|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (2. rész)
|
Kiss István (Bács-Kiskun m. 18., vk.), a tataházai Petőfi Mgtsz ----------- elnöke csatlakozott ahhoz a javaslathoz, amely szerint az Országgyűlés ne vonja ki a rendőrséget a katonai büntetőjog hatálya alól. Véleménye szerint a törvénytervezet nem szolgálja a fegyveres erők és testületek fegyelmének erősítését. Ésszerűtlennek és kivihetetlennek tartotta, hogy a katonai büntetőjog hatálya alól kivont ügyeket polgári ügyészi, illetve bírói hatáskörbe utalják, annál inkább, mert ezek a szervek már munkabírásuk felső határához érkeztek. Azt is helytelenítette, hogy katonai bűncselekmény esetén katonai, köztörvényi bűncselekmény elkövetése miatt pedig polgári bíróság ítélkezzen a sorállományú katonák felett. Érthetetlennek és logikátlannak minősítette, hogy a tervezet szerint katonai bűncselekmény elkövetése miatt a parancsnok ne élhessen fenyítési jogkörével, ami pedig hatásos visszatartó eszköz volt eddig. A képviselő támogatta az illetékes bizottság javaslatát, amely szerint katonai vétség esetén fenyítést is alkalmazhassanak a katonával szemben. Nem értett egyet a tervezetnek azzal a javaslatával, hogy katona elkövető csak akkor tartozzon katonai büntetőjogi hatály alá, ha tényleges szolgálata alatt követett el katonai bűncselekményt. A laktanyán kívüli köztörvénybe ütköző cselekmények ugyanis a katonai rendet, fegyelmet is lazítják - mutatott rá. Mondandóját összegezve hangsúlyozta: a parancsnoki fegyelmi jogkör eltörlése nem hozná meg a jogalkotó által kívánt eredményt, s a fegyveres testületek - elsősorban a rendőrség - kiemelése a katonai büntetőjog hatálya alól az eljárás időszerűségének, eredményességének és törvényességének rovására is menne. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 10:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1989. szeptember 26., szerda - Néhány perccel 9 óra után szerdán a Parlamentben Horváth Lajos elnökletével megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszakának második napja. A képviselők a Büntető Törvénykönyv, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatták munkájukat.
Elsőként Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai --------------- Napköziotthonos Óvoda óvónője kapott szót, aki hangoztatta: egyetért mindkét törvényjavaslat tételes rendelkezéseivel, mert azok lépéseket jelentenek a jogállamiság megteremtése és a demokratikus kibontakozás felé. Mindezek előrebocsájtásával aggályait is megfogalmazta: véleménye szerint szűkre szabott az idő a törvények tervezett hatályba lépéséig, kevés ahhoz, hogy a szükséges feltételeket megteremtsék. E néhány hónap alatt nem lehet a tervezett személyi változásokat bevezetni, különösen a rendőrségnél nem, ahol 400-500-zal kellene emelni a létszámot. Konkrét javaslatot is tett: a két törvény hatályba lépésének idejét 1990. július 1-jében határozzák meg. Hiányolta, hogy az előterjesztés nem tér ki a módosító rendelkezések várható pénzügyi kihatásaira, s az sem derül ki: a kormány milyen módon, milyen forrásokból, milyen intézkedésekkel készül a törvények alkalmazását segítő feltételek megteremtésére. Végül kérte az előterjesztő minisztert, hogy válaszában tételesen tájékoztassa az Országgyűlést az új törvényekkel összefüggő pénzügyi terhekről, a fedezetként szolgáló lehetséges forrásokról, és arról, hogy ezekből a bíróság, az ügyészség és a rendőrség milyen arányban részesül. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 10:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (3. rész)
|
Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.) ----------- megítélése szerint a tervezet a vizsgálóbírói jogintézmény bevezetésének megalapozását hivatott szolgálni. Áttételesen pedig lényegesen kihat az ügyészi szervezet rendszerbeli elhelyezésére, illetőleg jogkörére. Az egyes konkrét rendelkezésekből olyan következtetések is levonhatóak, hogy a szabályozás következtében a bírói hatalom esetleg túlsúlyba kerül. Például az előzetes letartóztatás elrendelését követően minden egyéb formai és garanciát jelentő tartalmi intézkedést nem a bíróságnak, hanem a nyomozó hatóságnak kell megtennie. Leegyszerűsítve: a független bírói hatalom dönt, és az ehhez kapcsolódó egyéb mindennapi teendőket, garanciális intézkedéseket - elsősorban a népszerűtleneket - a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek kell elvégeznie. A képviselő véleménye szerint a törvényjavaslat - még akkor is, ha a teljes összhangot akarja biztosítani az 1976. évi VIII. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával - egyoldalúan közelít a garanciákhoz. Nevezetesen: a legszélesebb körben biztosítani kívánja annak a jogait, akivel szemben eljárást folytatnak, de nem tartalmaz garanciális rendelkezéseket a tekintetben, hogy miként biztosítsák a sértett jogainak az érvényesítését, illetőleg az állam büntetőjogi igényének töretlen érvényesülését. A tervezet ugyanakkor még ebben sem következetes, mert nem teszi kötelezővé a védő jelenlétét a meghallgatáson az előzetes letartóztatás elrendelésekor. A képviselő szerint ezt pedig kötelezővé kell tenni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 11:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (4. rész)
|
Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi ---------------- Tanács elnöke elöljáróban nehéz helyzetét ecsetelte, hiszen úgy áll ki a plénum elé, hogy módosító indítványaival a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem értett egyet. A képviselő kifogásolta, hogy az Országgyűlés elé terjesztett tervezetben nem hasonlíthatók össze a hatályos és az új jogszabályok. Javaslatai büntetőjog-elméleti hátterét vázolva kifejezte meggyőződését, hogy a két törvénymódosítás is sarkalatos törvénynek számít, amelyet mielőbb meg kell alkotni. Hangoztatta, hogy indítványai csak egymással kölcsönhatásban vizsgálhatók. Üdvözölte a tervezetnek azt az új elemét, hogy a terheltet az első pillanatban figyelmeztetni kell jogaira, s ezt jegyzőkönyvben rögzíteni. Ezzel összefüggésben ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jegyzőkönyvek jó része előre nyomtatott szöveg, s bár annak minden oldalát aláírja a terhelt, az ottani légkör hatására korántsem biztos, hogy a szövegre megfelelően odafigyel. Így ténylegesen egyik oldalról sem igazolható, hogy formailag megtörtént-e a figyelmeztetés. Ennek elkerülésére szerinte a jegyzőkönyvnek ezen részét külön kellene aláíratni a terhelttel. A képviselő ezután arról szólt, hogy nincs tudomása olyan