|
|
 |
|
 |
Interjú a Munkásőrség országos parancsnokával (1. rész)
|
1989. február 19., vasárnap - Hazánkban 60 ezer azoknak a száma, akik a dolgozó nép hatalmának, a szocializmus vívmányainak és értékeinek védelmére felesküdtek, hosszú éveken át tartó önkéntes fegyveres szolgálatot vállalnak a Munkásőrség soraiban. A tagjait a magyar társadalom széles rétegeiből merítő testület megmérettetésének évről évre visszatérő eseménye a Munkásőregység-gyűlések sorozata. A januárban az egész országon végigvonuló hagyományos évzáró-évkezdő rendezvények alkalmat adnak az elvégzett munka értékelésére, és az új esztendőben a munkásőr-szervezetekre váró tennivalók átgondolására. Az idei egységgyűlések élénk vitázókedvükkel, a véleménnyilvánítás megnövekedett óhajával változásra figyelmeztetnek: a Munkásőrség tagjai nagyobb részt kérnek a felpezsdült magyar közélet formálásából. Ennek érdekében az egységek minden korábbinál árnyaltabb helyzetelemzésre, feladatmeghatározásra vállalkoztak, nyitott kapuk mellett megtartott gyűléseiken. Az év elején országszerte megtartott egységgyűlések kapcsán a Magyar Távirati Iroda tudósítója a Munkásőrség fealdatairól, céljairól kérdezte Borbély Sándort.
- A közlemények tanusága szerint az országos parancsnok az
elmúlt hónapban személyesen is számos munkásőregység-gyűlés
résztvevője volt. Milyen tapasztalatokat szerzett az idei
tanácskozásokon; a munkásőr-közösségek értékelése szerint milyen
évet zárt a testület?
- Az első, amit meg szeretnék említeni, hogy az idén először a
teljes nyiltság jegyében megtartott egységgyűléseken a munkásőrök
mellett rengeteg ,,civil,, érdeklődő is megjelent. Tanácskozásaink,
a széles körű részvételt és a politikai tartalmat tekintve túllépték
a Munkásőrség kereteit, s egyfajta társadalmi tömegdemonstrációval
értek fel. Hozzáteszem: nem valamiféle erőfitogtatásra gondolok,
hiszen a felszólalók többségének szavaiból aggódó felelősségtudat
csendült ki. Országszerte sok százan szóltak hozzá a jobbára
belpolitikai kérdéseket boncolgató vitákhoz, s az MSZMP-t, általában
a progresszív erőket támogató állásfoglalások születtek. A
munkásőrök kifejezték: akármilyen gondokkal és nehézségekkel
küszködünk is, ők a szocializmus pártján állnak, és az alkotó
munkára helyezik a hangsúlyt. (folyt.köv.)
1989. február 18., szombat 16:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|