|
|
|
|
A tőkeimport realitása
|
Budapest, 1989. augusztus 29. kedd (MTI-Press) Régen a szocialista építés alapfeltételének tekintettük, hogy nem lehet az országban idegen tőke. Most a gazdaságépítés egyik kiemelt feladataként kezelik a nyugati tőke becsalogatását. Ebben a tekintetben is csak a végleteket ismerjük. Most a végletességnek csak az aktuális oldalával foglalkozom: mennyi a realitása annak, hogy az ország gazdasági helyzetének javításában fontos szerepe lehet a beáramló nyugati tőkének? alc. Ne kergessünk illúziókat Meggyőződésem szerint napjainkban az általánosan feltételezettnél jóval kevesebb. Márpedig hiba az, ha a kibontakozást olyan tényezőktől várjuk, amelyeknek a realitása hiányzik, ha a figyelmet nem arra fordítjuk, ami valóban fontos, hanem konstruálunk magunknak ilyeneket. Persze nem vitatom azt, hogy érdemes-e a nyugati tőke beengedése, és hogy meg kell teremteni az ehhez szükséges feltételeket. A nyugati vállalatoktól sokat tanulhatunk, hozzásegíthetnek ahhoz, hogy elterjedjenek rugalmasabb módszerek, kiegészüljenek a meglévő technikai feltételek, sőt vannak olyan területek is, ahol a nyugati tőke ráirányíthatja a figyelmet a összehasonlítás lehetőségeire. Ennek ellenére nem látok semmi realitást arra, hogy a nyugati működő tőke nagysága évente elérje a nyugati hitelek kamatterheinek akárcsak a harmadát is. Mi kell ahhoz, hogy egy közepesen fejlett országba bejőjjön a tőke? - A világgazdaság átlagánál dinamikusabb gazdasági fejlődés. Ezt úgy is mondhatjuk: a világgazdaságban kialakultnál magasabb profitráta. A jelenlegi magyar gazdaságra minden elmondható, csak ez nem. A gazdaság stagnál, a tőkebefektetések hozadéka alacsony. - Nagy politikai és gazdasági stabilitás. Napjainkban a tőke óvatos, nem megy oda, ahol nem érez megfelelő biztosítékot arra, hogy nem változik kedvezőtlenül a politikai helyzet, nem történnek a tőkebefektetés megtérülését befolyásoló mechanizmus-változások, vagyis nem változik az adórendszer, nem módosulnak a vámfeltételek, az elért nyereség kivitelének feltételei. Ezekről sem mondhatjuk, hogy a mi esetünkben ezek az átlagosnál jobbak. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A tőkeimport realitása 2.
|
E két feltétel sokkal fontosabb, mint mindaz, amit a kormányzat kedvezményként adhat. Ezt az állítást jól bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt évtizedekben a tőke világpiacán az országok közötti tőkemozgás legalább 90 százaléka a fejlett országok között történik, a kevésbé fejlett országok irányába lényegesen kisebb a tőkemozgás, mint a kevésbé fejlettebbektől a fejlettek felé. Eddig még nem volt arra példa, hogy a klasszikus tőkekedvezmények biztosítása jelentős tőkeimportot eredményezett volna. Az illetékesek azonban nem tanulnak a tényekből, ma is azt hiszik, hogy a tőke oda áramlik, ahol olcsóbb a munkaerő, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek. Ez a feltételezés, mint sok más tévhitünk, még igaz volt a múlt században, de egyáltalán nem igaz napjainkban. alc. A hazai vállalkozó nem kerülhet hátrányba Van azonban más kifogásom is: élesen ellenzek minden olyan kedvezményt, amely megkülönböztetést jelent a hazai működő tőkével, valamint az új hazai beruházókkal szemben. Tarthatatlannak tartom azt, hogy a hazai tőke nemzetközi mértékkel mérve is nagyon súlyos adóterhet viseljen, a külföldi számára pedig hazánk adóparadicsom legyen. Minden gazdasági és erkölcsi alapot nélkülöz az a gyakorlat, hogy a hazai tőke viselje a külföldi tőke működésével járó kedvezmények terheit. Ha egy országban nem elégségesek a külföldi tőkének azok a feltételei, amelyek mellett a magyar gazdaságban a tőke működik, akkor nem is szabad becsábítani. Hibás az a rendszer, amelyben a magyar vállalatoknak csak azért érdemes külföldi tőkével társulniuk, hogy adókedvezményekben részesüljenek. A kiskapukat gyorsan felismerő magyar leleményesség azt fogja eredményezni, hogy az országban minden magyar vállalatnak lesz vegyesvállalati ága is, és a nyereségét oda fogja átkönyvelni, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie. Ezt akkor is megteszi, ha az a társadalom szempontjából előnytelen. Tételezzük fel, hogy egy vállalatnak 200 millió forintos nyeresége van. Ma abból 110 lenne az adólevonás. Alakít egy vegyesvállalatot jelentéktelen nyugati tőkerészesedéssel és oda ügyeskedi át a nyereségének felét. Ezen 50 milliót keres. Ebből hajlandó a nyugati partnernek 20 milliót átengedni, akinek a beruházása így vonzó lesz, csak a magyar társadalmat éri veszteség. Erkölcsileg is megengedhetetlennek tartom a magyar fél számára hátrányos megkülönböztetéseket. Miért legyen egy tőkéssel szemben hátrányos helyzetben az, aki magyar? Élesen rávilágít a helyzet fonákságára az a példa, amikor egy "külföldre szakadt hazánkfia" és egy itthon maradt magyar együtt ruház be: gazdaságilag jutalmazzuk azt, aki elment. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd 12:04
|
Vissza »
|
|
A tőkeimport realitása 3.
|
Ez semmivel sem kisebb hiba annál, amikor hazaárulót látunk azokban, akik külföldre távoztak. alc. A megkülönböztetés hátrányai Talán azt akarjuk elérni, hogy a takarékos magyarok megtakarított forintjukon dollárt vegyenek feketén és azt valamelyik külföldi rokonuk nevén fektessék be itthon, hiszen ezzel kereshetnek a bolton? Ahogy a hazai közvélemény korábban nem fogadta el a külföldi állampolgárokkal szembeni hivatalosan szított bizalmatlanságot, és a külföldre került rokont nem különböztette meg a hazaiaktól, úgy nem ért egyet azzal a megkülönböztetéssel sem, amely szerint a külföldi állampolgárok tőkéje, vállalkozási szándéka megkülönböztetett előnyökhöz jut a mi rovásunkra, kárunkra. (MTI-Press)
1989. augusztus 29., kedd 12:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|