törvényes eljárásról, ahol a védői jelenlét a tanúkihallgatásnál sértené a nyomozás érdekeit. Amennyiben ezt a törvény kimondaná, a védők kirekesztődnének azokról a kihallgatásokról, amelyeket nem ők indítványoztak. A nyomozás érdekét tehát nem szabad félteni a védő jelenlététől. Végezetül javasolta, hogy a bizonyítékok beszerzése csak a törvényeknek megfelelően történhessék. A más módon megszerzett bizonyítékokat az eljárás során ne lehessen felhasználni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ne lehessen levelet felbontani, telefonokat lehallgatni, s az így szerzett információkat bizonyítékként kezelni. Ez alapkérdés a büntetőeljárás-jog módosításában. Ehhez természetesen a nyomozástechnika javítására van szükség. A képviselő kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlegi büntetőeljárás-jogi szabályok mellett - amelyek nem védték kellően a terhelteket, s nem adtak garanciákat - a nyomozók elkényelmesedtek. Szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy végre rájöjjünk: nem a beismerő vallomás a nyomozás ,,királynője,,, hanem a bizonyíték. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a Kecskeméti --------------------- Katona József Gimnázium tanára előljáróban kifejtette, hogy az ellenzéki képviselők bekerülésével valószínűleg hevesebb viták lesznek a Parlamentben. Ugyanakkor véleménye szerint a csatázó honatyák politikai ellenfelek lehetnek, de személyes ellenfelek semmiképp. A tárgyalt törvényjavaslatokra rátérve elmondta: a büntető eljárási törvény módosítása a terhelt és a védő jogainak kiterjesztését, illetve a nyomozó hatóságok jogainak korlátozását tartalmazza, s elengedhetetlen feltétele a demokratikus átmenetnek. Épp ezért vitába szállt azokkal a képviselőtársaival, akik a módosítás hatályba lépését 1990. március 1-jénél később tartják indokoltnak. Rámutatott: jövő márciusig lezajlik a köztársasági elnök megválasztása, sőt, lehet, hogy megválasztják az új parlamentet is. Mindezek fényében képtelen helyzetet teremtene - mondta -, ha a választásokkor olyan büntető eljárási törvény lenne érvényben, amely akadályozza az emberek szabad döntését. Ezért a képviselő éppen ellenkezőleg a büntető eljárási törvény módosításának előbbi, december 1-jéi hatályba lépését javasolta. Hozzáfűzte:, ismeretei szerint a nyomozó hatóságok apparátusának átállásához elegendő lenne két hónap. A Btk.-ra még fokozottabban érvényes, hogy elengedhetetlen feltétele a demokratikus átmenetnek. A jelenleg érvényben lévő Btk. államellenes bűncselekményekre vonatkozó passzusainak megszüntetése nélkül ugyanis az egész demokratikus ellenzék ellen eljárást indíthatnának államellenes összeesküvés, izgatás, vagy egyéb címeken. A képviselő helytelenítette azt a módosító javaslatot, amelynek értelmében a Btk. 1. és 2. paragrafusának módosítása csak 1990 márciusában lépne hatályba. Az említett két paragrafus ugyanis az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról, illetve az alkotmányos rend elleni szervezkedésről szól. Márpedig, ha ezek csak március 1-jétől lépnek életbe, akkor addig érvényben maradna a jelenlegi Btk. 139. paragrafusa. E szerint pedig jogilag az állami, társadalmi vagy gazdasági rend megdöntésére irányuló cselekménynek minősíthető, ha valaki a választási kampány során a többpártrendszer mellett agitál, vagy az állami tulajdonnal szemben fogalmaz meg programot - különösen, ha ezt szervezett formában (például MDF-tagként) teszi. Debreczeni József ezért indítványozta, hogy az Országgyűlés vesse el a hatálybalépést módosító javaslatot, és a Btk. módosítása egészében, az eredeti tervezet szerint a kihirdetés napján lépjen hatályba. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 12:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
Országgyűlés - második nap (6. rész) Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22.vk.), a SOTE II. sz. --------------------------- Gyermekklinikájának tanársegéde fontosnak ítélte, hogy az igazságügyminiszter beszámoljon arról, milyen költségekkel is jár valójában a büntetőeljárás tervezett reformja. Ugyanakkor rámutatott: tudomásul kell venni, hogy a jogállamiság megteremtése költségekkel jár, s ezen nem szabad takarékoskodni. Emlékeztetett arra: a jelenlegi tervezetek annak idején azért kerültek le a napirendről, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon mérettessenek meg. Ennek ellenére - a képviselő véleménye szerint - nincsen sok különbség az akkori és a most beterjesztett törvénytervezetek között. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. -------------------- Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa Horváth Jenő képviselőtársának véleményét támogatva kijelentette: sokkal inkább a felderítetlen bűncselekmények számának növekedésétől kell tartani, s nem pedig attól, hogy a védő jelen lehet a tanúkihallgatásokon. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavítójának ----------- igazgatója rövid hozzászólásában reagált Debreczeni József megjegyzésére, és azt hangoztatta, hogy a Parlamentben alapvető kérdés a nép képviselete, s így az itt ülő honatyáknak, legyenek azok ellenzékiek vagy sem, nem lehet az alapvető kérdésekben ellentétes a véleményük. Király Zoltánt (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió -------------- szegedi stúdiójának szerkesztő-riporterét is részben a kialakult polémia késztette felszólalásra. Egyetértve azzal az okfejtéssel, hogy a képviselőknek mindig is választóik érdekeit kell képviselniük, hozzátette: ezeket a gondolatokat ebben a házban immár negyven éve hallani, és most már végre így is kellene cselekedni. Ezért is üdvözlendő, hogy több ellenzéki képviselő is mandátumot kapott. A továbbiakban több megjegyzést fűzött a törvénymódosítások vitájához is, s néhány általa már többször említett példán keresztül igyekezett bizonyítani: a védőügyvéd jelenléte biztosíték arra, hogy a hatóságok nem követnek el törvénytelenségeket a fogva tartás vagy a kihallgatás idején. Korábbi hasonló felvetéseire gyakran csak cinikus válaszokat kapott - vélte -, most viszont örvendetesnek ítélte, hogy a beterjesztett módosító javaslatok a tényleges jogvédelmet szolgálják. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 12:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
