Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország a nemzetközi sajtó tükrében
München, 1989. április 13. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Budapesten szerdán este hozták nyilvánosságra a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság átalakítását. Nemzetközi sajtóvisszhangjáról még nem számolhatunk be, mert a legtöbb nyugati újság lapzárta táján, vagy az után kapta a hírt. Kivételt képez az olasz Corriere della Sera, amelynek munkatársa Budapesten tartózkodott és azonnal kommentárt is küldött róla. - A cikket Bojtár István olvassa el és ismerteti Rómából: Berecz János, a magyar Ligacsov eltávolítása - írja - nemcsak megszabadítja Grósz Károlyt egy kényelmetlen akadálytól, hanem egyszersmind erősíti a Pozsgay és Nyers által megtestesített reformer irányzatot is, aláhúzva ennek megerősödését, azzal, hogy felvettek a párt eme legfőbb irányító testületébe két új tagot, Vastagh Pált és Jassó Mihály budapesti párttitkárt, akik nem rejtik véka alá a politikai liberalizálás folyamatával szemben táplált rokonszenvüket. Ezeknek a személyi változásoknak meg kell könnyíteniök ama párt útját, amely Kelet-Európában elsőnek mondott le vezető szerepéről és a hatalom monopóliumáról. A Corriere della Sera ezután arról ír, hogy az MSZMP-nek egyáltalán nem elhanyagolható belső problémákkal kell megküzdenie. Havonta ezren és ezren adják vissza párttagsági könyvüket és az elvándorlásért nem kárpótolják újabb belépések. Egy év leforgása alatt több mint százezren fordítottak hátat az MSZMP-nek. Olyan rosszullét jele ez, amely nemcsak a reformok mellett, vagy ellene elfoglalt végletes álláspontokból ered, hanem végül kikezdi a párt identitását is. Az olasz laptudósító ezután idézi Pozsgay Imrét, aki szerint a párt megújulása éppen annyira fontos, mint a politikai pluralizmus, majd a következőket írja: érthető tehát, hogy sürgős feladatként jelentkezett egyrészt a reformok vonalát többé-kevésbé nyíltan akadályozó vezetők eltávolítása, másrészt az új tagok megnyerését célzó toborzó kampány, amit azonban megnehezít a főként az értelmiségieket nagyon vonzó számos új politikai csoport megalakulása. A nyugatnémet Die Welt is közöl magyar témájú írást. Munkatársa Carl Gustav Ströhm, a neves kelet-európa-szakértő Budapestről keltezett jelentésében arról számol be, hogy a magyarokat foglalkoztatja a semlegesség gondolata. Ströhm bevezetőjében megállapítja: - Ha valaki egy évvel ezelőtt feltette volna a kérdést, hogy az ország ma, vagy holnap semlegessé válhat, Magyarországon ellenforradalmárnak, külföldön pedig fantasztának minősítették volna. Ma viszont e kérdést - legalábbis a félhivatalos hírközlő szervek - nyíltan felvetik, amit a Budapester Rundschau terjedelmes elemzése is bizonyít. A magyar fővárosban megjelenő német nyelvű hetilap foglalkozott a semlegesség előnyeivel is, így a hadikiadások csökkentésével és a külföldi csapatok kivonásával. Ströhm a továbbiakban így tolmácsolja a Budapester Rundschau elemzését: - Magyarország számára nagyon kérdéses, vajon ésszerű-e felmondania a politikai és katonai szövetséget azzal a szovjet vezetéssel, amely egyértelműen támogatja a magyar reformtörekvéseket, beleértve a többpártrendszert, a piacgazdálkodást és a szélesebb nyugati nyitást. A Die Welt cikkírója a témát azzal kommentálja, hogy a megszorítások ellenére sem nehéz felismerni: Budapest szívesen foglalkozik egyfajta semlegesség lehetőségével. Véleményét a budapesti hetilap cikkével támasztja alá. Eszerint a Varsói Szerződést egy évvel lejárta előtt, tehát 2004-ben lehet felmondani. De ez másképpen történhet, ha az egyik tagállam be tudja bizonyítani: a nemzetközi katonai és politikai helyzet oly mértékben megváltozott, hogy tárgytalanná vált a szerződés. A Budapester Rundschau de Gaulle tábornok példájára hivatkozik, aki kilépett a NATO katonai rendszeréből, de megmaradt a NATO politikai szövetségében. A magyarországi elemzés azzal a reménnyel zárul: a világ változásainak hatására megváltozhatnak az európai politikai keretek, és akkor a semlegesség kérdését más módon fel lehet vetni. Ströhm a Die Welt hasábjain felidézi Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó véleményét a Budapester Rundschaunak adott interjúból. Brzezinskit a kommunista sajtó korábban a hidegháború rémének bélyegezte, az interjúban most mint óvatos és intő politikus lépett fel. Nyilatkozatából a nyugatnémet publicista a következőket emeli ki: - A Szovjetunióban a válság még évekig el fog húzódni. Az sem lehetetlen, hogy Moszkvában visszarendeződés következik be. Ha a Kremlben a pártbürokrácia, a KGB és a tábornoki kar tagjaiból hatalmi koalíció jön létre, abban az esetben Magyarország mozgási szabadsága erősen korlátozódna. Brzezinski nem javasolja tehát Magyarországnak, a Varsói Szerződésből való kilépést, inkább annak átalakítását tanácsolja. Véleménye szerint a tömb tagállamainak nem lenne szabad a jövőben egymással szemben ideológiai kényszert alkalmazniuk. A keleti szövetséghez tartozás nem zárja ki, hogy Magyarországon többpártrendszer és piacgazdaság legyen. Szabad választásokat kellene tartani, de úgy, hogy azok ne veszélyeztessék a Szovjetunió biztonságát. A szövetség fenntartása biztosítékot jelenthetne a Szovjetuniónak, ugyanakkor a Varsói Szerződés tagállamai szabad választások útján, saját belső rendszerük felől dönthetnének - fejezi be cikkét Brzezinski szavaival a nyugatnémet Die Welt. +++ 1989. április 13., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »