|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. szeptember 28., csütörtök - Az Országgyűlés szeptemberi plénumának harmadik napján, csütörtökön 9 óra után interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját. Az elnöklő Jakab Róbertné köszöntötte Matti Puhakka finn munkaügyi minisztert, a finn parlament képviselőjét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban, és részt vett a Parlament csütörtöki ülésén.
Elsőként Tornai Endre (Veszprém, 11. vk.), a devecseri ------------ Virágzó Mgtsz nyugalmazott elnöke interpellált a pénzügyminiszterhez: kérte, hogy a borforgalmi adót 1990. január 1-jei hatállyal szüntessék meg. Indítványát indokolva rámutatott, hogy ez az adó nem ösztönzi a bortermelést, s viszonylag alacsony - évi 210-220 millió forintos - bevételt, ugyanakkor rengeteg adminisztrációs terhet jelent, mert a tanácsok a felvásárlói vételjegyek alapján az adó csaknem kétharmadát utólag törlik. Békesi László pénzügyminiszter egyetértve azzal, hogy a borforgalmi adó idejét múlta, hangsúlyozta: ez az adó a bortermelő tájakon a tanácsok bevételének 30 százalékát adja, s eltörlése ott komoly finanszírozási problémákat okozna, amit a költségvetés csak más adók emelésével tudna megoldani. Ugyanakkor megszüntetésével az adó alól eddig mentesült kistermelőkre is ki kellene vetni az általános forgalmi adót. Kérte a képviselőket, hogy az Országgyűlés júniusi ülésszakán elfogadott három éves adókorszerűsítési program szellemében a problémát végleg megoldó új egységes földadó megalkotása után, csak 1991-től töröljék el a borforgalmi adót. A miniszter válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így a kérdést az elnök további tárgyalásra visszautalta a terv- és költségvetési bizottsághoz. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 10:37
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (2. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió ------------- szegedi studiójának szerkesztő-riportere a társadalmi szervezetek tulajdonában és kezelésében lévő vagyonok tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez és igazságügyminiszterhez. Elöljáróban kifejtette: a pénzügyminiszternek megfogalmazott kérdésről lemondott, mivel a Parlament elfogadta, hogy az állami tulajdonban lévő, de különböző társadalmi szervezetek kezelésében álló vagyonról a miniszter az ülésszak októberi folytatásakor tájékoztatást ad. A továbbiakban elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a Demisz, az MSZMP és a Munkásőrség több kísérletet tett a kezelésükben lévő, állami tulajdont képező vagyon egy részének magántulajdonná alakítására. A ,,jól ismert,, Next 2000 Kft. megalakítása mellett az MSZMP és a Munkásőrség különböző gazdasági társulásokat hoz létre vagyona eredetének eltüntetésére és az állami ellenőrzés alóli kivonására. Ezzel kapcsolatban a képviselő utalt arra, hogy a földtörvény módosítása kizárja a vagyon ilyen átjátszását. Hangsúlyozta, hogy az állami tulajdonként deklarált vagyontömeg eredete ugyan tisztázatlan, ám úgy gondolja: az említett esetekben fennáll a törvénysértés veszélye, nem is beszélve az akciók romboló erkölcsi-politikai hatásáról. Ezért szükségesnek tartja tisztázni: törvényes-e a több milliárdos értékű ingatlankezelési jog átmentésére, a vagyontárgyak állami tulajdonból való kivonására irányuló igyekezet. Dr. Békesi László pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyeztetett válaszában kifejtette, hogy 1989. július 1-je után, a módosított földtörvény alapján a kezelői jog mindenfajta átruházása és befektetése tilos. Ahol ennek a törvénynek a kijátszására kísérlet történik, ott az igazságügyminiszter kezdeményezi a legfőbb ügyésznél a törvényességi óvást és a felülvizsgálatot. Az ilyen kísérletekre az elmúlt időszakban jó néhány példa volt, és sajnos úgy tűnik, lesz is - fűzte hozzá a miniszter. Utalt arra, hogy a Next 2000 Kft.-nél a cégbíróság a kezelési jog átadására vonatkozó alaptőke-emelési javaslatot már nem fogadta el. Kifejtette: minden olyan kísérlet, amely a módosított földtörvénnyel ellentétesen, a kezelői joggal próbál tulajdonnövekményt, tőkenövelést egy-, vagy többszemélyes társaságokban elérni - törvénytelen. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 11:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (3. rész)
|
Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség felkészült az ilyen kísérletek megakadályozására. A kormány kéri, hogy ha bárkinek ilyen kísérlet a tudomására jut, adjon információt a Minisztertanácsnak, hogy a szükséges lépéseket megtehesse. Az elmondottakhoz hozzáfűzte: természetes dolog, sőt azzá kell válnia, hogy a pártok és társadalmi szervezetek saját vagyonuk hasznosítására üzleti tevékenységbe kezdenek. Ez nem idegen a többpártrendszertől, persze csakis a saját vagyon esetében, és nem az állami tulajdon kezelői jogának felhasználásával. Erre már vannak példák, s e tevékenység törvényi garanciáit a párttörvény fogja rendezni. Király Zoltán korrektnek minősítette, de fenntartással fogadta el a miniszter válaszát. Üdvözölte a kormány felajánlását, miszerint megakadályozza majd a vagyonátmentési kísérleteket. Ugyanakkor indítványozta, hogy a témára a párttörvény és a pénzügyminiszternek az állami tulajdonban, de a társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról adandó tájékoztatója során térjenek vissza. Egyúttal megfontolandónak ítélte, hogy a Parlament foglaljon majd állást az állami vagyon zárolásáról. A miniszteri választ az Országgyűlés elfogadta. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 11:30
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)
|
Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.), a gyönki Általános Iskola ------------- igazgatója a megüresedett, vagy részben kihasznált laktanyák tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Kérte, hogy e laktanyákat az illetékes tanácsok a helyi elhatározás szerint vehessék igénybe, térítésmentesen. Külön is szót emelt a szekszárdi Budai Nagy Antal laktanya átadásáért. Kérte, hogy ezt az épületet térítésmentesen bocsássák a tanácsi önkormányzat rendelkezésére. Indoklásként elmondta, hogy a költségvetési források még az iskolák szinten tartását is alig teszik lehetővé, új iskolák építésére, illetve vásárlására nincs mód. Ugyanakkor a demográfiai hullám ma már elérte a középiskolát, s az oktatási intézmények szűkös befogadóképessége miatt országszerte több ezer fiatal nem nyerhetett felvételt. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a szovjet csapatok részleges kivonása, illetve a magyar hadsereg létszámának csökkentése nyomán számos helyen szabadultak fel laktanyák, illetve lakások. Utalt arra, hogy a szovjet csapatok által használt laktanyaépületeknek a nagyobb része a magyar állam tulajdona. Emellett azonban számos olyan épület, lakás van a birtokukban, amelyek a szovjet kormány költségvetéséből épültek. Ezek sorsának rendezése a közeljövő feladata. A kormány nemrégiben úgy döntött, hogy a felszabaduló épületek zömét értékesíti, s az így befolyó összeg az államkasszát gyarapítja. Az értékesítéssel az Állami Fejlesztési Intézetet bízták meg. A kormány javaslattevő munkacsoportot hozott létre valamennyi érintett minisztérium képviselőiből. E testület feladata, hogy az érintett tanácsok bevonásával tisztázzák az értékesítéssel kapcsolatos kérdéseket, a tulajdon eredetét, a hasznosítás legcélszerűbb módját. A Minisztertanács mindezek ismeretében dönt majd. Ami a megüresedő lakásokat illeti, a tanácsok kapják meg a bérlő kijelölési jogot. Arra azonban nem lesz mód, hogy minden épületet térítésmentesen adjanak át. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés sem fogadta el. Ezért a kérdéssel a honvédelmi bizottság foglalkozik a továbbiakban. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 12:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)
|
Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a kecskeméti Katona ----------------- József Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák ügyében interpellált. Mindenekelőtt üdvözölte, hogy az itt állomásozó szovjet csapatok részleges kivonása megkezdődött Magyarországról, így Kecskemétről is. A városban két műemlék laktanya van; helyreállíthatók akár idegenforgalmi, akár oktatási célokra. Mindez nagy lehetőség a városnak. Ugyanakkor egy korábbi rendelkezés alapján a kiürítés után ezek az épületek - amelyeket egykor a város maga épített fel - a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe kerülnek. Mivel Kecskemét semmiféle ellentételezést nem kapott, a városnak ez a megoldás elfogadhatatlan. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter válaszában közölte: a honvédség nem tart igényt az említett két épületre. Ugyanakkor türelmet kért arra a néhány hónapra, amíg az összes hasonló ügyet elbírálják. Az interpelláló képviselő ezt a választ nem tartotta kielégítőnek, elég konkrétnak. Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- ----------------- és Gépgyár Fémipari Alkatrész-gyáregységének lakatosa ekkor a témához kapcsolódva szót kért és beszámolt Győr hasonló gondjáról. Szerinte a honvédelmi miniszter már nem is illetékes a válaszadásra, s a Minisztertanácsnak, illetve a kormány elnökének kellene inkább az interpellációra reagálnia, hiszen a kormány nemrég döntött úgy, hogy a kiürített épületeket értékesíti. A képviselő kérte a döntés visszavonását, mint mondta, a városnak nincs pénze a visszavásárláshoz, s személy szerint abban is bízik, hogy egyetlen vállalkozó sem akad, aki ezeket a rossz állapotú épületeket megvenné a kormánytól. Kárpáti Ferenc a hozzászólásra reagálva megjegyezte: minden bizonnyal olcsóbb lenne új iskolákat építeni, mint ezeket az elhanyagolt épületeket sokmilliárdért átalakítani. A hasznosítás mikéntjét tehát alaposan meg kell fontolni. Szavazás előtt Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus ------------ lelkész is rövid hozzászólásra jelentkezett. Véleménye szerint amennyiben mégis eladják ezeket a laktanyákat, így az értékesítés joga a várost illesse meg. Végül is a képviselők - 147 igen, 137 nem szavazat és 37 tartózkodással - nem fogadták el a miniszteri választ, így a téma a honvédelmi bizottság elé kerül. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 12:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) történész, a szegedi József ----------- Attila Tudományegyetem adjunktusa katonapolitikai kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Mindenekelőtt arra kért választ, hogy nézete szerint a jelenleg kiélezett bel- és külpolitikai helyzetben, amikor egyes szomszédos országok a politikai zsarolástól és a katonai fenyegetőzéstől sem riadnak vissza, biztosítható-e a hadsereg védelmi ereje, különös tekintettel a hadsereget érintő gazdasági megszorításokra. A képviselő utalt Pacsek József altábornagy, vezérkari főnök kijelentésére, miszerint a magyar és a román katonai vezetés között töretlen a bizalom, folyamatosak a kapcsolatok. Miképpen kell ezt a kijelentést értelmezni?- firtatta. Mint a román határ melletti lakosság képviselője tette fel a következő kérdést: a magyar hadvezetés megtette-e a szükséges intézkedéseket egy ,,esetleges román katonai betörés,, ellensúlyozására. Választ várt arra is: a Varsói Szerződésen belül milyen pozíciója van a magyar hadseregnek. Végül a képviselő megkérdezte: van-e alapja annak a híresztelésnek, hogy magyar katonákat az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást követően más hadszíntéren, a távol-keleten is bevetették. Kárpáti Ferenc miniszter részletes válaszában mindenekelőtt azt a véleményét fejtette ki, hogy enyhülési tendencia tapasztalható a külpolitikában; tény azonban, hogy Magyarország és Románia viszonya rosszabbodott. A magyar kormány következetes törekvése, hogy diplomáciai síkon rendezze a kapcsolatokat. A katonai fenyegetést illetően leszögezte: egyes kijelentések nem általánosíthatók, nem késztethetnek bennünket olyan lépésekre, amelyek nyomán megindulna az eszkaláció. Bár hűvös a viszony, vannak közös feladataink, mivel egy szövetséghez tartozunk. Közös tennivaló például a légtér biztosítása, a haditechnika fejlesztése, beszerzése, gyártása. A nem általánosítható romániai kijelentésekre visszautalva a miniszter említést tett Ilie Ceausescu legújabb - a csütörtöki lapokban olvasható - írásáról. Mint mondotta, a román nemzetvédelmi miniszterhelyettes olyan történész, akinek munkái többnyire történelmietlenek, igaztalanok, gyalázkodóak. Sértő most megjelent írása is. Ebből általánosítani mégsem szabad. A néphadsereg anyagi helyzetéről a miniszter elmondta: a jelenlegi ötéves tervidőszakra a haditechnika fejlesztésére előirányzott pénzösszegnek 18 százalékát elvonták. Emiatt el kellett halasztani időlegesen olyan eszközök beszerzését, amelyek feltétlenül szükségesek a hadsereg működőképességéhez. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 12:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)
|
Ma még elviselhető a helyzet, de ha nagyon elhúzódik a korszerűsítés, súlyos problémák adódhatnak - mutatott rá. Kárpáti Ferenc a Varsói Szerződésben betöltött magyar szerepről csak érintőlegesen beszélt, de ezzel összefüggésben leszögezte: a magyar hadseregről a magyar kormány nélkül senki nem hozhat döntést. Végül, a képviselő utolsó kérdésére utalva a miniszter bántónak és légből kapottnak minősítette azt a feltevést, hogy magyar katonák a Távol-Keleten harcoltak. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal ----------- elnökhelyettese az EGK belső piacának megteremtésével kapcsolatos hazai felkészülés tárgyában interpellált a kereskedelmi miniszterhez. A képviselő emlékeztetett arra, hogy hazánk 1988-ban kereskedelmi, gazdasági együttműködési megállapodást kötött az EGK-val, s ez remélhetően jó esélyt jelent az 1992 után létrejövő egységes nyugat-európai piacra való bejutásra. Úgy vélte: bár számos kormányzati intézkedés történt a csatlakozás előkészítése érdekében, mégis mintha a hazai vállalatok e kérdésben nem mutatnának kellő aktivitást és részvételi készséget, holott a meghatározó éppen a hazai vállalatok felkészülése lenne. Beck Tamás kereskedelmi miniszter az interpellációra válaszolva egyetértett a képviselő felvetéseivel és megerősítette: valóban az egyik legfontosabb gazdasági kérdés az integrációhoz való viszonyunk. Hozzátette: tekintve, hogy hazánk konvertibilis exportjának 45 százaléka a Közös Piac területére irányul, létkérdés a szoros kapcsolódás az integrációhoz. A miniszter elmondta: a kormányzat minden tekintetben zöld utat biztosít az exportáló vállalatok számára, de e vállalatok erőfeszítéseit, innovatív készségét semmilyen kormányzati intézkedés nem helyettesítheti. Fontosnak vélte a nyelvtanulást, illetve a menedzserképzést, hozzátéve, hogy a tárca jelenleg is 50 fiatal menedzser továbbtanulását tette lehetővé Hannoverben, Párizsban, illetve Münchenben. Ezzel egyidejűleg folyamatosan külföldi szakértők érkeznek hazánkba. Egyetértett azzal is a miniszter, hogy a felkészülés tempóját gyorsítani kell, mert a jelenlegi ütem feltehetően kudarchoz vezet. Az interpellációra adott választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 12:44
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)
|
A délelőtti szünet befejeztével nagy taps közepette érkezett az ülésterembe Mário Soares, a Portugál Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Szűrös Mátyás házelnök köszöntötte. Reményét fejezte ki, hogy a portugál államfő magyarországi útja eredményesen szolgálja a két ország közötti kapcsolatok és az együttműködés további erősítését. Ezután Mário Soares lépett a szónoki emelvényre. Megtiszteltetésnek nevezte és köszönetet mondott azért, hogy a magyar Országgyűlés előtt szólhat, s ezzel módja nyílik arra, hogy az ország politikai életének számos kimagasló személyiségével kapcsolatba kerüljön - egy olyan pillanatban, amikor Magyarország mélyreható politikai és gazdasági változások lelkesítő korszakát éli. - Mindig kiálltam a parlamentáris intézmények védelmében, és büszke vagyok arra, hogy 1975-től - attól az időtől fogva, amikor Portugáliának újra demokratikusan megválasztott parlamentje lett - egészen köztársasági elnökké választásomig újra meg újra beválasztottak, szabadon kinyilvánított népszavazással a Portugál Köztársasági Gyűlésbe - mondotta Mário Soares. A portugál államfő ezután tájékoztatást adott arról, hogy minden eddigi állami szintű látogatására, így a mostanira is, elkísértek a Portugál Köztársasági Gyűlés politikai pártjainak képviselői. Most lehetőségük lesz arra, hogy véleményt cseréljenek a képviselőkkel a két ország érdekes és gazdag alkotmányos tapasztalatainak alakulásáról, illetve a portugál demokratikus rendszer működéséről. - Legkevésbé sem áll szándékunkban, hogy az alkotmányosság valamiféle példájaként állítsuk magunkat Önök elé - folytatta. - Minden népnek megvannak a maga hagyományai, ugyanakkor érzékeny pontjai is, amelyeket tiszteletben kell tartani. Ma azonban mindannyian tisztáb agyunk azzal, hogy az emberi szabadságjogok #> egyetemes érvényűek. - Portugália 50 esztendőn keresztül egy önkényuralmi, jobboldali rendszer jármát viselte. Egy olyan rendszerét, amely a portugál néptől megtagadta a legalapvetőbb emberi jogokat, aminek következménye volt az a gazdasági és társadalmi visszamaradottság, amely 1974-ben jellemezte az országot. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 14:57
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)
|
A szabadság visszaszerzésének, egy pluralista, demokratikus rendszer intézményesítésének eredményeként Portugália képes volt megfelelni a modern idők kihívásának, s a portugálok azóta egyre jobban élnek, s mindinkább bíznak a jövőben. Véget vetettünk a gyarmati háborúknak, s elismertük a volt gyarmati népeink jogát a függetlenséghez. Ma az együttműködés és a szolidaritás szálai kötnek össze bennünket valamennyiükkel. Portugália - annak az európai közösségnek a teljes jogú tagjaként, amely a világ fejlődésének egyik letéteményese - visszaszerezte azt a súlyát, amelyre hosszú és gazdag történelme teljes mértékben feljogosítja. Magunkkal vittük az európai közösségbe Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeivel való évszázados kapcsolataink értékeit. Ily módon összegeztük az észak-déli párbeszédet, a loméi egyezmények és más nemzetközi megállapodások keretében - mondotta. Mindezzel arra kívánt utalni, hogy a szabadság és a demokrácia nagymértékben hozzájárulhatott országa bekapcsolódásához a nemzetközi életbe, s tekintélye visszaszerzéséhez, hiteléhez azon országok előtt, amelyek még mindig az éhség, a nyomor, az erkölcsi és fizikai erőszak problémáival küzdenek. - Igazából csak az ember politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogainak a tiszteletben tartása adhatja vissza Európának azt a kivételes szerepét, amelyet a mai világ nagy feladatainak megoldásában betölt - hangoztatta Mário Soares. - A világ és különösképpen Európa egy olyan időszakot él át, amely meghatározó lehet egy új nemzetközi rend felépítése szempontjából. Ebben az ideológiai konfliktusok és hatalmi csatározások átadják helyüket egy igazságosabb világ építésének, amelyben nem lesz többé olyan szűkölködés, ami állandó forrása a feszültségeknek. A nemzetközi enyhülésnek az a légköre, amelyben ma élünk - s amely nagymértékben a két nagyhatalom megállapodásainak az eredménye - könnyebbé tette a megoldások keresését bizonyos regionális konfliktusok esetében. Egyben hozzájárult olyan alkotó energiák és olyan eszközök felszabadításához, amelyeket ma nemesebb célokra lehet fordítani, mint például az oktatás, az éhség és a betegségek elleni küzdelem, illetve a környezet és az élet minőségének a védelme. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:00