Célszerű volna tehát ezen indítványokat már a tervezett jövő év márciusi határidő előtt ez év december 1-jétől életbe léptetni, sőt, a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kellene azokat - javasolta. Az általános vitában nem kértek többen szót, így az elnök javaslatára a törvényjavaslatok feletti részletes vitával folytatták a munkát. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV ------------ Rákosrendezői Körzeti Üzemfőnökség Hámán Kató Vontatási Üzemegységének mozdonyvezetője Horváth Jenő javaslatával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: nem lenne helyes előnybe helyezni a gyanúsított védőjét azzal, hogy ott lehet a sértett kihallgatásán, míg a sértett védőjét ez a jog nem illeti meg a gyanúsított esetében. Egyetértett azzal, hogy a gyanúsítottat a kihallgatási jegyzőkönyv felvételénél tájékoztatni kell a jogairól, így arról is, hogy a jogerős ítélet meghozataláig bármikor visszavonhatja vallomását. Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek --------------- diszpécsere egyperces hozzászólásra jelentkezett, Horváth Jenőtől tudakolva: miért nem sikerült az illetékes bizottságban elfogadtatnia most beterjesztett javaslatait? Horváth Jenő elmondta, ------------ hogy a bizottság ülése idején külföldön tartózkodott, így javaslatait írásban jelentette be. A körülmények részletezésével Dr. Tallóssy Frigyes szolgált, aki a képviselők derültségére ,,Horváth --------------------- Jenő védőjeként,, kért szót. Mint mondotta, ő ott volt a jogi bizottság ülésén, és ugyanezt az álláspontot képviselte, ám véleményével egyedül maradt. A bűnüldöző hatóságok jelen lévő képviselői látszólag elsöprő érvrendszerrel győzték meg a jogi bizottság többi tagját arról: hiba, ha a védő az eljárásban részt vesz. Miután többen nem kértek szót, az elnök szünetet rendelt el, s felkérte a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, véleményezze a vitában elhangzott javaslatokat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 12:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
A szünet után az elnök bejelentette: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság befejezte munkáját, a jelentését sokszorosítják. Javasolta: amíg ez elkészül, használják ki az időt és kezdjék meg az interpellációk tárgyalását. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Acsai Nagyközségi Közös -------------- Tanács elnöke a júniusi ülésszakon a tanácsi dolgozók - elsősorban a tanácsi adóügyi dolgozók - anyagi érdekeltségi rendszerének megszüntetése, illetve megváltoztatása tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. A választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, és a terv- és költségvetési bizottsághoz utalták az interpelláció vizsgálatát. A bizottság kompromisszumos döntést hozott, miszerint a Pénzügyminisztériumnak a Belügyminisztériummal közösen új bérezési és javadalmazási rendszert kell kidolgoznia az önkormányzati törvény országgyűlési jóváhagyásáig. Movik Lászlóné megnyugtatónak találta a bizottság jelentését, s azt az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta. Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kisérleti Intézet ------------ műszaki ügyintézője a legutóbbi ülésszakon a Minisztertanács elnökéhez intézett interpellációt a Külkereskedelmi Főiskola épületének elhúzódó felújítása miatt. Az interpellációra adott - művelődési miniszterrel egyeztetett - kereskedelmi miniszteri választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért az Országgyűlés elnöke az interpellációt vizsgálatra átadta a kereskedelmi és kulturális bizottságnak. A két bizottság jelentése szerint 1991-ben meg kell kezdeni a Külkereskedelmi Főiskola új épületének építését, de addig is fel kell karolni az átmeneti megoldásokat célzó főiskolai kezdeményezéseket a kormány anyagi lehetőségeinek függvényében. Boros László elfogadta a bizottsági jelentésben foglaltakat, s megköszönte a két tárca aktív segítségét. Az Országgyűlés elfogadta a jelentést. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 13:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (9. rész)
|
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin Mgtsz ------------- főkönyvelő-helyettese a júniusi parlamenti ülésszakon a mezőgazdasági termények - elsősorban a gabona - termelői árának emelését, illetve a külkereskedelmi tevékenység rendjének - nevezetesen a kivételi listának - a vizsgálatát indítványozta. Mivel az Országos Árhivatal elnökének válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, az interpellációval a kereskedelmi, illetve a terv- és költségvetési bizottság foglalkozott. Jelentésük szerint a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek termelői árára vonatkozó ármegállapítás, valamint a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló kereskedelmi miniszteri rendelet felülvizsgálata a kereskedelmi törvény és az ártörvény kimunkálása során megtörtént. Mivel a gabona árának emelése nem ragadható ki a szabályozás bonyolult rendszeréből, ezért valamennyi összefüggésre kiterjedő áttekintés szükséges. Vass Józsefné kifejtette: a gabonaár-emeléssel kapcsolatban alapvető fontosságúnak tartja az árkérdést, s kérte, a most kapott választ csak közbenső tájékoztatásként fogadja el az Országgyűlés, a kérdés konkrét tárgyalására az október 17-én kezdődő ülésszakon kerüljön sor. Az Országgyűlés egyetértett a képviselő javaslatával. Sebők József (Heves m., 8. vk.), a karácsondi Kossuth MGTSZ ------------ elnöke a júniusi ülésszakon a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztését, különösképpen a túlórák díjazását és a pedagógusbér-emelés megyénkénti differenciálását kifogásolta. A válasz akkor nem volt elfogadható, így az interpellációt a kulturális bizottság vizsgálta felül. Jelentéséhez Glatz Ferenc művelődési miniszter fűzött most kiegészítést. Kifejtette: az ország különböző megyéiben kialakult pedagógusbér-emelési különbségek elsősorban abból származnak, hogy egyes törvényhatóságok önerőből emelik a béreket, máshol - így például Heves megyében - viszont nem törődnek vele. Ezeket a különbségeket igyekszik a Pénzügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium nivellálni, de tudomásul kell venni, hogy a helyi erőkön rendkívül sok múlik a következő években is. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 15:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
Az előző ülésszakon Kovács Lászlóné (Budapest, 7.vk.), a --------------- Meggyfa utcai Napköziotthonos Óvoda óvonője interpellált a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az 1988. évi IV. törvényben megfogalmazott minőségellenőrzéssel kapcsolatban. A Házszabályban biztosított lehetőséggel élve a miniszter írásban válaszolt: indokoltnak tartja az áremelkedésekkel egyidejűleg igényelt folyamatos minőségjavulást. A hazai élelmiszerellenőrzés - a válasz szerint - hozzájárul a minőségromlás megakadályozásához. Ellenőrző módszereinket az európai közösségek és az Egyesült Államok hatóságai is elfogadják. Ennek ellenére a minőségellenőrzés és a minőségszabályozás teljes rendszerét a kormány még az idén megvizsgálja, s így indokolatlan lenne most az élelmiszerek vizsgálatát külön kiemelni, mint ahogy azt a képviselő kérte. Az interpelláció utalt a hatóság és az élelmiszertermelők összefonódására, és megkérdőjelezte az ellenőrző szervek szakmai függetlenségét is. A válasz szerint nem függnek egymástól az ellenőrző állomások és a gyártók. A miniszter rámutatott: az élelmiszereknél döntő minőségjavulást csak a valódi piac kialakulása hozhat majd. A választ a képviselőnő nem, az Országgyűlés viszont 198 igen, 68 nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta. Krekács László (Pest m. 8. vk.), az Albertírsai-dánszentmiklósi -------------- Mgtsz főkertésze ugyancsak a múlt ülésszakon interpellált az államminiszterhez a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések miatt. A kormány megbízásából Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár írásban válaszolt, s ebben közölte: a képviselő által szóvá tett esetekben az állami szervek az érvényes jogszabályok szerint jártak el. A kormányzat nem lát lehetőséget annak a javaslatnak a megvalósítására, amely szerint az állam, akár korlátozottan is, de vállaljon felelősséget a vállalatok tartozásaiért. Ezzel ugyanis az állam közvetlenül beavatkozna gazdálkodásukba, ami alapvetően ellenkezne a gazdaságirányítás alapvelveivel is. A válasz kitér még a vállalatalapítással kapcsolatos indulóvagyon kérdésére, továbbá a keresetszabályozással összefüggő büntetőadókra is. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 15:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
Ez utóbbiak elengedésével a terhek egy részét a költségvetés eddig magára vállalta, de a jövőben az adójogszabályok hasonló elengedésre nem adnak lehetőséget. A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m. 8.vk.), a Bábolnai -------------------------- Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a 87/1987/XII. 30. MT sz. rendelet hatályon kívül helyezését kérve. Javasolta egyúttal, hogy az ápolásra szorulók hozzátartozói az ápolás idejére táppénzt kaphassanak. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, egyetértve a képviselő javaslatá val. Elmondta: hasonló elképzelésekkel a következő évekre szóló szociálpolitikai csomagterv is számol, az ápolási díj bevezetéséről pedig az illetékes szakbizottság már októberben tárgyalni fog, s javaslatait a Parlament elé viszi. A miniszter azt javasolta, hogy amíg nincs a kérdésben végleges döntés, addig a fenti jogszabályt ne helyezzék hatályon kívül. Ezt a választ az interpelláló képviselő és a Parlament is elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 15:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m., 15. vk.), a Soproni ----------------- Szőnyeggyár nyugalmazott igazgatója Sopron város regionális fejlesztése tárgyában a belügyminiszterhez intézett interpellációjában az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, a jelenlegi közigazgatási rendszer radikális reformját szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a megyei tanácsok jelenlegi újraelosztó szerepét megszüntetve, azokat a települési önkormányzatok kis létszámú koordináló hivatallal működő érdekegyeztető fórumává kell alakítani, lépcsőzetesen megteremtve az új törvény gazdasági feltételeit. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában elmondta, hogy a belügyi tárca már elkészítette a képviselő által sürgetett törvényalkotási koncepciót, s azt októberben tárgyalja a kormány. Gazdasági feltételeit az illetékes állami szervekkel egyetértésben a költségvetési, illetve az államháztartási törvénytervezetben jelenítik meg. A megyék új szerepéről azonban az államtitkár véleménye szerint majd a társadalmi viták tapasztalatai alapján lehet ítéletet alkotni. Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés - ellenszavazat nélkül - elfogadta. Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója ------------- Nagykanizsa városkörnyékének vízdíja tárgyában interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Szóvá tette, hogy a városhoz tartozó települések lakói eltérő, a városinál magasabb vízdíjakat kénytelenek fizetni, s ezt jogtalannak és igazságtalannak tartják. Maróthy László miniszter elmondta, hogy a képviselő által felvetett országos probléma megoldásától a minisztérium karnyújtásnyira van, s élve a házszabályban foglalt lehetőséggel, kérte, hogy válaszát 30 napon belül, írásban nyújthassa be. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (13. rész)
|
Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács ----------- elnöke a balatonfüredi térség vízgazdálkodási gondjai miatt interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Elmondta, hogy üdülési főidényben az állandó lakosság három-négyszerese számára kell gondoskodni az ivóvízről és a szennyvíztisztításról. Erre sem a vízellátó, sem a szennyvízkiemelő rendszer nem alkalmas. Ezért halaszthatatlannak minősítette a VI. ötéves tervben ütemezett 8000 köbméteres csúcsvízmű felépítését. A Balaton-part vízminőségének védelmét azonban nemcsak a part mentén, hanem a felettes vízgyűjtő területeken is meg kell oldani - tette hozzá. Kiemelte, hogy a lakosság hozzájárulási szándéka közismert, ám központi segítség nélkül a helyi igyekezet csupán jámbor szándék marad. Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter egyetértett azzal, hogy a Balaton környékének vízellátási gondjait mielőbb orvosolni kell. Ugyanakkor a tárcának a vízműfejlesztésre szolgáló összegek elosztásában rangsorolnia kell. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az ország 700 településén nincs vezetékes ivóvíz, valamint az Alföld számos településén arzénos vizet isznak. Mint mondotta, a tárca a Balaton környék vízellátásában és csatornázásában mindig is ,,gáláns volt,,. 1970 és 1990 között több mint 6 milliárd forintot fordítottak és fordítanak a Balatonnál csatornázásra, vízellátásra. 1991-ben befejeződik a fűzfői regionális tisztítómű és a hozzá vezető csatornák építése. Jövőre kezdődik a Balatonfüred vízellátását biztosító nagy kapacitású vízmű építése. Ez a beruházás 1994-re készül el. Maróthy László nem zárta ki, hogy a nem ivóvíz minőségű vízhasználatra létrehozandó külön rendszerrel a Balaton partján is kísérleteznek majd. A miniszter válaszát a képviselő, illetőleg az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (14. rész)
