|
|
|
|
A Minisztertanács ülése
|
München, 1989. április 7. (SZER, Világhíradó) - A Minisztertanács foglalkozott a népszavazás szabályozásáról szóló törvényjavaslattal. Marosán György kormányszóvivő főleg azt látta fontosnak közölni, hogy mi az, ami kimarad a népszavazás tárgyai közül. Szerinte a nemzetközi gyakorlatból is kiderül, hogy a népszavazást kizárják például egyes nemzetközi kérdésekben. Nos, példát természetesen lehet erre is, arra is találni. Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy a kormány - nem első ízben - külföldön keres alibit a saját rendeleteihez. És nem árt tudni: vég nélkül lehetne sorolni azokat az államokat, ahol éppen hogy az alapvető nemzetközi szerződésekben kötelező a népszavazás kiírása. A budapesti kormány számára a nemzetközi kötelezettség az indok arra, miért nem állítja le a bős-nagymarosi vízierőmű építését. Az igazságügyi államtitkár viszont úgy véli: áthidaló szövegmódosítással mégis csak mód nyílhatna a népszavazás kiírására ebben a kérdésben is. Most aztán végképp nem tudom, mit gondoljak. Akar a kormány népszavazást, vagy nem akar? A közelmúltig legalább egyértelműen tudni lehetett, hogy nem akar. Most gumiparagrafussal kívánja áthidalni saját tehetetlenségét? Ugyancsak a kormányszóvivő jelentette be, hogy április 25-én megkezdik egyes szovjet alakulatok kivonását Magyarországról. Ezzel kapcsolatos Grósz Károly mai kijelentése. Idézem: "A magyar párt és állami vezetés mindaddig szükségesnek és indokoltnak tartja a Varsói Szerződés létezését, amíg Európában fennállnak a katonai, politikai szövetségi rendszerek." A magyar pártfőtitkár mindezt Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói Szerződés új főparancsnokának mondta. Sajnálatos, hogy Grósz nem tartotta fontosnak megemlíteni: a legtöbb politikai párt és mozgalom Magyarország semlegességét követeli. Alighanem ez is olyan nemzetközi szerződés, amiről a kormány nem akar népszavazást. És Grósz Károly arról sem beszélt, kitől akarja megvédeni hazánkat. A tervezett világkiállításra érkező nyugatiaktól? Avagy a nyugati adósságok hitelezőitől? Sajnos egyelőre úgy tűnik, Magyarországnak csak szövetségeseivel van baja. Erdély, Bős-Nagymaros, vagy éppen a KGST példáját sorolhatnánk.+++
1989. április 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|