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (10. rész)
|
Bízzunk abban, hogy az a realitásérzék, amely manapság felülkerekedni látszik, végre ledönti az ideológiai fanatizmus korlátait, amely annyi népet távol tartott a haladástól és a szabadságtól. - Az állampolgári jogok leplezetlen megsértésének, a faji és vallási megkülönböztetésen alapuló rendszereknek az a néhány, jól ismert esete, amely nemzetközi felháborodást vált ki, még mindig jelen van. Olyan helyzetek ezek, amelyeket az egyetemes lelkiismeret elítél, s szeretne mihamarabb felszámolni - hangsúlyozta az elnök. Végezetül reményét fejezte ki, hogy mostani látogatása mérföldkő lesz a két ország kapcsolataiban, hozzájárul egymás kölcsönös, jobb megismeréséhez. Több területen lehetséges és kívánatos az együttműködés fejlesztése. Portugália kész arra, illetve nagymértékben érdekelt abban, hogy felújítsa a magyar néppel azt az évszázados kapcsolatot, amelynek újraélesztését a jelen feltételek megkívánják a két nép jövője, a nemzetközi béke és szolidaritás érdekében. A portugál államfő beszédét hosszantartó taps fogadta; a törvényhozás nevében Szűrös Mátyás mondott köszönetet Mário Soares szavaiért, és személyén keresztül a magyar törvényhozás jókívánságait küldte a portugál nemzetgyűlésnek és a portugál népnek. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:01
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (11. rész)
|
Ez után Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari ------------- Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke bejelentette a Parlament vállalkozói csoportjának létrejöttét, s ismertette az alapító oklevél tartalmát. Hangoztatta, hogy a frakció egyebek között célul tűzte a kormány gazdaságpolitikai törekvéseinek támogatását, amelyek a magyar piacgazdaság feltételeinek megteremtését hivatottak elősegíteni. Ugyanakkor fel kíván lépni azon javaslatokkal és törvénytervezetekkel szemben, amelyek továbbra is visszafogják a teljesítményeket. A csoport támogat minden olyan kezdeményezést, amelyik gazdasági vállalkozásra ösztönöz. A képviselő hangsúlyozta: törekvéseik kizárólag gazdaságpolitikai jellegűek, mentesek a párt- és politikai csoportérdekeltségektől. Legfontosabb céljuk a felgyorsult politikai reformfolyamatok következtében háttérbe szorult, piacorientált vállalkozási szellem és munka hatékony támogatása, kibontakoztatása, illetve a költségvetés-centrikus szemlélet mielőbbi gyökeres megváltoztatása. A frakció javasolja és sürgeti olyan törvények megalkotását, amelyek elősegítik az egyéni és társas magánvállalkozásokat, a már meglévő adótörvények jelentős módosítását. A csoport nyitott minden képviselő előtt, így szívesen fogadnák akár a miniszterelnök csatlakozását is - jelentette ki Morvay László, s szavai derültséget váltottak ki. A képviselők az Országgyűlés elnökének indítványára a bejelentést tudomásul vették. Mielőtt Szűrös Mátyás megadta volna a lehetőséget az interpellációk folytatására, Szirtesné dr. Tomsits Erika ----------------- (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde kért szót. Polémia alakult ki arról, hogy indokolt-e most a felszólalása, az elnök végül is engedett, jóllehet a képviselő nem az interpellációkhoz kívánt kapcsolódni, hanem ügyrendi kérdéseket terjesztett elő. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:20
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)
|
A képviselő, megköszönve a lehetőséget, azt javasolta, hogy hozzanak létre a korábbinál kisebb létszámú, konstruktívan működő ügyrendi bizottságot, amely folyamatosan működne. Ezt azzal indokolta, hogy a gépi szavazás számos kérdést vet fel, például az ügyrendben pontosan tisztázni kell, hogy milyen esetekben, kinek van joga hozzáférnie a memóriaegység adataihoz. Jogosnak tartotta azt a törekvést, hogy az újabban alakult csoportok is részesüljenek a parlamenti költségvetésből. Ennek mértékéről azonban nem az Országgyűlés elnöke és az egyes csoportok vezetői közötti alkuban, a parlament háta mögött kell dönteni. A szabályozás érdekében javasolta, hogy az ügyrendi bizottság dolgozza ki a parlament álláspontját. Végezetül kifogásolta, hogy az úgynevezett sürgősségi interpellációt is három nappal a parlamenti ülésszakot megelőzően kell benyújtani. Szűrös Mátyás mindhárom felvetést jogosnak tartotta, s közölte, hogy az Országgyűlés tisztikara is gondolkodik e kérdéseken, a javaslatokra az ülésszak végén visszatérnek. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:21
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)
|
Dr. Tóth Károly (országos lista) református püspök a --------------- miniszterelnökhöz és a művelődési miniszterhez interpellált a volt református egyházi iskolák egyházi kezelésbe történő visszaadását kérve. A kormány jóindulatát és segítőkészségét nem vonta kétségbe, de annak az aggodalmának adott hangot, hogy a budapesti Baár-Madas (jelenleg Móricz Zsigmond) és a Lónyai utcai középiskolákra, valamint a pápai és a sárospataki református kollégiumokra vonatkozó igény teljesítése ügyében csak nyilatkozatháború bontakozott ki, ugyanakkor késnek a konkrét intézkedések. Választ kért arra, hogy mi a szándéka a kormánynak és a minisztériumnak a nagyhírű iskolák egyházi kezelésbe adásáról, s mikorra várhatók határozott lépések az állam részéről. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt. Elmondta: a főváros az iskolaátadással kapcsolatban nehezményezte, hogy az gondot okoz a budapesti gyerekek beiskolázásában, továbbá a kormány ígéretét nem egyeztette a fővárossal. A miniszter közölte, hogy a következő két hétben az érintettekkel folytatott személyes megbeszélés során kidolgozzák a Móricz Zsigmond Gimnázium átadásának reális és pontos ütemtervét, hogy ott 1990-től megkezdődhessen a fokozatos, felmenő rendszerű egyházi beiskolázás. Az Országos Tervhivatal elnökével a gazdasági problémák megoldásáról is tárgyaltak. A miniszter a református iskolák visszaadásával kapcsolatban figyelmeztetett az állami oktatást veszélyeztető elhamarkodott lépésekre, ugyanakkor hangoztatta: a kormány a következő években támogatja, hogy az egyház egykori iskoláiban fokozatosan ismét visszatérhessenek a diákok. A választ a képviselő és az Országgyűlés is elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:26
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)
|
Dr. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a ---------------- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB Edelényi Járási Hivatalának nyugalmazott elnöke a nyugdíjak mértékének aránytalansága, valamint a kiemelkedően magas vezetői prémiumok tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. A képviselő emlékeztetett arra, hogy márciusban már interpellált az alacsony és a magas nyugdíjak ellentmondása, júniusban pedig a több milliós vezetői prémiumok kifizetése tárgyában, s kérte a kormány intézkedését. Az azóta eltelt hónapokban a feszültség tovább nőtt. Az utóbbi időben egyre több 30-40 ezres nyugdíjat állapítottak meg. Ugyanakkor a 3-4 ezer forintos kisnyugdíjasok helyzete mind reménytelenebb. A dolgozók nem értenek egyet azzal, hogy az 5 ezer forintos munkásprémiummal szemben 100-200-szor magasabb prémiumokat fizetnek ki a vezetőknek. Úgy vélekedett, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a vezetői prémiumokról szóló jogszabályokat. Az interpelláció első részére dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány szeptemberre nem ajánlotta a nyugdíjrendszer elveinek átfogó megvitatását, s ennek megfelelően nem kívánja 1990. január 1-jétől gyökeresen megváltoztatni a rendszert. Ettől függetlenül azonban a kifogásolt ügyekben - az alacsony nyugdíjak értékvesztésének megakadályozására, az özvegyi nyugdíjak kérdésére, a magas nyugdíjak korlátozására és újratermelődésének meggátolására - készítettek javaslatokat, s konkrét lépéseket is tesznek, miként a miniszterelnök is jelezte. Decemberben a társadalombiztosítási törvény módosítása során ezek a kérdések napirendre kerülnek csakúgy, mint a GYES, a GYED és a családi pótlék témája. Dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszában kiemelte: a kormány felelőssége elsősorban az államigazgatási vállalatok esetében merül fel. Ezek körében áttekintik a vezetői prémium-feltételeket, az első félévi kifizetések rendjét, s ha szükséges intézkednek, az év végén pedig jelentésben összegzik a tapasztalatokat. A vállalatok mintegy 80 százaléka viszont önigazgatási típusú, ezért egyetértett a képviselővel abban, hogy a kifizetésnél felmerül a vállalati tanácsok felelőssége. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:47