|
Ezután ismét Tollár József (Zala m., 6. vk.), ------------- interpellált Nagykanizsa város környékének autóbusz-viteldíja tárgyában. Elmondta, hogy a Nagykanizsához csatolt városkörnyék lakói kifogásolják, hogy a tömegközlekedési eszközökön a viteldíj-kötelezettség kétszeres a helyi járatokhoz képest. Az itt élők is teljes jogú városlakóknak tekintik magukat, ezért sérelmezik a megkülönböztetést. Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszában szólt arról, hogy a különböző települések városhoz csatolása 1980 elején kezdődött el, de a közigazgatási rendezést nem követte a szolgáltatási díjak - így a közlekedési tarifák - egységesítése. Ezt a tárca többször kezdeményezte, ért is el eredményeket, de az országban több helyen találkozni a képviselő által említett problémával. Az államtitkár bejelentette, hogy 1990-től a közigazgatásilag egységes településeken a helyi személyszállítási díjakat és árképzési elveiket egységesítik. Ez azonban 100 millió forint többletteherrel jár, amit a költségvetés nem tud magára vállalni. Így fedezetét a tárca a jövő évi, kikerülhetetlen tarifaemelésekkel, a társadalmi igazságosságra törekedve kívánja megoldani. A minisztériumban dolgoznak az agglomerációs övezetekre vonatkozó egységes díjrendszer kialakításán is. (folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (15. rész)
|
Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.), a sárospataki ------------ Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója a bodrogközi és a hegyközi vasútvonal visszaállításának tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Választói véleményét tolmácsolva hangoztatta, hogy a térségben élők a mai napig nem tudják elfogadni e vasútvonal felszámolását. Gazdaságossági számításokkal támasztotta alá, hogy a vasúti áruszállítás olcsóbb lenne a közútinál. Szólt arról is, hogy a települések elnéptelenedésében a vasút megszüntetése is közrejátszott. Sürgette a vasút helyreállítását, azzal, hogy a pénzt erre a kormánynak kellene biztosítania, mert a térségben működő üzemek nem tudják előteremteni. Kérte, hogy az előkészítő munkálatok még ez évben kezdődjenek meg. Udvari László államtitkár válaszában emlékeztetett arra, hogy 1976-ban a vasútvonal megszüntetéséről népgazdasági számítások alapján döntöttek egy akkori kormányprogram részeként. A keskeny nyomtávú vasútvonal helyreállítása másfél milliárd forintba kerülne, s ahhoz, hogy ez a vonal a vasúthálózat egészébe bekapcsolódhasson, további ötmilliárd forintra lenne szükség. Ennek túl sok realitása nincs, hiszen a MÁV évente 8 milliárd forintot fordít a teljes vasúthálózat fejlesztésére. Az államtitkár ígéretet tett viszont arra, hogy a tárca a térség közlekedési és távközlési rendszerét 1990-ig felülvizsgálja. Véleménye szerint a gazdaságélénkítő programhoz szükség van vállalkozások bevonására, kizárólag állami eszközökből ugyanis e vasútvonal újjáépítésére felelősen nem lehet ígéretet tenni. Az interpelláló a választ nem fogadta el - s e véleménnyel a képviselők többsége egyetértett - így a következő ülésszakon ismét a plénum elé kerül e téma. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (16. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. kerületi ------------- Bizottságának titkára a Soroksár térségében lévő Kunszentmiklós-Tas vasútvonal feletti közúti felüljáró újjáépítéséről kérdezte a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedekben számos elképzelés született a felüljáró helyreállítására, az ígéretek ellenére azonban nem történt semmi. A mind jobban növekvő járműforgalom kaotikus állapotokat idézhet elő, ha nem születik mielőbb döntés a felüljáró újjáépítéséről. Udvari László államtitkár e felvetésre is csak ,,kényszer szülte,, választ adhatott, mondván: elhanyagolt infrastruktúra a több évtizedes magyar gazdaságpolitikai gyakorlat következménye. Közölte, hogy a felüljáró helyreállítása a Fővárosi Tanács illetékességi körébe tartozik, s a beruházás szerepel a tanács tervében, a kivitelezésre azonban nincs elegendő pénz. A tárca a gondokon forgalomszervezéssel kíván enyhíteni, s az M0-ás autópályagyűrű építését is gyorsítják, hogy az 1990 végén forgalomba helyezendő szakasz átadásával a nehézgépjárművek elkerülhessék a XX. kerületi ,,kritikus,, útvonalakat. Bár a képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés többségi szavazattal méltányolta a tárca álláspontját. (folyt.köv.) (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 15:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (17. rész)
|
Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), a Pápai Állami Gazdaság ------------ kerületvezetője a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását szabályozó ÉVM rendelet megváltoztatása tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő annak reményében interpellált, hogy a kormány ezt a rendeletet megváltoztatja. Tulok András ugyanis kifogásolta azt az előírást, miszerint a bérbeadó köteles a felmondással egyidejűleg a bérlő részére ugyanabban a városban megfelelő üres cserehelyiséget felajánlani. Álláspontja szerint nem lehet a tulajdonos kötelességévé tenni, hogy a bérlő helyett gondolkodjék. Az interpellációra illetékességből Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Utalt arra, hogy a helyiséggazdálkodásra vonatkozóan 1984-ben született kormányhatározat, amely a korábbi szabályokat a képviselő által is szorgalmazott irányban változtatta meg, tehát növelte a helyiséggazdálkodásban az üzleti szempontokat, erősítette a tulajdonos jogait. A tárca véleménye azonban az, hogy a helyiséggazdálkodás egész rendszerét meg kell változtatni, s még inkább üzleti alapokra helyezni. A szakemberek foglalkoznak ezzel a programmal, s a tervek szerint az év végéig terjesztik elő javaslataikat. Tulok András, valamint az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a választ. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli ------------- Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályainak módosítása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Két indítványt tett: legyen világos az adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a jogszabályokban; továbbá a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne kelljen adópótlékot fizetni. Békesi László pénzügyminiszter válaszában mindkét indítvánnyal mélységesen egyetértett. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 16:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (18. rész)
