségeit a gazdasági növekedés tekintetében. A szakszervezetek szerint a hazai piac élénkítésével a gazdaság teljesítményei a kormány által számítottnál 3-4 százalékkal nagyobb mértékben nőhetnének, s így a reálbérek csökkenése is előbb lenne megállítható, mint ahogy azzal a kormány előrejelzései - a legjobb esetben is csak 1992-re - számolnak. A gazdaság élénkítéséhez azonban többletforrásokra, a lehetséges húzóágazatok kijelölésére és fejlődésük különféle kedvezményekkel való segítésére van szükség - mutatott rá vitaindítójában Sándor László, a SZOT titkára. A gazdaság átalakításához, fejlesztéséhez szükséges pénzt az ország saját erejéből nem tudja kigazdálkodni, de az újabb hitelek mellett a szakszervezetek véleménye szerint támaszkodni lehetne a belső erőforrások takarékosabb, ésszerűbb felhasználására is. Az országos és vállalati szinten egyaránt tapasztalható pazarlások megszüntetésén túl az egyéneket, a kollektívákat, a gazdálkodó szervezeteket közvetlenül kell érdekeltté tenni a teljesítmények fokozásában. (folyt. köv.)
1989. szeptember 29., péntek 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A SZOT ülése a szakszervezetek gazdaságpolitikai téziseiről (2. rész)
|
Minden ez ellen ható korlátozást pedig folyamatosan fel kell számolni, mégpedig az adó- és pénzügyi rendszer, valamint a hitelpolitika változtatásával. A lehetséges húzóágazatok között pedig a SZOT titkára az amúgy is jelentősen elmaradott infrastruktúrát, azon belül is elsősorban a lakásépítéseket jelölte meg. A gazdasági szerkezet átalakításával összefüggésben megjegyezte: felelős, megalapozott számítások alapján végre dönteni kellene már arról, hogy mit kell felszámolni és megszüntetni, illetve helyettük fejleszteni, mintahogy abban sem halogatható a döntés, hogy mi legyen a munka nélkül maradókkal, hogyan tudja az állam garantálni szociális biztonságukat újra-elhelyezkedésükig. Azt a ma gyakorta adott választ, hogy majd a piac megoldja ezeket a problémákat, a szakszervezetek nem tudják elfogadni. A vitában érhetően nagy hangsúlyt kapott a bérreform mielőbbi megvalósításának igénye. Ezzel összefüggésben elhangzott: a bérreform körül még mindig vannak félreértések, leegyszerűsítő magyarázatok, illetve megalapozatlan várakozások. Azzal a felfogással viszont szembe kell szállnia a szakszervezeteknek, hogy a bérmechanizmus jövőre várható teljes liberalizálásával, a béralku intézményrendszerének kialakításával már befejezettnek tekinthető a bérreform. A bérügyekkel összefüggésben, a vitához hozzászóló Nagy Sándor SZOT-főtitkár kifejtette: ha a kormányzati szervek azt kérik a szakszervezetektől, hogy tanúsítsanak önmérsékletet bérköveteléseikben - amit bizonyos időszakban kétségtelenül el kell vállalnia a mozgalomnak -, akkor ez feltételezi a másik fél önmérsékletét, olyan magatartását, amivel hozzájárul az egyensúly kialakításához. Jelenleg azonban az az általános gyakorlat, hogy a gazdálkodó szervezetek áremeléseikben már előre ,,megelőlegezik,, , beszámítják a várható inflációs hatásokat. Ez a folyamat viszont senkinek sem jó. A szakszakszervezetek magatartását bérügyekben az határozza meg, hogy az árak és az adórendszer oldaláról - ideértve a takarékosabb költségvetési politikát is - milyen garanciákat kap a másik fél önmérsékletét illetően. Az érdekegyeztetés feladatairól szólva kiemelte: a gondok megoldását nem lehet csak az országos szintű tárgyalásoktól várni, az egyes ágazati, szakmai szakszervezeteknek, illetve a helyi, vállalati szakszervezeti bizottságoknak is vállalniuk kell a maguk küzdelmeit - hangoztatta a főtitkár. (folyt. köv.)
1989. szeptember 29., péntek 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A SZOT ülése a szakszervezet gazdaságpolitikai téziseiről (3. rész)
|
A szaktanács megállapodott abban, hogy nyílt levelet intéz a 24 fejlett ipari ország szakszervezeteihez. A levélben a SZOT örömmel üdvözli az érintett országok képviselőinek a napokban Brüsszelben kinyilvánított szándékát, amely a Magyarországon kibontakozó társadalmi-gazdasági folyamatok és a súlyos gazdasági és társadalmi feszültségek ismeretében hazánk gazdasági támogatását, segítését irányozza elő. A SZOT az általa képviselt munkavállalók milliói nevében felhívással fordul e 24 ország szakszervezeteihez, hogy azok támogassák kormányaik segítőszándékát. A levélben rámutatnak: magyar munkavállalók úgy kerültek a mai nehéz körülmények közé, hogy évtizedeken keresztül nem, vagy csak alig volt lehetőségük érdemben befolyásolni azokat a döntéseket, amelyek gazdaságilag hatékony, szociálisan igazságos és méltányos viszonyokat teremthettek volna. Egyben hangsúlyozzák: a magyar szakszervezetek nem azt kívánják, hogy mások tartsák el az itt élő embereket. A magyar dolgozók többsége kész és képes eredményes, színvonalas munkát végezni, amelynek kibontakoztatásához meg kell teremteni a belső feltételeket. Ennek alapján és ehhez számítunk a külső támogatásra is - tartalmazza a levél. A SZOT az összefogás szellemében fordul e 24 ország szakszervezeti vezetőihez és tagjaihoz, kérve, hogy támogassák országuk kormányzatának a magyar gazdaság segítésére irányuló törekvéseit, ezzel is kifejezve szolidaritásukat a Magyarországon élő és dolgozó munkavállalók millióival. (MTI)
1989. szeptember 29., péntek 17:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|