|
|
|
|
Magyar-svájci tulajdonba került a Péti Nitrogénművek (1.rész)
|
1989. november 27. hétfő - Második nekifutásra - a hétfőn Budapesten megismételt árverésen - elkelt az ország egyik legnagyob vegyipari üzeme, a Péti Nitrogénművek. Új tulajdonosai - a Borsodi Vegyi Kombinát és partnere, a svájci Sauer cég - az 500 millió forintos első ajánlat után a licit végén 1 milliárd 750 millió forintért lettek tulajdonosok. Mindvégig szoros versenyben voltak egy másik vevőcsoporttal, amely azonban 1,7 milliárd forintnál elállt vételi szándékától.
A több órás árverés, amelyet rövidebb-hosszabb tárgyalási szünetek szakítottak meg, az első percekben óriási meglepetéseket igért. Rédei László, a szanáló szervezet igazgatója ugyanis bejelentette, hogy négy pályázat érkezett az egész gyár megvásárlására, az első 4,5 milliárd, a második 15,1 milliárd a harmadik 500 millió, a negyedik vevő pedig 1,6 milliárd forintot ajánlott. Rövidesen kiderült azonban, hogy az első pályázó visszalépett, a második pedig nem rendelkezik kielégítő banki biztosítékkal. Ennek tisztázódása után reális esélye már csak a harmadik és negyedik vevőcsoportnak volt. A Borsodi Vegyi Kombinát vezetői és svájci partnerei, valamint annak bankjai közvetlenül, illetve "forró dróton", folyamatosan egyeztették lépéseiket. Végül a tulajdonukba került a háromezer ember foglalkoztató, s évente több mint 1 millió tonna műtrágyát készítő gyáróriás. Az üzemeltetésre, mint bejelentetteék, svájci-magyar vegyesvállalatot létesítenek. Ennek szervezése már korábban megkezdődött. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát elnök-vezérigazgatója az árverés után elmondta az MTI munkatársának, hogy már csaknem két éve foglalkoznak a vásárlás gondolatával. Amikor a gyár csődbe jutott, azonnal szerveztek egy konzorciumot a TOT és több mezőgazdasági termelési rendszer részvételével. A vásárlás azonban nem jöhetett létre az államigazgatás bizonytalankodásai miatt. Az elvesztegetett idő pedig - sajnos - sokat ártott Pétnek, romlott a gyár állaga, s több jól képzett szakember elhagyta bizonytalan munkahelyét. Az utóbbi hónapokban már teljesen eluralkodott a kilátástalanság. Az elnök-vezérigazgató kifejtette azt is: nem olcsón vették a gyárat. Ahhoz, hogy ez a vállalkozásuk null-szaldós legyen, annyi nyereséget kell produkálniuk, mint amennyi a vásárlási összeg éves kamata lenne, ez pedig nagy feladat, különösen azért, mert a Péti Nitrogénművek műtrágyagyártása veszteséges. (folyt.köv.)
1989. november 27., hétfő 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|