|
|
|
|
A magyar független szervezetek
|
(Kemény István) München, 1989. április 2. (SZER, Világhíradó) - Párizsból Kemény István azt vizsgálja: mit kell tenniük a magyar független szervezeteknek, hogy az átmeneti időszak békés legyen. - A Szabad Demokraták Szövetsége március közepén kibocsátott programtervezetének első része annak a társadalomnak működési elveit írja le, amely parlamentáris demokrácia létrejötte esetén Magyarországon megvalósítható. A második rész az átmenet politikai programját vázolja. E rész szerzői: Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Pethő Iván és Szabó Miklós. Kiinduló pontja a következő mondat: A mai politikai küzdőtér szereplőit, a társadalom politizáló részét reprezentáló független szervezeteket, és a hatalmat gyakorló MSZMP- t egyaránt félelmek gyötrik. Ezután sorra veszi az MSZMP és a független szervezetek félelmeit. Az MSZMP fél egy esetleges felkeléstől. Fél attól, hogy egy szabad választáson vereséget szenvedne. Fél a szovjet blokkon belüli elszigetelődéstől, s ezen belül a kisantant újjáéledésétől. A független szervezetek félnek a diktatúra visszatérésétől. De félnek attól is, hogy az MSZMP a rendelkezésére álló hatalmi pozíciók, és eszközök kihasználásával a következő választáson abszolút parlamenti többséget szerez magának, és attól is, hogy a jelenlegi parlamenttel olyan törvényeket szavaztat meg, amelyek a független szervezetek politikai működését erősen korlátozzák. E félelmek azonban csökkenthetők azon a módon, hogy a két fél játékszabályokban állapodik meg, és ezeket betartja. A legfontosabb játékszabály az erőszakról való lemondás. A békés átmenethez az MSZMP-nek köteleznie kell magát arra, hogy a fegyveres testületeket a politikai küzdelemben nem használja fel. Hogy az elégedetlenség esetleges jelentkezése esetén nem függeszti fel a politikai-, és szabadságjogokat. Hogy a független szervezeteket legitim tárgyalófélnek ismeri el, hogy a velük kötött megállapodásokat betartja és, hogy a parlamenttel nem szavaztat meg olyan törvényeket, amelyek a demokratikus szervezetek politikai működését korlátozzák. A független szervezeteknek is le kell mondaniuk az erőszakról, illetőleg az erőszakra való felhívásról. Deklarálniuk kell továbbá a következőket: Az ország szövetségi kapcsolatait olyan realitásnak ismerik el, amelyeken csak tárgyalásokkal lehet változtatni. Az államosítással, és az erőszakos kollektivizálással létrehozott tulajdonviszonyokat kényszerű adottságnak tekintik. Nem kezdeményezik, és nem támogatják azt, hogy eddigi politikai tevékenységéért bárkit is jogilag felelősségre vonjanak, vagy más módon hátrányokkal sújtsanak. A törvénytelenségek elkövetőire a köztörvényes cselekmények elévülési szabályait tekintik irányadónak. A közigazgatás demokratikus átalakítása során nem kerülhet sor a tisztségviselők kampányszerű lecserélésére, és tevékenységük általános felülvizsgálatára. A játékszabályok második csoportja a kiegyezésre vonatkozik. Kiegyeznie két félnek kell: egyfelől az MSZMP-nek, másfelől a független szervezeteknek. Ezek legitimitásukat egymás kölcsönös elfogadásából merítik - mindaddig amíg a szabad választások valódi legitimitást nem teremtenek, A kiegyezés előfeltétele, hogy a két fél mindegyike a maga oldalán előzetes konszenzust teremtsen. Az egyik oldalon az MSZMP jusson előzetes megegyezésre a maga szövetségeseivel - tehát a SZOT-tal és a KISZ-szel. A másik oldalon a független szervezetek - egymással. Idézem: Az SZDSZ álláspontja szerint a független szervezetek belső konszenzusát a politikai pártoknak illetve a pártszerű politikai szervezeteiknek - jelenleg a Kisgazdapárt, az MDF, az FDP, SZDSZ, a Fidesz - kell elsődlegesen létrehozniuk. A nem pártszerű független szerveztek nyomást gyakorló csoportokként játsszanak szerepet a politikai konszenzus kialakításában. A független pártszerű szervezetek köre természetesen csak a konszenzus révén bővülhet. Idézet vége. A kiegyezés tárgya a szabaddemokraták szerint a választást megelőző sarkalatos törvények, és az erőszakszervezetek feletti társadalmi felügyelet. E két témakörre vonatkozó elgondolásaik ismertetésére egy másik adásban remélek alkalmat találni. Kemény István beszélt Párizsból. +++
1989. április 2., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|