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (15. rész)
|
Mindezek fényében a kormány még az idén napirendre tűzi a vállalati tanácsok és más önigazgató típusú irányítási formák működésének tapasztalatait. Szükség esetén pedig még az idén kezdeményezni fogja az érvényes jogszabályok felülvizsgálását, illetőleg módosítását, valamint a vállalati törvény indokolt korrekcióját. A válaszokat a képviselő és a Parlament egyaránt elfogadta. Roszik Gábor (Pest m., 4.vk.) evangélikus lelkész, a gödöllői ------------ Grassalkovich kastély kezelői jogának rendezésével, illetve a hasznosítás feltételeinek a megteremtésével kapcsolatban interpellált. Emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés már a nyári ülésszakon is szóba került, s bár a művelődési tárca képviselői azóta a helyszínen is megvizsgálták a körülményeket, döntés még nem született az ügyben. Javasolta, hogy a kastély kezelői joga kerüljön vissza a városhoz, Gödöllő döntsön arról, hogy miként kívánja hasznosítani Közép-Európa e legnagyobb és legszebb barokk épületegyüttesét. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában bejelentette, hogy a kormány októberben dönt a kastély sorsáról. Jelenleg három megoldás is kínálkozik: a város működtesse, illetve hasznosítsa a kastélyt, a kezelői jogosítványt az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve a Művelődési Minisztérium kapja meg. Annak célszerű átadni a jogokat, aki a gazdasági és kulturális célu hasznosítást a legkedezőbb feltételekkel biztosítja - mondta a miniszter. Roszik Gábor azzal a megjegyzéssel, hogy Gödöllő képes a kívánalmaknak eleget tenni, s így a város remélhetőleg visszakaphatja híres kastélyát elfogadta a miniszteri választ és hasonlóképpen döntött a többi képviselő is. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:49
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)
|
Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi ------------- Bizottságának első titkára a 106/1988. MT-rendelet tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Elöljáróban emlékeztetett erre az 1989 áprilisában megszűnt rendelkezésre, amely egy rövid ideig lehetővé tette a szociálpolitikai kedvezmény igénybe vételét akkor is, ha a család használt vagy leadott OTP-lakást vásárolt meg. Jelenleg azonban a szociálpolitikai kedvezmény ismét csak akkor vehető igénybe, ha a megvásárolt lakás volt tulajdonosa új lakást épít vagy újat vásárol az OTP-től. A képviselő úgy vélte, hogy ez a rendelkezés sérti a társadalom igazságérzetét, és éppen az alacsony keresetű, fiatal ,,fészekrakókat,, hozza hátrányos helyzetbe. Javasolta, hogy a szociálpolitikai kedvezmény odaítélésénél csak a család körülményei legyenek mérvadóak. Békesi László pénzügyminiszter - egyetértve a képviselővel - rámutatott: a jelenlegi lakásfinanszírozási és hitelezési rendszer szociális szempontból igazságtalan, terhei tovább nem viselhetők, megérett a teljes és gyökeres átalakításra. Éppen ezért a kormányzat 1990. január 1-jével napirendre tűzte a jelenlegi lakásfinanszírozás gazdasági rendszerének teljes reformját. Addig azonban a jelenlegi rendszer toldozgatásával nincs esély a megoldásra. A miniszter ígéretet tett arra, hogy az új konstrukcióban a képviselő által felvetett problémát is felülvizsgálják, hiszen a kormányzat elképzelése is az: a szociálpolitikai támogatás ne lakásformákhoz, hanem családokhoz, családi körülményekhez kötődjön. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Ezzel az interpellációk tárgyalása véget ért. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)
|
Ezután a képviselői kérdések tárgyalása következett. Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.), a lakitelki Szikra MGTSZ ------------ műszaki főmérnöke az állampolgárokkal szembeni bizalmatlanságnak nyilvánította azt, hogy a (82/1988-as) minisztertanácsi rendelet teszi kötelezővé a havi 500 kilométer fölötti gépjárműhasználati átalányhoz kapcsolt út-nyilvántartás vezetését. Kérte a kormány illetékeseit, módosítsák ezt a szabályt: ne legyen kötelező a nyilvántartás vezetése havi 1000 kilométert meg nem haladó gépjárműhasználat esetében, ugyanis az üzemek és vállalatok többségében ez tekinthető általános mértéknek. A kormány megbízásából Békesi László pénzügyminiszter válaszolt, hangsúlyozva: nincs eltérés az érdekek között, amit tükröz az is, hogy a Pénzügyminisztérium javaslata alapján - várhatóan 1990. január 1-jétől - ezeket a nyilvántartásokat drasztikusan egyszerűsítik, s változatlanul megmarad az ágazati minisztereknek az a joguk, hogy megszabják havi: 1000, 1500, 2000 vagy akár 500 kilométer az a határ, amely fölött vezetni kell az út-nyilvántartást. Ugyanakkor azt hangoztatta a pénzügyminiszter, hogy szükség van az ellenőrzés legalább minimális feltételeinek fenntartására. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi MGTSZ ----------- elnöke a kistermelői állattartás jövedelmezőségének segítése ügyében kérdezte a pénzügyminisztert. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben kedvezőtlen változások következtek be a hazai sertéshús-ellátásban; megbomlott a termelés és a piac egyensúlya. Kiss István ennek ellenére a termelői érdekeltség javításával lehetőséget lát arra, hogy mind a hazai, mind az exportpiacok árualapját biztosítsák. Az érdekeltség megtartását segítené, ha a kistermelők változatlan, 500 ezer forintos árbevételi kedvezményét a takarmányköltséggel - normatív összeggel - csökkentetten lehetne figyelembe venni az adózáskor. Békesi László pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy a mezőgazdasági kistermelés ösztönzésében a jövedelmezőségi viszonyok döntő szerepet játszanak. Osztotta azt a nézetet is, hogy az állattenyésztésben a jelenlegi ár- és költségviszonyok mellett ez az érdekeltség nagyon szerény. Az érdekeltség alacsony színvonalát azonban nem lehet a jelenlegi adórendszer számlájára írni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)
|
Ennek alátámasztására emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági kistermelésben családi adóztatás van. Az árbevételt annyi részre lehet osztani, ahány csaaládtag van. Szó sincs tehát arról, hogy valamiféle ,,kemény,, adóztatás akadályozná a jövedelmezőséget e körben. A korábbi 300 ezer forintos adómentes bevételi határt egyébként éppen az adóreform során emelték fel 500 ezer forintra. A kormányzat ezt az árbevételi határt jövőre sem kívánja csökkenteni, de arra sincs indok, hogy ezt felemeljék. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 15:55
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)
|
Ezután a kérdések tárgyalása következett. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli ------------- Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert kérdezte a Kösely-csatorna állapotának rendezéséről. A 60 kilométer hosszú, egykori természetes vízfolyás ma már annyira szennyezett, hogy veszélyezteti a Körös és a Tisza vizét, sőt Hajdúszoboszló mikroklímáját is. Varga Miklós, a KVM államtitkára válaszában elmondta, hogy a szennyeződést csökkentő tórendszer bővítése - amit a minisztérium 70 millió forinttal támogatott - tavaly befejeződött. A debreceni szennyvíztisztómű építése jövőre elkezdődik, és 1993-ban befejeződik. Azt követően csak tisztítás után kerül szennyvíz a Kösely-csatornába. Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.), a Szerencsi ------------- Édesipari Vállalat osztályvezetője a munkabérek legkisebb összegét meghatározó rendelkezés végrehajtásának, illetve végrehajthatóságának tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének. Érdeklődött, hogy miként ellenőrzi az ÁBMH az említett rendelkezés végrehajtását, s mit tehet azért, hogy ezt a munkáltatók betartsák. Halmos Csaba államtitkár, a hivatal elnöke válaszában emlékeztetett arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodás született: október 1-jétől 4000 forintra emelkedik a minimálbér összege. A megállapodást jogszabály is rögzíti, ami kötelezi a munkáltatókat. Elmondta azt is, hogy az ÁBMH-nak jogosítvány hiányában nincs lehetősége a rendelkezés betartását ellenőrizni. Ugyanakkor helyénvalónak ítélte a képviselőnő felvetését. Közölte: rövid úton kezdeményezi, hogy az ellenőrzésre illetékes Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ezt a kérdést kiemelten vizsgálja. Amennyiben pedig szabálytalanságot tapasztal, az előírások szerint szankcionálja azt. Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti ------------------ főállatorvos Somogyudvarhely községnek a közös községi tanácsból való kiválásával kapcsolatban tett fel kérdést. Elmondta: az 1400 lélekszámú település lakói népszavazáson döntöttek a különválásról, illetve az önálló közigazgatás visszaállításáról. E kérést a megyei tanács megerősítette, s továbbította a Belügyminisztériumhoz, de az ügy onnan nem jutott el a döntésre jogosult Elnöki Tanácshoz. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 16:02
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)
|
Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában arról szólt, hogy az utóbbi időben száz község vált önállóvá, az Elnöki Tanács legutóbb is 54 településnek adta meg a saját tanácsalapítás jogát. Somogyudvarhely ilyen kérelmét a megye későn továbbította, ennek ellenére ígéretet tett arra, hogy a belügyi tárca a Minisztertanácson keresztül a következő elnöki tanácsi ülés elé terjeszti a község kérését. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 16:05
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)
|
Országgyűlés - harmadik nap (21. rész) Roszik Gábor (Pest m., 4.vk.) evangélikus lelkész az ------------ egyházpolitikai titkárság felállításáról, annak indokairól kérdezte a miniszterelnököt. A képviselő annak létrehozását több szempontból is elsietettnek ítélte, mivel a kormány nem várta meg a vallásügyi törvény megalkotását, s szerinte nem egészen alaptalanok azok az aggályok, amelyek a titkárság felállításában a megszünt Állami Egyházügyi Hivatal valamiféle átmentését látják. Végezetül a képviselő arról tudakozódott, hogy a kormányfő mivel indokolja az ÁEH volt elnöke, Miklós Imre szerinte - széles egyházi és nem vallásos körökben is - megütközést keltő kormánykitüntetését. A kormány megbízásából Glatz Ferenc, az egyházügyi kérdésekért felelős művelődési miniszter válaszolt. Hangsúlyozta, hogy Miklós Imre államtitkár a kitüntetését nyugdíjba vonulása alkalmából kapta, 18 éves állami szolgálatáért. Kitüntetésének politikai megítélése csakis a régi egyházpolitikai struktúrában értelmezhető. A vallásügyi tanácsot a kormány azért hívta létre, mert meggyőződése: az egyházak képviselői nélkül az államnak semmiféle koncepcionális kérdésben nem szabad álláspontját kialakítania. Az egyházpolitikai titkárság e tanács működtetésére jött létre, amelynek semmiféle - jogszabályban rögzített - hatásköre nincs. Szólt arról is, hogy a Művelődési Minisztérium egyházi főosztályát az egyházak képviselőinek bevonásával alakították ki, felettük azonban a tárca vezetője semmiféle munkáltatói és beszámoltatási jogot nem kíván gyakorolni. Tájékoztatást adott arról is, hogy az Országgyűlés elnökétől levélben kérte: a Parlament egyházi méltóságot viselő tagjainak tegye lehetővé, hogy az Országgyűlés kulturális, valamint szociális és egészségügyi bizottságának munkájában részt vehessenek. Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.), a kapuvári Lenin MGTSZ ------------- elnöke a lakásfenntartás és -gazdálkodás ellentmondása tárgyában intézett kérdést a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő számos anomáliát felsorolva rávilágított: az állam a fenntartási támogatásokat és kedvezményeket továbbra is a lakáshoz kapcsolja, nem pedig a lakást bérlők tényleges jövedelmi, szociális helyzetéhez. Kérdésének lényege arra irányult, mit tervez e téren a kormányzat az új lakáskoncepciót kimunkálva. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 16:12
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)
|
A kérdésre Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Elmondta: a kormányzat alapelvnek tekinti a koncepció kidolgozásánál, hogy a lakások bérei igazodjanak azok tényleges használati értékéhez, minőségi jellemzőihez. Ugyancsak az elképzelések között szerepel, hogy a lakások bérlői jövedelmi és szociális helyzetüknek megfelelően vállaljanak részt az adott lakás fenntartásában. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 16:13
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (23. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi ------------- Stúdiójának szerkesztő-riportere a miniszterelnökhöz intézett kérdésében megfogalmazta: számos olyan állami és politikai vezetőről tud, akik - miután posztjukról távoztak - az állam tulajdonát képező nagy értékű lakásokat megtartották. Megkérdezte: az MSZMP Politikai Bizottságának volt tagjai, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács volt elnökei, elnökhelyettesei vagy éppen a Minisztertanács tagjai közül hányan laknak ilyen lakásban, s milyen értékű állami vagyonról van szó; milyen jogcímen használják a reprezentatív villalakásokat. Egyáltalán maradt-e még reprezentálásra alkalmas, rezidenciának megfelelő villa Budapesten? A kérdésre - a kormányfő felhatalmazására - Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának elnöke válaszolt. Mint mondotta, a korábbi hatalmi mechanizmusban a vezetők viszonylag csekély illetményt kaptak, s ezt kiegészítendő bizonyos juttatásokat élveztek, így bérlakáshoz jutottak. Ezeket a lakásokat szabályos bérleti szerződés alapján, bérleti jogviszony keretében lakják azok is, akik ma már nem töltenek be magas állami tisztségeket. Kényes kérdésként említette Raft Miklós, hogy az érintettek közül jó néhányan élnek - nem éppen etikus módon - a bérleti jogviszonyból fakadó jogaikkal, így például: vidékre költözésük esetén leadják a lakást, és lelépésként igényt tartanak a lakáshasználatbavételi díj tízszeresére. Név nélkül ugyan, de megemlítette, hogy volt, aki csaknem egymillió forintot vett fel visszaadott lakásáért. Egyre többen vannak olyanok is, akik meg akarják venni azt a bérlakást, amelyben laknak. A Fővárosi Tanács azonban olyan álláspontot képvisel, hogy azok a vezetők, akik nagy értékű villában, illetőleg kiemelt színvonalú lakásban laknak, nem vásárolhatják meg bérlakásukat. Ezek a lakások az elidegenítési tilalmi listán szerepelnek. Raft Miklós azt is megemlítette, hogy nem most, hanem már jóval korábban elfogytak a rezidencia kialakítására alkalmas villák. Volt idő, amikor a Fővárosi Tanács lakásberuházásra szánt keretéből építettek ilyen nagy értékű lakásokat, s ezeket juttatták a vezetőknek. Az 1980-as évektől azonban nem épültek ilyen lakások a Fővárosi Tanács ellenállása miatt. Raft Miklós arról is számot adott: elvi döntés született, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök részére rezidenciákat kell kialakítani, mert így tudnak megfelelő színvonalon eleget tenni protokolláris kötelezettségeiknek. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 16:36
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)
|
Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a fővárosi Apáthy István ------------- Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa az Országos Tervhivatal elnökéhez, a pénzügyminiszterhez és a belügyminiszterhez intézett együttes kérdést a hosszú távú lakáskoncepció szakmai-társadalmi vitája tárgyában. A képviselő kifogást emelt a három tárca minisztertanácsi előterjesztése ellen. Abban ugyanis azt javasolták, hogy amennyiben a lakásfeszültségek mérsékléséhez, a csökkenő támogatások pótlásához hiányoznak a szükséges források, a hosszú távú lakáskoncepciót közvetlenül a parlament elé terjesszék, s csak azután bocsássák társadalmi vitára. A képviselő szerint ez az eljárás nincs összhangban a jogalkotásról szóló törvénnyel, és azt a véleményt tükrözi, hogy a parlament felhasználható a társadalom által elutasított törvénytervezet elfogadtatására. A kérdezettek nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Elmondta, hogy a Minisztertanács a kifogásolt javaslatot nem fogadhatta el, mert nem is tárgyalta azt. A képviselő egy előterjesztés tervezetéből idézett, amit a tárcaközi egyeztetés során elutasítottak, s a végleges előterjesztésbe sem került be. A lakáskoncepció áttekintése után a Minisztertanács úgy határozott, hogy a társadalmi vitát megszervezik. A kormány novemberben terjeszti a tervezetet a parlament elé, miután a társadalmi érdekképviseleti szervekkel, valamint a parlamenti bizottságokkal is megvitatta. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (25. rész)
|
Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.), az Ózdi ----------- Kohászati Üzemek hengerésze a pénzügyminiszterhez intézett kérdést a közműfejlesztési hozzájárulás nyugdíjasok részére történő visszaigényléséről. Arról is érdeklődött: az adótörvény várható módosítása lehetőséget ad-e arra, hogy a lakossági hozzájárulás összegének 30 százalékát az adót nem fizetők is visszaigényeljék? Tudakolta: az 1988-1989-ben befizetett hozzájárulásból a kedvezményben nem részesülők visszakaphatják-e azt a részt, ami jelenleg az adófizető állampolgárokat megilleti. Békesi László elmondta: az adótörvény módosításának keretében arra készülnek, hogy az adóalap-csökkentést egy mindenki számára igénybe vehető, egységes támogatási rendszerrel váltsák fel. A kérdés második részére közölte: nem lát lehetőséget arra, hogy visszamenőleg állami támogatással fedezzék azt az összeget, amire adócsökkentéssel nem nyílt mód. Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) rendelőintézeti főorvos az -------------- ellenzéki pártok Budapest V. kerületi szervezetei nevében azt tudakolta, mikor írják ki a kerületben az időközi választást, hiszen Várkonyi Péter már lemondott mandátumáról. Úgy vélte - információira hivatkozva -, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága késlelteti a választás kiírását, s emiatt nyugtalanság tapasztalható a választópolgárok körében. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára válaszában kifejtette: az érvényben lévő törvény szerint a megüresedett mandátumra 60 napon belül kell kezdeményezni új képviselő megválasztását. Erre a megyei, illetve ez esetben a Fővárosi Tanács VB jogosult; indítványát a Hazafias Népfront Országos Tanácsához küldi el, s a javaslat onnan kerül az Elnöki Tanácshoz. Ezúttal azonban még nem érkezett ilyen indítvány a testülethez. Mivel az Országgyűlés két napja vette tudomásul a kerületi képviselő lemondását, nincs szó semmiféle késlekedésről vagy törvénytelenségről. Igaz, más képviselők is felvetették beszélgetések során, hogy az Elnöki Tanács ilyen esetekben rugalmasabb is lehetne. Nos a testület az elmúlt hónapokban már több hasonló időközi választást kiírt, noha korábban az volt a gyakorlat, hogy évente csak egyszer tartanak ilyet. A vitatott esetben, amennyiben megérkezik a kezdeményezés, az Elnöki Tanács azonnal kiírja az időközi választást az V. kerületben, mégpedig úgy, hogy legalább 45 nap álljon rendelkezésre az előkészítő munkákhoz. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 16:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (26. rész)
