|
|
|
|
Nyolc csillogó érem - apró mellékzöngékkel (1. rész)
|
Ch. Gáll András, az MTI munkatársa irja: 1989. augusztus 21. hétfő (MTI) - Tulajdonképpen senki sem vette komolyan Széchy Tamás nyilatkozatát, amelyet néhány nappal a vasárnap befejeződött bonni uszó EB előtt adott. Ebben csupán egy állomásnak nevezte a 19. Európa-bajnokságot a barcelonai olimpia felé vezető uton, s hangsulyozta, hogy sem az ő tanitványai, Darnyi Tamás, Szabó József és még néhányan, sem pedig Kiss László neveltjei, Egerszegi Krisztina és Güttler Károly nem készültek olyan intenzitással erre a versenyre, mint ahogy egy évvel korábban a szöuli olimpiára. Az ,,öreg,, csak a tulzott várakozásoknak akarja elejét venni, Darnyiék ugyis tarolnak majd - lehetett hallani lépten-nyomon a honi uszodákban. Nos, Darnyi valóban tarolt - három egyéni aranyérmével az EB legeredményesebb sportolója lett -, de olyan, korábban verhetetlennek hitt klasszisok, mint Egerszegi Krisztina és Szabó József most csak halványabb veretü érmeket - előbbi három ezüstöt, utóbbi egy bronzot - vehettek át. Darnyit, a most már minden idők egyik legnagyobb uszóegyéniségét, Darnyit még a betegség sem tudta leverni a lábáról, ő igazi őserő és őstehetség. A filigrán ,,Egérkére,, viszont csak az utóbbi jelző illik, igy az ország dédelgetett - meg kell hagyni joggal dédelgetett - kedvence már nem tudott megbirkózni a kettős kihivással: a megfázással és az NDK-ás uszónőkkel. A keletnémetek minden számban más-más specialistát készitettek ellene, s ezuttal sikerrel: 400 m vegyesen Hunger, 100 m háton Otto, 200 m-en pedig - a ki tudja, honnan elővarázsolt - Hase orozta el a 15 éves kislány elől az aranyérmet. Bármennyire kellemetlenek is ezek a kisebb-nagyobb kudarcok - a nagyobbak közé tartozik Ágh Norbert, Kalaus Valter, Kiss Tibor, Horváth Zoltán és Csépe Gabriella gyengélkedése -, nincs ok az aggodalomra a magyar uszósport jelenét és jövőjét illetően. Darnyi manapság, és még előre láthatóan jó pár évig a sportág királya, Egerszegi pedig - ha egészséges - hamarosan a királynője lehet, és Szabó József sem mondott le arról, hogy a 200 m-es melluszásban visszaszerezze világhegemóniáját. Güttler Károly - mostani érthetetlen rövidzárlata ellenére - és Debnár Tamás is klasszis melluszó, s talán Deutsch-tól, Ághtól, Szilágyitól és a többiektől is várható fejlődés. De már jelentkezik az uj hullám, az ifjusági EB-n és az IBV-n érmek özönét szerző csapat, s először fordulhat elő a magyar uszósport történetében - ahogy azt az egyik napilap szakirója igen találóan megjegyezte -, hogy a csucson találkozik a még uralkodó régi és a feltörekvő uj nemzedék. (folyt.köv.)
