|
|
|
|
Horváth István belügyminiszter nyilatkozata (1. rész)
|
1989. május 7., vasárnap - Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozatára május 1-jétől jelentős személyi változásokat hajtottak végre a Belügyminisztérium vezetői körében. Gál Zoltán személyében új államtitkár dolgozik a tárcánál; négy új miniszterhelyettest neveztek ki, s posztjáról leköszönve három korábbi miniszterhelyettes vonult nyugállományba. A koncepcionális megújulást sejtető személycserék nyomán az MTI munkatársa arról érdeklődött Horváth István belügyminisztertől, hogy a változások a jövőben miként befolyásolják a tárca munkáját, összefüggésbe hozhatók-e azokkal a súlyos kritikákkal, amelyek az elmúlt hetekben a rendőrség munkáját érték.
- A minisztérium vezetésében bekövetkezett változások joggal keltették fel a közvélemény érdeklődését, hiszen azok mértéke egy kevésbé zaklatott politikai helyzetben is figyelmet keltett volna - mondta Horváth István, majd így folytatta: - A döntések okai valóban sokrétűek, azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a rendőrség munkáját ért bírálatok és a személyi változások között nincs közvetlen kapcsolat. Egy természetes generációváltásnak lehetünk tanúi a minisztérium vezetésében; annak minden következményével, igéretével. Véleményem szerint az utóbbi időben hangosabbá váló bírálatok mögött egyaránt meghúzódik a szükséges változásokat jószándékkal szorgalmazó törekvés - az, hogy szigorú társadalmi és törvényességi kontroll alá kerüljön a közhatalmi szervek minden megnyilvánulása -, másfelől fellelhető az államapparátust lehetetlenné tenni akaró, elfogadhatatlan politikai szándék is. A több millió rendőri intézkedés között elenyésző arányú a hibás, jogszerűtlen intézkedés. Én azonban a jogos kritikát mégsem ebben az összefüggésben szemlélem, mert a jogszerűtlen intézkedésekből egyetlen egy sem engedhető meg. A törvényes döntések óriási többsége senkinek sem adhat felmentést a hibás intézkedésért viselt felelősség alól. A feladatot főleg abban látom, hogy olyan jogi szabályozást, szervezeti és működési mechanizmust alakítsunk ki, amely az eddiginél is nagyobb garanciákat ad a jogszerűtlenség megelőzésére. (folyt.köv.)
1989. május 7., vasárnap 14:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|