|
|
|
|
NDK - menekültek
|
Köln, 1989. augusztus 26. (DLF, Csak egy szóra) - Az NDK-ban 1992-től nem adnak ki személyi igazolványokat. Hogyhogy? Minek, ha addigra ott úgyis, mindenki mindenkit ismer. A budapesti nyugatnémet követség épületéből Nyugatra jutott, több mint száz NDK-polgár példája azt mutatja, hogy a helyváltoztatás nem csupán az útípapírok kérdése. Az az egyezség, amely nyugatnémet kívánságra a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt, magyar és osztrák kormányképviselők között jött létre, az emberiesség példamutató gesztusa volt. Ha azt hallottuk és olvastuk, hogy az eset nem lehet precedens, hozzátehetjük: reméljük, nem lesz szükség további hasonló megállapodásokra, legalábbis Magyarországon nem. Kik kerestek menedéket az Izsó utcában és a Nógrádi utcában? Elsősorban olyan menekülni szándékozó NDK-beliek, akiket menekülési kísérletük közben legalább már egyszer feltartóztattak a magyar közegek, és akiknek útipapírjaiban bélyegzővel dokumentálták a határsértés szándékát. Akik a nagykövetség fedele alá menekültek, az NDK hatóságainak megtorlásától tarottak, és még nem mertek bízni a magyar közvélemény és a magyar kormány jóindulatában. Biztosak csak Bonn támogatásában lehettek. Reményeik teljesülését azonban csak Budapest emberséges döntése tette lehetővé. Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli, legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához. (folyt.)
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|