|
|
|
|
Pravda - nemzetiségi kérdés
|
Moszkva, 1989. július 8. szombat (MTI-tud) - Az egyes köztársaságokban mind erőteljesebben érvényesülő elszakadási törekvések miatti aggodalmának ad hangot a Pravda: valamely köztársaság esetleges kiválása rendkívül nagy kárt okozó társadalmi válsághoz vezetne a Szovjetunióban.
A lap szombati számában a nemzetiségi zavargások hátteréről írt elemző cikk szerzői a láncreakcióként tovaterjedő villongások okai közt első helyen említik a sztálini nemzetiségi politikát, amely egész népek egyik országrészből a másikba történő áttelepítéséhez vezetett. Olyan időzített bomba ez - állapítja meg a Pravda - amely éppen most robbant, amikor a népeknek először nyílt lehetősége az önkifejezésre és az évtizedes álmok valóra váltására. A lap szerint számos központi minisztérium is felelős a kialakult helyzetért. Gigantomániás terveik megvalósításakor a fejlett infrastuktúrával rendelkező területeken, így többek közt a baltikumi köztársaságokban fejlesztették az ipart és csábították el a munkaerőt az amúgy is nehéz helyzetben lévő oroszországi falvakból. Ez a hosszú évtizedeken át folytatott iparpolitika oda vezetett, hogy több köztársaságban a betelepültek többségbe kerültek az őslakossághoz képest, ami állandó konfliktusokat okoz. Az átalakítás és a demokratizálás ráadásul felszínre hozta azokat az erőket, amelyeknek végső célja távol esik a szocialista céloktól. Ezek az erők nyíltan a Szovjetunió felbomlasztására törekszenek. Az újság Valentyin Raszputyinnak, az ismert írónak a Népképviselők Kongresszusán elhangzott szavait idézi, aki elmondta, hogy Belorussziában, Ukrajnában, Moldáviában, Grúziában és Kazahsztánban számos szélsőséges, nacionalista csoport tevékenykedik. Az újság szerint az általuk kifejtett propaganda megnehezíti az amúgy is bonyolult nemzetiségi probléma megoldását. Sajnálkozva állapítja meg a lap, hogy a Legfelsőbb Tanács sem mentes a nemzetiségi ellentétektől, sok esetben a nemzetiségek sérelmeiről folytatott vita háttérbe szorítja a napirenden szereplő kérdéseket. A szerzők szerint a válságból kivezető utat egy új típusú szövetségi rendszer létrehozása jelenti, amelynek keretében az egyes tagköztársaságok egymás közti gazdasági viszonyaira az egyenértékű csere lenne jellemző. Mindez a köztársaságok szuverenitását, önigazgatását, önfinanszírozását és a helyi vezetésnek a teljes felelősségét tételezi fel. Mindehhez azonban a nemzetiségek egymás iránti türelmére is szükség van - írja a Pravda.+++
1989. július 8., szombat 12:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|