|
Tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy az első indítvány teljesítéséhez nem sükséges jogszabály-módosítás. Az adóigazgatási eljárási szabályok ugyanis világosan rögzítik, hogy adókötelezettség esetén, ha az egész évre szól, két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket. Ha év közben keletkezik a kötelezettség - például illetékfizetési kötelezettség -, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. A második esetben azonban módosításra van szükség. Ennek kapcsán a pénzügyminiszter arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy az interpelláció nyomán benyújtotta a Minisztertanácsnak a kormányhatározat módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az állampolgár a 15 napos határidőn belül fizetési halasztási kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök - felfüggesztve az interpellációk tárgyalását - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek adott szót. A miniszter emlékeztetett arra, hogy már a törvénymódosítás előkészítése során felmerült: szükség van-e ezekre a törvényi változtatásokra éppen akkor, amikor hazánkban egyre növekszik a bűnözés, a bűnelkövetések száma. Többen felvetették azt is, hogy e módosításokkal esetleg az illetékes eljáró hatóság munkáját a szükségesnél jobban korlátozzák, és éppen a bűnelkövetőknek kedveznek. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár - így a bűncselekményt elkövető - számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntető eljárás során. Több képviselő is érdeklődött: a tervezett módosítások milyen mértékű kiadással járnak, nem terhelik-e meg túlságosan az államháztartást, illetőleg biztosítható-e egyáltalán a megvalósításhoz szükséges anyagi és személyi feltételrendszer. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (19. rész)
|
Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek 330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a Parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költségvetésbe. A miniszter egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek nyíltan vagy burkoltan azt fogalmazták meg, hogy a törvénymódosítások révén jelentősen növekedni fog a bíróságok hatalma. Rámutatott: a szabályozás elvi alapja éppen a három hatalmi ág - tehát a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói - egyensúlyának megteremtése volt. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elsőként a fegyveres testületek helyzetével, a katonai bíráskodással kapcsolatos indítványokat taglalta. Mint mondotta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Hosszú távon azonban abban kell gondolkodni, hogy polgári bíróság ítélkezzen ezen ügyekben is. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Természetesen köztörvényes bűncselekmény esetében erre továbbra sincs mód - fűzte hozzá. Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és többségükben elfogadhatóaknak ítélte. Egy kivételt jelölt csak meg, mégpedig a büntető eljárás 60. szakaszához tett módosító indítványt, amelyben a képviselő javasolta, hogy a törvénytelen úton szerzett bizonyítékokat ne vehesse figyelembe a bíróság. A miniszter e javaslattal is elvileg egyetértett, ám úgy vélte, megvalósításához nem adottak a feltételek. Nem osztotta viszont Südi Bertalan álláspontját, s indoklásképpen kifejtette: az új sajtótörvényben kell majd szabályozni, hogy jogerős ítélet előtt senkit se marasztalhasson el a sajtó. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának - a katonákra vonatkozó részek kivételével - a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntető eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1-je helyett - amennyiben a feltételek biztosíthatók - január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 17:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a ---------- független képviselőcsoport nevében jelentkezett szólásra. Mivel a törvényjavaslatok feletti vitát már lezárták, az elnök szavazásra bocsátotta, megadják-e a szót a képviselőnek. A jóváhagyó döntés után Eke Károly közölte: a független képviselőcsoport úgy határozott, hogy teljes mértékben támogatja Horváth Jenő javaslatait, s kérte, hogy ezeket az Országgyűlés is fogadja el. Ezután a határozathozatal következett. Először a törvényjavaslatokra érkezett módosító indítványokról szavaztak a képviselők, meglehetősen elhúzódó procedúra keretében. A képviselők közül többen is úgy vélték: nem működik megfelelően a szavazógép, ezért szavazópróbával ellenőrizték a berendezést. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak a két törvényjavaslatra vonatkozó módosító indítványairól - mivel azok egymással szoros kapcsolatban vannak - együttesen szavaztak a képviselők. A beterjesztett indítványok túlnyomó többségével az Országgyűlés egyetértett. Ezután Horváth Jenő módosító javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy többsége valamennyi beterjesztett javaslatát elfogadta. Südi Bertalan módosító indítványát is szavazásra bocsátotta az elnök, felhíva a figyelmet, hogy azt a bizottság támogatja, ám a beterjesztő miniszter nem ért vele egyet. Az indítványt az Országgyűlés végül elvetette. Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-jétől érvényesek. A büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot - a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt - az Országgyűlés 301 helyeslő, három ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta el. A módosított büntetőeljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó rendelkezések 1990. március 1-jétől érvényesek. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (21. rész)
|
A képviselők ezután a következő napirendi pont, az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Ez, a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Békesi László pénzügyminiszter rövid kiegészítő tájékoztatójában a következőket mondta: - Az átmeneti rendelkezések célja az volt, hogy az 1987-89 közötti adóreform változtatások mindenekelőtt a magánvállalkozók körében ne fejtsenek ki ugrásszerűen növekvő vagy csökkenő jövedelemátrendező hatást. Tehát a változtatások egyeseknél ne jelentsenek egyik évről a másikra rendkívül nagy terheket, ugyanakkor a csökkenő adóterhelés se okozzon nagy mértékben növekvő jövedelmeket. Az átmeneti szabályok jól működnek, két kivételtől eltekintve. - Szerencsére vannak már olyan magánvállalkozók is - mondotta a pénzügyminiszter -, akik jelentős beruházásokra vállalkoznak, ám azokat egy év alatt nem tudják befejezni. Több tízmillió forint értékű beruházásokról van szó. Mind több az olyan vállalkozó is, aki munkájához jelentős készleteket használ föl. Valamennyiükre átmeneti szabályokat alkalmaztak 1988-ban. Ezek 1989. január 1-jével megszűntek volna, az átmeneti törvény ugyanis így rendelkezett. Miután e két területen jó néhányan megint kedvezőtlenebb helyzetbe jutottak volna, a Vállalkozók Országos Szövetségével, valamint a Kisiparosok Országos Szövetségével részletesen tárgyaltunk a kérdésről. Végül is megállapodtunk, hogy az 1988-ban megkezdett beruházások, illetve az 1988-ban fel nem használt készletek 1989-ben is kedvezményesen, adómentesen, a költségek terhére elszámolhatók. Békesi László ezért e két paragrafus módosítását ajánlotta az Országgyűlésnek. A miniszter elmondta még: sürgősségi tárgyalást csak azért kért, hogy ebben a vállalkozói körben minél hamarabb megszűnjön a bizonytalanság. Az elnök tájékoztatta az Országgyűlést: a törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta és azt a Parlamentnek elfogadásra ajánlja. Határozathozatal következett: a képviselők a módosító törvényjavaslatot 304 szavazattal, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadták. Miután erről a napirendről néhány perc alatt döntöttek, mégpedig minden vita nélkül, s ezzel behozták az előző, hosszúra nyúlt szavazási procedúra során elvesztett órákat, az Országgyűlés munkája ismét interpellációkkal folytatódott. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (22. rész)
|
Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár, 18. vk.), a Kisvárdai Városi ------------ Tanács kórházának általános igazgatóhelyettese a kötelező túlmunka bérének progresszív adóztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Arra kérte a tárca vezetőjét: úgy nyújtsa majd be az adótörvény módosítását az Országgyűlés elé, hogy különítsék el a kötelező túlmunka bérét az adóalaptól, s arra 20 százalékos lineáris adókulcsot alkalmazzanak. Kérte továbbá, hogy a Pénzügyminisztérium, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közösen határoza meg, mely munkakörökben kötelezhetik a dolgozókat túlmunkára. Békesi László válaszában utalt arra, hogy a kormány az adótörvények módosítására vonatkozó javaslatot novemberben terjeszti az Országgyűlés elé. Így az interpellációban felvetett kérdést is ekkor tárgyalja majd a Parlament. Vitába szállt a képviselőnek azzal a kérésével, hogy a kötelező túlmunka díjára forrásadót alkalmazzanak. A mai magyar bérrendszerben - amely fokozatosan alakul át - ugyanis rendkívül sok bérpótlék, túlmunkával, teljesítménynöveléssel kapcsolatos bérelem létezik. Ha ezt a kiskaput megnyitják - s ez a gazdaság valamennyi szféráját érintené, nem csak az egészségügyet -, gyakorlatilag ketté szakadna a bérrendszer, illetve az adórendszer. Ezzel lényegében megszűnne az adórendszernek az az általánosan elfogadott alapelve, miszerint ne a jövedelem forrását, hanem annak nagyságát vonják azonos mértékű adóztatás alá. Ez pedig elvi jelentőségű döntés, nem pedig taktikus megfontolás kérdése. A kormányzat nem tudja vállalni, s a képviselőknek sem ajánlja az adórendszer alapelemének ilyetén módosítását. Ezzel szemben a kormánynak az a szándéka - tette hozzá -, hogy az idén meghirdetett mértéknél nagyobb arányú béremelést hajtsanak végre az egészségügyben. A túlmunka-díjak körül kialakult feszültséget egyébként maguk a munkáltatók is jelentősen csökkenthetnék. Magyarán: a túlmunkát jobban meg kell fizetni. Az interpelláló képviselő nem fogadta el a pénzügyminiszter válaszát, s az Országgyűlés is elutasította azt. Az ülés elnöke ezért további vitára visszautalta az interpellációt az illetékes bizottságnak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (23. rész)
|
Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) a közszolgáltatások tárgyában --------------- interpellált a pénzügyminiszterhez. Egyebek között kifejtette: a közszolgáltatások egyik lényeges eleme a háztartási hulladék összegyűjtése és elszállítása a településeken. Azelőtt erre a tevékenységre is vonatkozott az az elv, miszerint az állam minimális díjtétel ellenében biztosítja az ilyesfajta kommunális szolgáltatást. Jelenleg azonban a közszolgáltatásokat, így a hulladékelszállítást is mindinkább értékén kénytelen megfizetni a lakosság. A képviselő hangsúlyozta: a szolgáltató üzemeket ugyanazok az elvonások sújtják, mint a nyereségérdekelt vállalatokat. Ezért javasolta: az állam dotálja vagy a 25 százalékos forgalmi adó elengedésével segítse a közszolgáltatásban tevékenykedő vállalatokat. Békesi László válaszában előrebocsátotta: osztja a képviselő aggodalmait, javaslatai többségével egyetért. Tájékoztatásul azonban elmondta: köztisztasági feladatokra évente 2 milliárd forintot költenek a tanácsok, ebből 200 millió forintnyi a közvetlen állami költségvetésből finanszírozott támogatás. Ugyanakkor a közszolgáltatói tevékenység a maximális, 80 százalékos nyereségadó-kedvezményt élvezi, s ez tartós, a jövőben is érvényesülő preferencia. Nem tudott viszont ígéretet tenni a miniszter arra, hogy a közszolgáltatásoknak közvetlenül, növekvő állami támogatást juttassanak. Az interpellációra adott választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (24. rész)
|
Dr. Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.), a nyírtassi ---------------- Dózsa Tsz elnöke a mezőgazdasági keresetszabályozás 1990. január 1-jei hatályú feloldását szorgalmazó interpellációját közvetlenül a miniszterelnökhöz intézte, mert - mint mondta - korábbi hozzászólásakor elbagatellizálták e kérdést. Hangsúlyozta, hogy nem költségvetésből finanszírozott bérrendezést kér, csupán azt, hogy a bürokratikus államapparátus helyett maga az ágazat rendelkezhessen az általa előállított nyereséggel. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében adott válaszában elmondta: a kormány novemberben meg tárgyalja a keresetszabályozás helyzetének felülvizsgálatát, a piacgazdasággal való összehangolásához szükséges liberalizálását. Hangoztatta azonban, hogy a minden korábbinál szabadabb jelenlegi szabályozás kínálta adómentes jövedelemnövelés lehetőségével sem tudott élni az ágazat. A liberalizálás ugyanakkor az inflációhoz is hozzájárult, aminek legfőbb kárvallottja éppen a mezőgazdaság. A miniszter arra kérte a képviselőket, hogy döntéseikkel segítsék elő az ágazat jövedelmezőségének javítását, mert csak ez teremtheti meg az interpellációban foglalt kérés teljesítésének forrásait. A választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így a témát az elnök kiadta tárgyalásra a mezőgazdasági bizottságnak. Ezzel az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának második munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. Csütörtökön délelőtt interpellációkkal és kérdésekkel folytatódik az ülésszak. x x x (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (25. rész)
