|
|
|
|
Kelet-európai változások - EGK-tanulmány
|
Washington, 1989. augusztus 15. (Amerika Hangja) - A szovjet-kelet-európai viszony módosulásának kihatásai Nyugat-Európára - ez a címe Benedek Gábor jelentésének: - Steven Stanfeld politológus az Európai Közösség brüsszeli központjának megbízásából beható elemzésnek vetette alá azt a kérdést, hogy a Szovjetunió és egykori kelet-európai csatlósai viszonyának módosulása milyen hatással lehet Nyugat-Európa országainak biztonságára. Tanulmányában Stanfeld megállapítja: egyre inkább idejét múlta, anakronisztikussá vált az a nézet, amely szerint Kelet- és Kelet-Közép-Európa államai egyértelműen a Szovjetunió hatalmi szférájához sorolna. Erről már nem lehet szó, és nem üldözési mániások azok a szovjet tisztségviselők, akik azt hangoztatják, hogy nyugati hatások aláássák a térségben érvényesült szovjet befolyást. Ez bizonyos értelemben valóban így is van - mondja a tanulmány szerzője -, éspedig több okból. Először is az egy Románia kivételével egyetlen kelet-európai ország sem immunis azokkal a gazdasági és politikai pressziókkal szemben, amelyek nyugati hitelezőiktől indulnak ki. De ezen felül az egykori szovjet csatlósokat mintegy hatalmas mágnesként vonzza a nyugati Európa rohamos gazdasági integrációja. Valamennyien arra törekednének, hogy szorosabb kapcsolatokat építsenek ki az európai közösségekkel, és - fűzi hozzá - magyar részről már azt is jelezték, hogy Budapest szívesen csatlakoznék teljes tagként a közös piaci szervezethez. (folyt.)
1989. augusztus 15., kedd
|
Vissza »
|
|
- Kelet-európai változások - 1. folyt.
|
Az európai tömörülés brüsszeli központja az általa nyújtott gazdasági előnyöket fel is használja arra, hogy előmozdítsa a piacgazdálkodás és politikai pluralizmus irányába mutató kelet-európai fejlődést. Mármost Stanfeld felveti a kérdést: vajon hogyan reagál a szovjet rezsim kelet-európai befolyásának csökkenésére. A mértékadó szovjet vezetők megnyilatkozásaiból arra következtet a szerző: bizonyosra vehető, hogy a Kreml belenyugszik a kelet-európai államok feletti hatalmának csökkenésébe, és teljességgel valószínűtlen az, hogy szovjet katonai beavatkozásra kerülne sor ezekben az országokban. Egy ilyen intervenció kétségbeesésből fakadó lépés lenne, amely nemcsak a volt csatlósoknál végbemenő reform-folyamatot fordítaná visszájára, hanem a szovjet peresztrojkát is, és véget vetne az Európában pozitív kilátásokat ígérő kelet-nyugati közeledésnek. Stanfeld meggyőződése: Gorbacsov és munkatársai nem tekintik többé elsőrangú fotosságúnak, hogy totálisan ellenőrizzék Kelet- és Közép-Kelet-Európát, s úgy látszik, nem is hajlandók vállalni azokat az anyagi terheket, amelyeket az egykori birodalmi befolyás fenntartása, illetve helyreállítása hárítana Moszkvára. Példa erre Lengyelország, amelyet eladósodása tesz képtelenné ellenállni a nyugati nyomásnak, a szovjet vezetők pedig nem hajlandók arra, hogy saját hatalmas anyagi áldozattal vessenek véget ennek a nyomásnak. Sokallják az árat - írja Stanfeld. Moszkva elindult az egyoldalú kelet-európai csapatcsökkentések útján is és nem tágít annak dacára, hogy a kelet-német és a csehszlovák vezetők tiltakoznak ez ellen. (folyt.)
1989. augusztus 15., kedd
|
Vissza »
|
|
- Kelet-európai változások - 2. folyt.
|
A kelet-európai változások iránti szovjet közöny nagyobb, mint a legtöbb megfigyelő gondolja - mondja Stanfeld. - Moszkva tűri, hogy igazi többpártrendszer bontakozzék ki Magyarországon, s valószínűleg tűrni fogja ezt Lengyelországban is, és a szovjet vezetők feltehetően nem fogják útját állni annak, hogy egyes államok elhagyják a varsói paktumot és semlegessé váljanak. Feltéve, hogy Moszkva valamiféle ellenszolgáltatást kap ezért az atlanti szövetségtől. +++
1989. augusztus 15., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|