|
|
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapjának
kétségkívül legfontosabb - a válságos napokat átélt ország feszült
belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs - eseménye volt
Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház
tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre
elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat
sugárzó szavai nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de
szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező
honatyákra is csillapítóan hatottak. A kormányfő váratlan
megjelenésének súlyát különösen megnövelte, hogy a Házat kedd reggel
ismét elérték a hétvégi országos rengések utórezgései.
A taxisblokád megítélésével kapcsolatos vitát Szabad György házelnöknek az a hétfőn este elhangzott bejelentése váltotta ki, miszerint elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni tisztázandó: hol húzódnak a polgári engedetlenség alkotmányos határai.
Erre a bejelentésre reflektált kedd reggel Fodor István. A független képviselők nevében hangsúlyozta: azért választotta a napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző napon már nem adott szót.
Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres lezárásával a kormány magától értetődőnek tartotta - s ilyen értelmű nyilatkozatot is tett -, hogy nem kíván semmiféle eljárást kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsítson a kormány szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást. Arra kérte Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a Ház véleményét.
Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményezni: forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit. Lépése mögött azonban semmiféle, retorzióra lehetőséget adó szándék nincs. (folyt.köv.)
1990. október 30., kedd 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|