|
Az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka második napjának eseményei dióhéjban: Szerdán délelőtt a Parlamentben a Büntető Törvénykönyv, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. A vitában felszólalt: Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.); Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.); Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.); Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.); Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk.); dr. Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.); Varga Lajos (Pest m., 26. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.). Az általános vitát követő részletes vitában felszólalt: Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.); Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.); Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.); dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.). Az Országgyűlés ezután - a napirendi pont tárgyalását megszakítva - interpellációkkal foglalkozott. Az előző ülésszakon el nem fogadott miniszteri válaszok miatt került ismét a plénum elé: Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) interpellációja a tanácsi adóügyi dolgozók anyagi érdekeltsége tárgyában a pénzügyminiszterhez; Boros Lászlóé (Budapest, 26. vk.) a miniszterelnökhöz a Külkereskedelmi Főiskola felújítása tárgyában; Vass Józsefnéé (Békés m., 15. vk.) az Országos Árhivatal elnökéhez a gabona termelői árak emelése, illetve a külkereskedelmi kiviteli lista vizsgálata tárgyában; Sebők Józsefé (Heves m., 8. vk.) pedig a művelődési miniszterhez a pedagógus bérek és túlóradíjak emelése tárgyában. A most kapott választ hárman - az Országgyűléssel együtt - elfogadták, Vass Józsefné azonban csak közbenső tájékoztatásként fogadta el. Ezután újabb interpellációk következtek: Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez a minőségellenőrzéssel kapcsolatban. Az írásos választ a képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (26. rész) - dióhéj - 2.
|
Krekács László (Pest m., 8. vk.) az államminiszterhez a csődbe jutott vállalatok felszámolása miatt hátrányosan érintett szövetkezetek ügyében júniusban elhangzott interpellációjára kapott írásos választ, amit az Országgyűléssel együtt elfogadott. dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.) a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a 87/1987/XII. 30. MT sz. rendelet hatályon kívül helyezése tárgyában. Az interpellációra adott választ elfogadták. Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m., 15. vk.) Sopron regionális fejlesztése és az önkormányzati törvény megalkotása tárgyában intézett interpellációt a belügyminiszterhez. A választ elfogadták. Tollár József (Zala m., 6. vk.) Nagykanizsa város környékének vízdíja tárgyában interpellált. A választ a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 30 napon belül írásban adja meg a képvivselőnek. Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.) a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez a balatonfüredi térség vízgazdálkodási gondjai miatt interpellált. A választ elfogadták. Tollár József (Zala m., 6. vk.) a Nagykanizsa környéki autóbusz viteldíjak tárgyában intézett interpellációt a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Az Országgyűlés és a képviselő a választ elfogadta. Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.) a bodrogközi és a hegyközi vasútvonal visszaállításáért interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A választ nem fogadták el, így a téma ismét az Országgyűlés elé kerül. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert kérdezte a Soroksár térségében levő közúti felüljáró újjáépítéséről. A képviselő az interpellációra adott választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen. Tulok András (Veszprém m., 9. vk.) a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez a nem lakás célú helyiségek bérbeadási szabályainak megváltoztatása ügyében intézett interpellációt. A választ elfogadták. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a lakossági adóigazgatási eljárás módosítása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. A választ elfogadták. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 19:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (27. rész)
|
Az interpellációk tárgyalását felfüggesztve ismét visszatértek a Btk. és a büntetőeljárási törvény módosításához; Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt a törvényjavaslatok vitájában elhangzottakra. Ezután Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) képviselő a vita lezárása után kapott szót, majd határozathozatal következett. Az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról, valamint a büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot - az előzetesen megszavazott módosító javaslatokkal együtt - elfogadta. Ezt követően a tárgysorozatnak megfelelően az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. Békesi László pénzügyminiszter tartott rövid, kiegészítő tájékoztatót, majd határozathozatal következett. Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. A Parlament ismét interpellációkkal folytatta munkáját. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) a kötelező túlmunka bérének progresszív adóztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, akinek válaszát nem fogadták el, s a témát visszaadták az illetékes bizottságnak. Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) a közszolgáltatások tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez; a választ elfogadták. dr. Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) a mezőgazdasági keresetszabályozás feloldásáért interpellált a miniszterelnökhöz; a választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, s az interpellációt az elnök kiadta a mezőgazdasági bizottságnak. Ezzel az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának második munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt - véget ért. (MTI)
1989. szeptember 27., szerda 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|