|
Ezzel a kérdések tárgyalása lezárult. Napirend szerint ezt követően az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztására alakítandó jelölő bizottság személyi összetételéről döntöttek. Az elnöklő Fodor István elmondta, hogy a számvevőszék az előzetes elképzelések szerint 1990. január 1-jén kezdené meg működését. Az Országgyűlés összetételét, politikai erőviszonyait is figyelembe véve az elnök nyolc tagú bizottság létrehozását javasolta, olyan nagy tekintélynek örvendő képviselőket, akik véleményének súlya van, illetve életpályájuk, foglalkozásuk révén megalapozott javaslatot tehetnek az Országgyűlésnek. A bizottság elnökének Horváth Lajost, a tagok sorába Bognár Józsefet, Fekete Jánost, Huszár Istvánt, Király Zoltánt, Márton Jánost, Nagyiványi Andrást és Szabó Kálmánt javasolta. A névsor ismertetése után - képviselői javaslatok nyomán - a jelölő listára felkerült Fehérné Eke Katalin és Hellner Károly neve is. A képviselők egyenként szavaztak a jelölő bizottságba delegáltakról. Miután csak nyolc tagú lehetett a bizottság, ezért a többieknél kevesebb szavazatot kapott Huszár István és Hellner Károly nem lett tagja a testületnek. A szavazást követően Fodor István elmondta, hogy a jelölő bizottság az októberi ülésen tesz javaslatot az Állami Számvevőszék tisztségviselőire. Amennyiben az ülésszakon a számvevőszékről alkotandó törvény kapcsán a Parlament úgy határoz, hogy január 1-jével ne alakuljon meg a számvevőszék, vagy úgy dönt, hogy a tisztségviselőket egyelőre ne válasszák meg, akkor megszünik a bizottság mandátuma. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (27. rész)
|
Az elnöklő Fodor István tájékoztatta a törvényhozókat, hogy az Országgyűlés állandó bizottságai javaslatot tettek a reform ad hoc bizottság kiegészítésére. A mezőgazdasági bizottság Schmidt Ernőt (Vas m., 10. vk.), az építési és közlekedési bizottság Boros Lászlót (Budapest, 26. vk.), a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság Vass Józsefnét (Békés m., 15. vk.) delegálta a testületbe. A házszabályoknak megfelelően a delegáltak személyéről egyenként, szavazással döntött a Parlament, s mindannyiuk jelölését megerősítette. Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja a testülethez írt levelében kérte, hogy elfoglaltságai miatt mentsék fel tagsága alól. A kérést a bizottság és a Parlament is jóváhagyta. Fodor István ezután kérte a törvényhozókat: hogy az alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához szükséges jelölő bizottságról októberben döntsenek. Erre azért van szükség, mert a törvényjavaslat előírásai szerint a jelölő bizottság az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak jelöltjeiből áll. Ez a rendelkezés azonban a Parlament mai struktúrájától lényegesen eltérő tagozódást feltételez. Tekintettel mindezekre a körülményekre, az októberi ülésig további konzultációkra és egyeztetésekre van szükség. A parlamenti ülésszakának utolsó napirendjeként egyéb kérdéseket, bejelentéseket vitattak meg. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott határozat alapján a Minisztertanács tájékoztatást nyújtott be arról, hogy az év hátra lévő ülésszakain milyen törvényjavaslatokat, illetve beszámolókat kíván a Ház elé terjeszteni. A tájékoztatót az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság megvitatta, és olyan javaslatot tett a kormánynak, hogy csak a legszükségesebb törvénykezési feladatokra összpontosítsa figyelmét. A tervezet szerint novemberben kerül az Országgyűlés elé a menekültek befogadásáról, ennek feltételeiről, illetve a menekültek jogállásáról szóló törvényjavaslat, a kereskedelemről, az állami vagyonkezelésről, valamint a vagyonértékelésről szóló törvénytervezetekkel egyetemben. A decemberi ülésszak napirendjén szerepel az államháztartásról, az 1990. évi költségvetésről, a társadalmi-gazdasági tervezésről, az egyén magánvállalkozásról, a postáról és a távközlésről, a vadászatról és a vadgazdálkodásról, a Magyar Tudományos Akadémiáról és a társadalombiztosítás módosításáról szóló szóló törvényjavaslat. A tájékoztató vitájához számos képviselő szólt hozzá. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (28. rész)
|
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) azt kérdezte, miért maradt ------------ ki az előterjesztésre váró törvények sorából az erdő- és vadgazdálkodási törvény, holott a Parlament nyári ülésszakán úgy határozott, hogy e jogszabály-tervezetet még decemberben megvitatja. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) emlékeztetett arra: a ----------------- Parlament az ifjúsági törvény tárgyalásakor határozatot hozott, amelyben kötelezte a kormányt, hogy az ifjúságpolitikai intézkedésekről még az idén számoljon be az Országgyűlésnek. Áthidaló megoldásként a képviselőnő azt javasolta, hogy decemberben az 1990-es költségvetés vitájában külön térjen ki e kérdésre a kormány. Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a parlament ad hoc bizottságának --------- nevében azt javasolta, hogy az Országgyűlés már ne bővítse újabb törvényjavaslatok beiktatásával a már amúgy is meglehetősen feszített programtervet. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) azt kérte, hogy a -------------- Minisztertanács - az egyes kormányzati feladatokat taglalva - térjen majd ki a bányászat és a bányaipar helyzetével kapcsolatos kérdésekre is. Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) arra kérte a ------------- miniszterelnököt, hogy a novemberi ülésszakon terjesszék a Ház elé a Munkásőrség helyzetével kapcsolatos kérdéseket, s a Parlament hozzon döntést ez ügyben. A képviselőnő véleménye szerint ugyanis tovább már nem tartható a testület léte körül kialakult bizonytalanság. Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) azt --------------- javasolta: vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az októberi ülésszakot egy nappal korábban kezdjék. A képviselő ugyanis attól tart, hogy az előirányzott négy nap nem lesz elegendő a napirenden szereplő kérdések megvitatására. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) azt kérte, hogy az ------------- Országgyűlés iktassa idei programjába a vadászatról szóló törvény tárgyalását. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (29. rész)
|
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) úgy vélte, a parlament csak ------------- akkor tehet eleget a nemzet iránt viselt felelősségének, ha tisztességgel megvitatja azokat a valóban sarkalatos jelentőségű törvénytervezeteket, amelyeket a kormány listája tartalmaz. Javasolta: a többi, kevésbé fontos törvényt hagyják későbbre. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) kért szót ekkor, s a ------------------ kerepestarcsai BM Tartalékos Tisztképző Iskola átszervezésével kapcsolatos problémákat fejtegette - bár e kérdésnek a tárgyalt napirendhez semmi köze sem volt, mint ahogyan ezt az ülés elnöke is megjegyezte. A képviselőnő elmondta, hogy egy interpellációja nyomán a Belügyminisztérium az elmúlt napokban arról tájékoztatta: az iskolát hamarosan megszüntetik, és az épületben átmenetileg menekült-tábort rendeznek be. A képviselőnő azt kérte, először üdülőket, esetleg elhagyott laktanyákat, és ne iskolákat vegyenek igénybe ilyen célra. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:28
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (30. rész)
|
A programsorozatot érintő felvetésekre Németh Miklós miniszterelnök válaszolt. Azokhoz csatlakozott, akik úgy vélekedtek: ne bővüljön az előterjesztett programcsomag. Az elhangzott javaslatokat sorra véve elmondta: a vadászat és erdőgazdálkodás kérdéseit áttekintő tervezetet két változatban elkészítette az illetékes tárca, tehát ez bármikor előterjeszthető. Az ifjúságpolitikai intézkedéscsomagról úgy vélekedett, hogy azt decemberben a költségvetési programmal egyidejűleg lehetne előterjeszteni és megvitatni. A bányászat és energiagazdálkodás ügyében azonban azt az álláspontot képviselte a miniszterelnök, hogy ezt a kérdéskört nem lenne célszerű elszakítani az átfogó energiapolitikai koncepciótól, és ezért önálló napirendi pontként nem javasolta ennek megtárgyalását. Hozzátette: ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bányászat kérdéskörével nem kell folyamatosan foglalkoznia mind a kormányzatnak, mind a parlamentnek. A Munkásőrségre vonatkozó felvetés kapcsán Németh Miklós kifejtette: nem ért egyet ennek napirendre tűzésével. A kormány májusi ülésén már módosította azt a rendelkezést, miszerint a Munkásőrség felett az MSZMP vezető testületei gyakorolnak felügyeletet. Ez év májusa óta a Munkásőrség felett felügyeleti jogkörrel a Minisztertanács rendelkezik, tehát nem lehet párthadseregnek tekinteni a Munkásőrséget. Ugyancsak májusban született döntés arról, hogy a Munkásőrségnek úgymond a történelem által meghaladott funkcióit törölni kell, s a szervezet jelképeit, feladatait a közeljövőben újragondolják, beillesztve a hadsereg fejlesztési koncepciójába. A miniszterelnök leszögezte: törvényes garanciák vannak arra, hogy egyetlen fegyveres testület sem használható fel egy esetleges erőszakos visszarendeződésre. Végezetül Németh Miklós kérte, hogy a Minisztertanács által beterjesztett programot fogadja el az Országgyűlés. A miniszterelnöki választ követően Szirtesné dr. Tomsits Erika felvetette: célszerű lenne az országgyűlési programba felvenni az új tájékoztatási törvény megtárgyalását, mert véleménye szerint ennek elfogadása nélkül elképzelhetetlen a békés átmenet, illetve a választások lebonyolítása. Sasvári József pedig azt erősítette meg, hogy elhangzott felvetésében nem önálló napirendként, hanem az energiakoncepció részeként javasolta a bányászat problémakörének megtárgyalását. Az Országgyűlés mind Sasvári József, mind Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát elfogadta. Ezt követően határoztak a kormány által beterjesztett programsorozat egészéről: ezt szintén elfogadta az Országgyűlés. Elvetették azonban Tornai Endrének a vadászati törvény megtárgyalását sürgető javaslatát. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (31. rész)
