|
|
 |
|
 |
36 fok Párizsban - lásd még MTIK1017-es hírünket
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. augusztus 3. péntek (MTI-tud.) - Pénteken
délután 36 fokot mutattak a hőmérők árnyékban a francia fővárosban. Ez
ugyan nem döntötte meg minden idők melegrekordját - 1947-ben valamivel
negyven fok fölötti hőmérsékletet mértek a francia fővárosban, - de az
előrejelzés vasárnapra ezt sem tartja kizártnak. Az ország számos más
városában már megszülettek az új ,,csúcseredmények,,. Az immár hetek
óta tartó kánikula befejezésének a meteorológusok egyelőre nem látják
biztos jelét.
A július végi, augusztus elejei kánikula sajátos helyzetet
teremtett: csupán az ország legdélibb vidékén, a Földközi-tenger
mentén van az évszaknak megfelelő, kétségkívül meleg, de ott normális
időjárás, Északon viszont rendkívül magas a hőmérséklet.
Mivel a télen és a tavasszal igen száraz volt az időjárás, a
vízkészletek sok körzetben vészesen fogynak. Számos megyében és
városban rendeltek el szigorú vízkorlátozásokat. Sokhelyütt tilos az
öntözés is, pedig főként a kukorica, de más növények is rendkívül
megsínylik a szokatlan meleget. A kiszáradt erdőkben nagy a
tűzveszély, de egyelőre még nem voltak nagyobb bozóttüzek. Szenvednek
az állatok is. Több folyó vize annyira felmelegedett, hogy
halpusztulás kezdődött. A csirkenevelőkben tízezrével pusztultak el a
naposcsibék.
A hőhullám nyomán sokan rosszul lettek, különösen az idősebbek
közül. Halálos áldozatokról egyelőre nincs jelentés. Rendkívül
megnövekedett viszont a közúti balesetek száma. A magas hegyekben is
sok a szerencsétlenség: a gleccservidékeken és a még meglevő hómezőkön
sok alpinistát ér baleset, mert a jégmezők meglazultak.
A tartós hőhullám hiánycikké tette például a ventillátorokat:
Párizs nagy áruházaiban hiába keresik a vevők, mert a készletek
kifogytak.
Azok, akik a francia szokásnak megfelelően ebben a hónapban vették
ki szabadságukat, jól jártak, mert a nagyvárosokban a hőhullám
alaposan megnehezíti a mindennapi életet és munkát. Párizsban talán
mégis a turisták szenvednek a leginkább - ők a tűző napon is a várost
járják. +++
1990. augusztus 3., péntek 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|