|
|
|
|
A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör közös állásfoglalása (OS)
|
1989. július 20., csütörtök - Grósz Károly még néhány hónappal ezelőtt is a fehérterror rémét festette a falra, holott mindig nyilvánvaló volt: a potenciális terror színe nem a fehér. Bár a szín mostanra alaposan megfakult, a vele jelölt terror - talán éppen ezért - egyre inkább testet ölt: alig múlik el nap, hogy a közvélemény ne értesülne újabb, a civil társadalom megfélemlítését szolgáló fenyegetésekről. Fenyegetik az ellenzéki szervezetek aktivistáit, a sajtó, a rádió és a bíróságok azon munkatársait, alkalmazottait, akik egy tisztultabb közélet érdekében emelik fel szavukat, annak érdekében tevékenykednek. Ezek a magukat megnevezni nem kívánó, de mindenki által jól ismert erők eszközeikben nem válogatósak, repertoárjuk pedig rendkívül széles: a sósavval való fenyegetőzéstől kezdve a névtelen leveleken és telefonokon át egészen a tettlegességekig terjed. A közelmúlt súlyos rendőri erőszakcselekményeit követő bírósági ítéletek pedig inkább jelentenek bátorítást számukra, sem mint védelmet az állampolgároknak. Sőt, egyes esetekben, mint például a tragikus körülmények között elhunyt Kocsis László ügyében, a korábban már rendőri brutalitásnak áldozatául esett állampolgárt még külön bírósági eljárással lehet megfélemlíteni, megalázni. Külön figyelmet érdemel ebben az esetben az ügyészségnek a tárgyalás folyamán az a sztálini időket idéző magatartása, mely közvetve és részben az áldozat halálához vezetett: a rendőrök által korábban félholtra vert kamionsofőrre az ügyész végrehajtható szabadságvesztés kiszabását kérte. Noha a bíróság nem adott helyt az ügyészi fellebbezésnek, a maga nemében példátlanul embertelen ügyészi hozzáállás láttán, és az átélt borzalmak hatására Kocsis László idegrendszere felmondta a szolgálatot. A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör ismételten szeretné ráirányítani a figyelmet arra az újnak semmiképpen nem nevezhető tényre, hogy mindenfajta jogot lábbal tipornak ott, ahol áldozatokból lehet bűnösöket fabrikálni. És megfordítva, aminek éppen a júliusi temetés kapcsán lehettünk szem- és fültanúi: a vétkesből vétlent - a bűnből erényt. (OS)
1989. július 20., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|