|
Ezután az Országgyűlés nyilatkozatot fogadott el a képviselők jóhírének, becsületének védelme érdekében. A nyilatkozatot Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.), kezdeményezése nyomán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság terjesztette a parlament elé: A Magyar Országgyűlés n y i l a t k o z a t a az országgyűlési képviselők jóhírének, becsületének védelme érdekében
1989. szeptember 28., csütörtök 17:37
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (32. rész)
|
Az Országgyűlés ugyancsak nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt. A nyilatkozatot Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) ----------- kezdeményezte, és a külügyi bizottság terjesztette a Parlament elé: Az Országgyűlés n y i l a t k o z a t a az 1968. évi csehszlovákiai eseményekben való részvételről A magyar Országgyűlés - a szuverenitás elvének elismerésén állva, - a nemzetbiztonság megőrzésének, az államok és népek egyenrangúságon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésének szükségességéből kiindulva, - a közelmúlt magyar történelmének tanulságait is figyelembe véve, elhatárolja magát attól a döntéstől, amely 1968 augusztusában törvénytelenül magyar katonai egységeket irányított Csehszlovákiába, és ezzel a magyar nemzeti érdeket is sértő módon beavatkozott a szomszéd ország belügyeibe. Elutasítja az országok belügyeibe való beavatkozást, mert minden országnak szuverén joga, hogy maga határozza meg társadalma építésének irányát, belső konfliktusai rendezésének módját. Elítéli azt, hogy az 1968 augusztusi katonai beavatkozásban magyar fegyveres erők vettek részt az Országgyűlés jóváhagyása nélkül. Egyúttal emlékeztet arra, hogy az akkori magyar politikai vezetés több alkalommal is két- és többoldalú tárgyalásokon a viták békés rendezését, valamint Csehszlovákiában a társadalmi egyetértés párbeszéd útján történő kialakítását és megszilárdítását szorgalmazta. A magyar Országgyűlés kinyilvánítja azt a meggyőződését, hogy az államközi kapcsolatokból ki kell küszöbölni az erőszak eszközeit. Üdvözli a Szovjetunió vezetőinek az erőszak mentességét hírdető deklarációját, és támogatja a magyar kormány törekvéseit az ehhez szükséges intézményes nemzetközi garanciák létrehozására. Az Országgyűlés ezúton is megerősíti, hogy Magyarország és Csehszlovákia jó együttműködése érdekében továbbra is szorgalmazza sokoldalú kapcsolataink korlátozások nélküli fejlesztését, bővítését. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:46
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (33. rész)
|
A nyilatkozatok elfogadása után dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, -------------------- 24. vk.), a budapesti 71. számú Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa javasolta, hogy a Parlament foglaljon állást az NDK állampolgárainak az NSZK-ba való távozásával kapcsolatos magyar kormánydöntésről. A képviselő rámutatott: a Minisztertanács határozott, emberi humánumot tükröző lépése a világ nagyobbik részén őszinte elismerést és egyetértést váltott ki. Hasonlóan vélekedett a kormány döntéséről a magyar közvélemény is. Tallóssy Frigyes indítványozta, hogy az Országgyűlés fejezze ki elismerését a kormány döntéséért, s adjon támogatást a további hasonló lépésekhez. Az indítványt a képviselők elfogadták. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:47
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (34. rész)
|
Ezután az ülés soros elnöke bejelentette: Király Zoltán képviselő az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonására vonatkozó javaslatát megvitatásra benyújtotta az Országgyűlés külügyi bizottságának, s jelezte, hogy indítványát a szeptemberi ülésszakon kívánja az Országgyűlés elé terjeszteni. Mivel a külügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy a javaslat feletti vitába be kell vonni a honvédelmi bizottságot is, s az együttes ülésre október 12-én kerülhet sor, így a javaslat előterjesztését csak az ülésszak októberi szakaszában tűzhetik napirendre. Ezzel a megoldással Király Zoltán is egyetértett. Szirtesné dr. Tomsits Erika a házszabály-módosításra, valamint --------------------------- az állandó jelleggel működő ügyrendi bizottság létrehozására vonatkozó indítványával kapcsolatban az elnök indokoltnak tartotta az ügyrend-előkészítő bizottság szervezetének, működésének megújítását. Erre két lehetőség kínálkozik: az egyik szerint - s az elnök ezt tartotta elfogadhatónak - a Parlamentnek új bizottságot kell létrehoznia, amely az Országgyűlés állandó bizottságai, az MSZMP parlamenti frakciója, a független képviselők csoportja, valamint az ellenzéki képviselők csoportja által delegált tagokból áll. A másik lehetőség: a bizottság korábbi összetételében folytassa munkáját, ám élére elnököt kell választani. Az Országgyűlés nagy többsége az első megoldást fogadta el. Az elnök ezután felkérte az említett képviselőcsoportok vezetőit, hogy a delegált tagok nevét az ülésszak októberi folytatásáig közöljék. Bejelentések következtek. Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., ------------------ 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt Kiskőrösi Városi Vezetőségének titkára felkérte az ülésteremben helyet foglalókat: mutassanak példát emberségből, és csatlakozzanak a véradómozgalomhoz. Javaslata szerint a parlament falai között szervezzenek önkéntes véradást még a közeli hónapokban, s teremtsenek ezzel alapot egy évről évre megismétlődő hagyománynak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:50
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (35. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról szólt: sajnálattal ------------- vette tudomásul az Országgyűlési Tudósítások megszűnését. Annál is inkább, mivel ez az orgánum naprakészen, szöveghűen adott tájékoztatást a Parlament munkájáról, s ezt a képviselők is jól használhatták. A kiadvány megszűnése indokolja, hogy az ülések jegyzőkönyve a jövőben gyorsabban jusson el a képviselőkhöz, mint korábban. Végül javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés határozatban nyilvánítson köszönetet azoknak, akik az ülésterem felújításában részt vettek. Az elnök a javaslatokat indokoltnak ítélte, s kérte az Országgyűlést: rögzítsék határozatban a terem felújítóit illető köszönetet. A képviselők közfelkiáltással szavazták meg az indítványt. (folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (36. rész)
|
Fodor István ezután tájékoztatta a Tisztelt Házat arról, hogy a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokhoz az Országgyűlés biztosította a technikai feltételeket és állta a költségeket. Az éves parlamenti költségvetés eredetileg nem tartalmazott ilyen jellegű kiadást, mégis a résztvevők számára összesen 900 ezer forint térítést biztosított költségeik fedezésére. Az országgyűlési költségvetést terhelte még a gyorsírói munka kifizetése is, ami további félmillió forintot jelentett. A tárgyaló felek igénybe vehették a képviselői helyiségek egy részét. Az elnök kérte a képviselőket, fogadják el tájékoztatását, s egyúttal hatalmazzák fel az Országgyűlés elnökét a tárgyaló felek további támogatására; igaz, az újabb költségek fedezetét csak más feladatok terhére lehet majd előteremteni. Szót kért ekkor Dauda Sándor (Budapest 45.vk.), aki az elhangzottakkal alapvetően egyetértve szóvá tette a képviselői munkához szükséges néhány feltétel hiányát. Az elnök válaszában egyetértett a képviselő megjegyzésével, s türelmet kért a problémák rendezéséig. A tájékoztatót végül is a képviselők szavazással elfogadták. A továbbiakban az elnök szóvá tette, hogy az ülésszak elején hat új mandátumot igazoltak. Néhányan az igazolás formáját félreértették. Az eljárás semmiképpen sem az új képviselő iránti rokonszenv vagy ellenérzés kifejezése, hanem azt jelenti, hogy a parlament törvényesnek ítéli-e a képviselő megválasztását, vagy sem. A mandátum megtagadásának tehát csak akkor van helye, ha megalapozott kifogás merül fel megválasztásával kapcsolatban. Végül bejelentette: október 17-én folytatódik az ülésszak az úgynevezett sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok megvitatásával. Addig október 6. és 13. között a különböző bizottságok, képviselőcsoportok üléseznek, s e tanácskozásokra a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást aláíró szervezetek szóvivői is meghívást kapnak. Az elnök ezután berekesztette az ülést, s ezzel befejeződött az őszi plénum első szakasza, amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. (folyt. köv.) sz/ka/rj fr -ár
