|
|
|
|
A jogsérelmet szenvedett magyarországi németek rehabilitásáról
(1.rész)
|
1990. február 24., szombat - Rehabilitációjukat és
kártalanításukat kérték a 45 évvel ezelőtt Szovjetunió-beli
kényszermunkára elhurcolt magyarországi németek, illetve azok
özvegyei, árvái. A Magyarországi Németek Szövetségének szombaton, a
Néprajzi Múzeumban tartott tanácskozásán Hambuch Géza, a szövetség
főtitkára bevezető előadásában hangsúlyozta, ki kell mondani: a
magyarországi német származásúak, német nevűek elhurcolása kegyetlen
politika következménye, szervezett népírtás, megbosszulás, az
alapvető emberi jogokat sértő kollektív büntetés volt. Ezeknek az
embereknek a rehabilitása és elfogadható anyagi kártalanítása fontos
és szükséges.
Zielbauer György, a történelemtudomány kanditátusa a deportálás körülményeiről és a jogsérelmet szenvedettek rehabilitációjáról szóló tájékoztatójában elmondta: a német származású munkaképes személyeket szigorúan titkos szovjet katonai parancs és a magyar kormány, valamint az orosz katonai hatóságok megállapodása alapján hurcolták el. Történelmi tényekre hivatkozva cáfolta azt a véleményt, hogy az Ideiglenes Kormány tiltakozott a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál a német származásúak elhurcolása miatt. Az internáltak érdekeinek védelme és képviselete sürgős feladat, teljesítését a Magyarországi Németek Szövetsége vállalta, a politikai pártok és tömörülések azonban nem karolják fel megfelelően a törvénytelenül internáltak ügyét. A maguk erejére vannak utalva, a német nyelvterület országaitól remélhetnek erkölcsi segítséget - hangoztatta.
A vitában felszólalók felidézték elhurcolásuk körülményeit, a szovjet munkatáborokban elszenvedett megpróbáltatásaikat. Keserűen panaszolták, hogy többségüket rövid ideig tartó betakarítási munkákra mozgósították, s csak kevesüknek mondták meg, hogy a Szovjetunióba, évekig tartó kényszermunkára szállítják őket. Az elhurcoltak egynegyede-harmada nem tért vissza. A hazatérteknek csaknem a fele a munkatáborokban szerzett betegségek miatt csak könnyű fizikai munkát vállalhatott, sokan nem érték meg a nyugdíjas kort sem. Négy évtized eltelte után az állami szervek napirendre tűzték a jogsérelmet szenvedettek rehabilitását. Az Országgyűlés tavaly októberi határozatát azonban az érintettek csak részben fogadják el. (folyt.köv.)
1990. február 24., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A jogsérelmet szenvedett német nemzetiségiek rehabilitásáról (2.
rész)
|
A Minisztertanácsnak az 500 forintos nyugdíjkiegészítésére vonatkozó rendelete ugyanis az anyagi jóvátételből kizárta mindazokat, akiknek a szovjet munkatáborokban eltöltött idejét beszámították a munkaidejükbe.
Tütős Sándor, a Belügyminisztérium osztályvezetője a panaszokra válaszolva elmondta: indokoltan kifogásolják azt a jogszabályt, amely nem teszi lehetővé, hogy kártérítésben részesítsék többek között az elhurcolt özvegyét, vagy a Szovjetunióban született gyermekét. Éppen ezért felülvizsgálják ezeket a jogszabályokat. Szükséges, hogy a jogsérelmet szenvedett minden személy kártérítésben részesüljön.
A tanácskozáson elfogadott állásfoglalásban - amelyet a Minisztertanácsnak, az Országgyűlésnek, a Belügyminisztériumnak és a Külügyminisztériumnak küldenek el - rözgítették: szükséges, hogy az Országgyűlés mondja ki a magyarországi németek elhurcolása súlyosan sértette az emberi jogokat, igazságtalanság volt. Fejezze ki részvétét az elhunytak hozzátartózóinak és együttérzését a még élőkkel. Tegyen meg mindent azért, hogy az érintettek, illetve azok özvegyei, árvái az elszenvedett kár arányában az ország lehetőségei szerint anyagi jóvátételben, ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a magyar állampolgárok, akik hasonló jogtalanság miatt szenvedtek. Minden elhurcolt kapja meg a havi 500 forintot - függetlenül attól, hogy valamilyen járandóságban részes -, az is, aki nem rendelkezik saját, vagy özvegyi nyugdíjjal. Az elhurcolásban eltöltött idő arányában minden igényjogosult, vagy ha az elhalálozott, törvényes örököse részesüljön egyszeri anyagi kártalanításban. (MTI)
1990. február 24., szombat 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib1031. sz. hírre
|
Mai mtib1031. számú, A jogsérelmet szenvedett magyarországi németek rehabilitásáról (1.rész) című hírünk 1. bekezdésének 8-9. sorában a szöveg helyesen:
... szervezett népírtás, bosszúállás, az alapvető ... ------------ (MTI)
1990. február 24., szombat 18:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|