1989. augusztus 21., hétfő 16:37
|
Vissza »
|
|
Nyolc csillogó érem - apró mellékzöngékkel (2. rész)
|
Ami az EB összképét illeti, a nőknél tovább tart a keletnémet fölény, de most a strasbourgi eggyel szemben két aranyérmet kellett átengedniük a ,,külföldnek,,, pontosabban a francia Catherine Plewinskinek, s ki tudja, nem kellett volna-e két-három további győzelemről is lemondaniuk, ha Egerszegi egészséges. Ugyanakkor viszont az NDK férfi uszói meglehetősen leszerepeltek, egyetlen aranyukat vasárnap szerezte a hosszutávuszó Hoffmann. Mindezt szövetségi kapitányuk, Wolfgang Richter is elmondta nyilatkozatában, kiemelve, hogy Bonnban nemigen tudtak uj tehetségekkel előrukkolni. A férfiaknál elképesztően kiegyenlitett a mezőny, öldöklő a versengés. Most az olaszok szereztek lépéselőnyt, s nemcsak a valóban csodálatos Lamberti, hanem társai, Battistelli, Minervini és a többiek révén. A britek két világcsucs-javitó, illetve -beállitó melluszójuknak, Moorhouse-nak és Gillingham-nek köszönhetik győzelmeiket, a lengyelek pedig annak, hogy valamennyi klasszisuk az Egyesült Államokban tanul és edz. A Szovjetunió aligha elégedett uszói összmérlegével, Spanyolországban viszont alighanem nemzeti hős lesz a hazája első EB-győzelmét szerző hátuszóból, Lopez-Zuberóból. S az NSZK? A házigazdák vajmi kevés sikert arattak, az átmenetileg visszavonult Michael Gross távollétében. Szót kell ejteni a müuszáshoz hasonlóan elfelejtett szakágról, a müugrásról. Gerlach Ágnesnek az 1 méteres számban elért negyedik helyezése több mint dicséretes, különösen annak ismeretében, hogy Magyarországon mindössze egy ,,rendes,, mü- és toronyugró létesitmény van - az is majdnem 60 éves már. A férfi vizilabda válogatott története legrosszabb szereplését produkálta, a 9. hely önmagáért beszél, a tényeken nincs mit és nem is kell szépiteni. Kásás Zoltán szövetségi kapitány azonban levonta a konzekvenciákat és lemondott - mindezt vasárnap dr. Bodnár András szakági elnökkel és Dénes Lajossal, az uszószövetség elnökével is közölte. Akik eddig hiányolták tőle az önkritikus hangot, most ebből is kaphattak. ,,Ugy érzem - mondta a kapitány -, nem vagyok képes nagy eredmények elérésére ösztökélni a csapatot, nem sikerült olyan lelki erőket mozgósitanom a játékosokban, amelyek az éremszerzéshez kellettek volna.,, (folyt.köv.)
1989. augusztus 21., hétfő 16:45
|
Vissza »
|
|
Nyolc csillogó érem - apró mellékzöngékkel (3. rész)
|
Kásás tehát lemondott - legalábbis szóban -, de nehogy bárki is azt higyje, a személycserével - egyelőre nem tudni, ki követi, olyan nevek forognak közszájon, mint Faragó Tamás és Görgényi István - egy csapásra megoldódnak a magyar póló gondjai. Ha mégis igy lesz és a majdani szövetségi kapitány már a jövő évi Jóakarat Versenyeken (Seattle) és az 1991. januári világbajnokságon (Perth) jól szerepel, véletlenül se felejtse el senki, hogy az utód egy többé-kevésbé kialakitott és egyáltalán nem rosszul felkészitett csapatot örököl elődjétől. Paradoxonnak hathat ez a kijelentés a gyatra 9. hely fényében, de nehezen vitathatók Kásás két és féléves munkájának eredményei. Ez a válogatott már csaknem beérte a legjobbakat - elég a Világ Kupa-bronzéremre gondolni -, de még az összpontositás és a lelkierő hiányzik. S végül még valami, amit a kivülálló aligha vehet észre: a Kásás-Steinmetz kettős olyan erkölcsi fedhetetlenséget vitt be a válogatottba - példának okáért még a bundának a gondolata sem merülhetett fel -, ami korábban nem mindig uralkodott a magyar együttesnél. Kásásnak mégis buknia kellett, mert nem volt a játékosok ,,haverja,,. Nem volt eléggé közvetlen, dörzsölt, ha ugy tetszik, csibész - lehet, hogy manapság már ezek a tulajdonságok is hozzátartoznak egy jó szövetségi kapitány karakteréhez. Befejezésül essen néhány szó a női vizilabda csapatról. Ezuttal nem az elismerésé, bár azokat is megérdemlik a hölgyek, hanem az aggodaloméi. A sportág eddigi három Európa-bajnokságán mindig ezüstérmet szerzett gárda alapitó szövetségi kapitánya, dr. Konrád János ugyanis befejezte munkáját, leköszönt. Ez pedig kisebbfajta tragédiával ér fel, nem is annyira szakmai szempontból, bár azért is. Sokkal fontosabb ennél, hogy az elmult négy és fél évben minden pénzt, utazási lehetőséget, meghivást Konrád teremtett elő a csapatnak, fáradhatatlan szervezőkészségével és kiterjedt személyi kapcsolataival. Konrád tehát pótolhatatlan, s játékosai már az eredményhirdetésről a szálloda felé menet arról tanakodtak, hogyan lehetne rábeszélni a népszerü ,,Janit,, elhatározása megmásitására.+++
1989. augusztus 21., hétfő 16:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|