|
|
|
|
A terv- és költségvetési bizottság ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 20., szerda - Bár eredetileg úgy tervezték a képviselők, hogy az adótörvények tervezett módosítását vitatják meg az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának szerdai ülésén, az elnöklő Puskás Sándor az utolsó pillanatban napirendváltozást javasolt. Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, hogy az elmúlt hét során számos új javaslatot kaptak, s azokat még nem tudták feldolgozni. Így a testület a végső változatot csak október második felében vitathatja meg. Ezért azt javasolta a képviselőknek, hogy halasszák későbbre az adótörvények vitáját, ehelyett két, elsősorban a kisvállalkozásokat érintő törvénymódosítást terjesztett a testület elé, amit el is fogadtak. A törvénymódosítás értelmében - amit a Parlament szeptemberi ülésszaka elé terjeszt a pénzügyminiszter - a kisvállalkozások, kisiparosok múlt évről áthúzódó beruházásait, illetve a vásárolt készletek változását költségként számolhatják el. Ez jelentős könnyítés az érintettek számára a törvényben foglaltakkal szemben, amely sok kis vállalkozót az év folyamán igen nehéz helyzetbe hozott.
Bognár József (országos lista) a napirendváltozással kapcsolatban elmondotta, hogy egyetért a pénzügyminiszter javaslatával, ám szerinte nélkülözhetetlen, hogy az adórendszer vitája során a képviselők tájékoztatást kapjanak a kormány általános gazdaságpolitikai elképzeléseiről is. Enélkül ugyanis semmiféle adórendszerbeli változást nem tudnak érdemben megtárgyalni. Ezt a javaslatot Békesi László elfogadta. Elmondotta, hogy a novemberben a Parlament elé az adótörvényekkel párhuzamosan a kormány a jövő évi népgazdasági tervről szóló elképzelését is beterjeszti, és addigra elkészül a kormány hároméves gazdaságpolitikai programja, amit szintén megvitathatnak a képviselők. Ezután az elnöklő Puskás Sándor Király Zoltánnak (Csongrád megye) Szűrös Mátyáshoz, a Parlament elnökéhez intézett levelét ismertette. A képviselő azt szorgamazza, hogy az Országgyűlés számoltassa el az MSZMP-t az állami költségvetésből kapott javak felhasználásáról. Javasolta, hogy erre már a szeptemberi ülésen kerüljön sor. Király Zoltán az ülésen az említett levelet kiegészítette azzal, hogy teljes, pontos vagyonfelmérésre van szükség ahhoz, hogy a későbbiekben döntsenek, más pártok költségvetési támogatásáról. (folyt.köv.)
1989. szeptember 20., szerda 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A terv- és költségvetési bizottság ülése (2. rész)
|
Békesi László egyetértett az indítvánnyal, ám azt mondta, hogy a pénzügyi kormányzat az MSZMP vagyonáról nem tud számot adni. Csak arról rendelkezik adatokkal, hogy a költségvetés az elmúlt években mennyi folyó- és beruházási támogatást folyósított. Erről is csupán 1978-ig, a pártvagyon államosításának idejéig vannak részletes adatok. Amennyiben a képviselő ennél korábbi időszakra is kivácsni, az összesítést nem tudják elvégezni a soronkövetkező ülésszakra. Ezután rövid vita bontakozott ki arról, hogy az MSZMP által használt ingatlanok, üdülők, épületek és egyéb vagyontárgyak kinek a tulajdonában vannak. Amennyiben állami tulajdonról van szó, akkor nem elégedhet meg az Országgyűlés csupán a költségvetési támogatások feltérképezésével, hanem a teljes vagyonleltárt követelnie kell - hangsúlyozta Kovács András (Heves megye). Végül is olyan megállapodás született, hogy a pénzügyminiszter a következő ülésen csupán a költségvetésből nyújtott támogatásokról ad számot, arról viszont nem döntöttek, hogy a bizottság felkéri-e az MSZMP-t, hogy más forrásból származó vagyontárgyairól is adjon képet. Végül Puskás Sándor terjesztette a bizottság elé az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot. Röviden ismertette jelentőségét, majd ezután a képviselők a törvény szövegezésével kapcsolatos minden egyes paragrafust érintő munkába kezdtek. Mivel a sok javaslat miatt nem tudták befejezni, ezért a bizottság hétfőn ismét összeül és folytatja a törvényjavaslat előkészítését. x x x Az ülés szünetében Puskás Sándor az újságírókat tájékoztatta arról, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat előkészítése során - amelyet a terv- és költségvetési bizottság által létrehozott szakbizottság végez - meglehetősen sok értetlenséggel találkoznak. Sokan azt vetik szemükre, hogy nem történik más, mint a cégtábla átfestése. Az Állami Számvevőszék csupán a központi népi ellenőrzés szerepét fogja átvenni. Puskás Sándor hangsúlyozta: alapvető változásról van szó. Az Állami Számvevőszék teljesen független szervezet lesz, amely csupán a Parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A KNEB több mint 600 fős apparátusa helyett az Állami Számvevőszék alig 300 szakembert foglalkoztat majd, ám ezek speciálisan kiképzett, hozzáértő, a végrehajtó hatalom ellenőrzésére alkalmas szakértők lesznek. A szervezet vidéken is fog működni. Öt regionális központot hoznak létre. Nem megyei rendszert alakítanak ki, hogy így is elkerüljék a helyi függőségi viszonyok kialakulását. (folyt. köv.)
1989. szeptember 20., szerda 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A terv- és költségvetési bizottság ülése (3. rész)
|
A szervezet függetlenségének egyik legfőbb garanciája a nyilvánosság. A Számvevőszék elnöke nyilvános jelentést tesz a Parlamentnek az általa végzett munkáról, a feltárt hiányosságokról, visszásságokról. A szervezet - az Országgyűlés döntésétől függően - január 1-jével kezdi meg működését. Nem lehet ugyanis várni, amíg létrejön a többpártrendszerű Parlament. Tarthatatlan, hogy a végrehajtó hatalom ellenőrzése nem megoldott. A KNEB és az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága ezt a szerepet nem tudja megfelelően betölteni. Mivel nem elegendő a Magyarországon dolgozó okleveles könyvvizsgálók, közgazdászok képesítése, ezért a leendő számvevő szakemberek külföldi szakértők bevonásával sajátítják el a szükséges legfontosabb tudnivalókat. A következő másfél hónap során ennek feltételeit biztosítani fogják. (MTI)
1989. szeptember 20., szerda 16:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|