1989. szeptember 28., csütörtök 18:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (37. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlési ülésszak első szakasza záró napjának eseményei dióhéjban: Csütörtökön reggel a Parlamentben interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés. Elsőként Tornai Endre (Veszprém, 11. vk.) interpellált a pénzügyminiszterhez, kérve, hogy a borforgalmi adót 1990. január 1-jei hatállyal szüntessék meg. A miniszter válaszát sem a képviselők, sem az Országgyűlés nem fogadta el. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) a társadalmi szervezetek tulajdonában és kezelésében lévő vagyonok tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez. A választ az Országgyűlés elfogadta. Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) a megüresedett, vagy részben kihasznált laktanyák ügyében interpellált a honvédelmi miniszterhez. A miniszteri választ sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák tárgyában interpellált, a honvédelmi miniszterhez, s kapcsolódott e felvetéshez Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.) és Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.). A miniszter válaszát az Országgyűlés nem fogadta el. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) katonapolitikai kérdéseket intézett a honvédelmi miniszterhez. A választ a képviselő és az Országgyűlés is elfogadta. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.) az EGK belső piacának megteremtésével kapcsolatos hazai felkészülés ügyében interpellált a kereskedelmi miniszterhez. A választ a képviselő és az Országgyűlés is elfogadta. A délelőtti szünet befejeztével Mário Soares, a Portugál Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke mondott beszédet. Szavaiért Szűrös Mátyás mondott köszönetet. Ezután Morvay László (Budapest, 33. vk.) bejelentette a parlament vállalkozói csoportjának létrejöttét, s ismertette az alapító oklevél tartalmát. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) ügyrendi kérdésekben kért szót, majd újabb interpellációk következtek. Dr. Tóth Károly (országos lista) a volt református iskolák egyházi kezelésbe történő visszaadása tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. A kormány meghatalmazásából Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt, amelyet a képviselő és az Országgyűlés is elfogadott. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 18:54
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (38. rész) - Dió 2.
|
Dr. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén, 15. vk.) a nyugdíjak mértékének aránytalansága, valamint a kiemelkedően magas vezetői prémiumok tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének válaszát a képviselő és a parlament egyaránt elfogadta. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) a gödöllői Grassalkovich-kastély kezelői jogának rendezésével, illetve a hasznosítás feltételeinek a megteremtésével kapcsolatban interpellált Glatz Ferenc művelődési miniszterhez. Válaszát a képviselő elfogadta, s hasonlóképpen döntött a parlament is. Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), a 106/1988. MT-rendelet tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. A választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Ezután a képviselői kérdések tárgyalása következett. Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.) a 82/1988/XII./MT. sz. rendelet 2. sz. mellékletének V. fejezete tárgyában tett fel kérdést a miniszterelnöknek. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) a kistermelői állattartás jövedelmezőségének segítése ügyében kérdezte a pénzügyminisztert. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a Kösely-csatorna állapotának rendezéséről tudakozódott a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternél. Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.) a munkabérek legkisebb összegét meghatározó rendelkezés végrehajtásának, illetve végrehajthatóságának tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének. Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) Somogyudvarhely községnek a közös községi tanácsból való kiválásával kapcsolatban kérdezte a belügyminisztert. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) az egyházpolitikai titkárság felállításáról, annak indokairól kérdezte a miniszterelnököt. Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.) a lakásfenntartás és -gazdálkodás ellentmondása tárgyában intézett kérdést a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) a miniszterelnökhöz intézett kérdése a volt vezetők állami tulajdonú lakáshasználatára vonatkozott. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 18:55
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (39. rész) - Dió 3.
|
Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) a hosszú távú lakáskoncepció szakmai, társadalmi vitája tárgyában intézett kérdést az Országos Tervhivatal elnökéhez, illetve a pénzügyminiszterhez és a belügyminiszterhez. Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.) a közműfejlesztési hozzájárulás nyugdíjasok részére történő visszaigényléséről kérdezett; választ a pénzügyminisztertől kapott. Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) az ellenzéki pártok Budapest V. kerületi szervezetei nevében azt tudakolta, mikor írják ki a kerületben az időközi választást Várkonyi Péter megüresedett mandátumára. A kérdések tárgyalását követően a képviselők az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztására alakítandó jelölő bizottság személyi összetételéről döntöttek. Az elnöklő Fodor István ezután tájékoztatta a törvényhozókat, hogy az Országgyűlés állandó bizottságai javaslatot tettek a reform ad hoc bizottság kiegészítésére. A képviselők Széles Lajost (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagját saját kérésére felmentették e tisztségéből. Fodor István ezután kérte a törvényhozókat: az alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához szükséges jelölő bizottságról októberben döntsenek. A parlamenti ülésszak utolsó napirendjeként egyéb kérdéseket, bejelentéseket vitattak meg. A még az idén hátralévő ülésszakok elé kerülő törvényjavaslatokkal, illetve beszámolókkal kapcsolatban kérdést tett fel: Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Sasvári József (Komárom m., 8.); Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.); Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.); Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.); Bánffy György (Budapest, 4. vk.); Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.); (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (40. rész) - Dió 4.
|
A programsorozatot érintő felvetésekre Németh Miklós válaszolt. A kormány által beterjesztett programot az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés tagjai ezután nyilatkozatot fogadtak el a képviselők jóhírének, becsületének védelmében. Ugyancsak elfogadták azt a nyilatkozatot is, amelyben az Országgyűlés elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt. A nyilatkozatok elfogadása után dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy az Országgyűlés kifejezi elismerését az NDK állampolgárainak az NSZK-ba való távozásával kapcsolatos magyar kormánydöntésről. A képviselők ezután úgy döntöttek, hogy Király Zoltánnak az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonására vonatkozó javaslatát az ülésszak októberi szakaszában tűzik napirendre. A testület Szirtesné dr. Tomsits Erika indítványára támogatta, hogy állandó jelleggel működő ügyrendi bizottság jöjjön létre. Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) a véradó mozgalomhoz való csatlakozást kérte a képviselőktől. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) indítványozta, hogy az Országgyűlés határozatban nyilvánítson köszönetet azoknak, akik az ülésterem felújításában részt vettek. Az indítványt a képviselők közfelkiáltással szavazták meg. Ezután Fodor István tájékoztatott arról, hogy az Országgyűlés miként járult hozzá a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokhoz, s egyúttal kérte a képviselőket, hatalmazzák fel az Országgyűlés elnökét a tárgyaló felek további támogatására. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) a képviselői munkához szükséges néhány feltétel hiányát tette szóvá. A soros elnök végül bejelentette: október 17-én folytatódik az ülésszak az úgynevezett sarkalatos törvényekre vonakozó javaslatok megvitatásával. Az ülésen Szűrös Mátyás, Jakab Róbert, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Az Országgyűlés őszi plénumának első szakaszáról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Garajszki István, Káplár László, Kárpáti Miklós, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila, Szőke László. Szerkesztette: Császár Tibor és Frank Róbert. (MTI)
1989. szeptember 28., csütörtök 18:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|