|
|
|
|
Rácz Sándor a kisgazdák főpolgármester jelöltje (1.rész)
|
1990. augusztus 30., csütörtök - Rácz Sándort, az 1956-os
forradalom egyik kiemelkedő munkásvezetőjét, a Nagybudapesti
Munkástanács egykori elnökét jelöli Budapest főpolgármesteri
tisztére a Független Kisgazdapárt. Az önkormányzati választásokon a
kisgazdák fővárosi listáját vezető politikus csütörtökön mutatkozott
be a sajtó képviselőinek a párt kampány nyitó tájékoztatóján.
A főpolgármesteri poszt reménybeli várományosának életútját méltatva, egyben jelölését indokolva Torgyán József a kisgazdák nagybudapesti szervezetének elnöke hangoztatta: Rácz Sándor 1956 óta töretlenül bizonyította magyarságát, hűségét az általa képviselt eszméhez. A kisgazda-munkás frigy megkötését azonban főként az motiválta, hogy a párt szeretné a munkásság minél sélesebb réteit bevonni a politizálsába;,,az eddig mozdulatlan munkástömeget mozgásba hozni, s a nemzet érdekében felhasználni,,. Ugyancsak a kisgazdák budapesti tömegbázisának szélesítését szolgálja az a ,,szövetség,,, amelyet Balogh Árpáddal, a Nemzet Szegényei Frontjának elnökével kötöttek. A hajléktalan magyarok ügyét felkaroló frontelnök immár hosszú évek óta fáradozik a tanyasi kibucmozgalom megindításán. Egyik legutóbbi, nagy visszhangot kiváltó akciója volt a hajléktalanok Déli Pályaudvari területfoglaló demonstrációjának megszervezése. Az elesettek ügye - néhány kisebb intézkedés ellenére - akkor elbukott, mivel a hatóságok ,,,egész hadosztályt,, szerveztek, hogy Balogh Árpádot elszakítsák híveitől. A sok esetben a nyomor szintjére jutott hajléktalanok, kisnyugdíjasok ügyét képviselő front kiáll a kisgazdák mellett, s határozottan követeli a jogtalanul szerzett vagyonok elvonását, a bűnösök felelelősségrevonását. Balogh Árpád szerint ez annál is inkább jogos kívánság, mivel ma Magyarországon három millió éhező ember van, s velük szemben áll a gazdagoknak az a mintegy százezres rétege, amely ,,Kádár vörös hordáihoz tartozott,,, s hajléktalanná, éhezővé tette az embereket. Az MTI munkatársának kérdésére a frontelnök elmondta, hogy - bár felajánlották neki - nem indul az önkormányzati választásokon, mert lekötik az ,,Otthonteremtő Tanya,, alapítvány szervezési munkái. Az MTI munkatársa Rácz Sándortól azt tudakolta: miként lehet összeegyeztetni a magántulajdon szentségét hirdető kisgazdaprogramot a milliós nagyüzemi munkásság érdekeivel. A főpolgármestert-jelölt credója szerint az állami tulajdonú vállalatok leépítésekor elsősorban a munkásokat kell tulajdonhoz juttatni, s csak másodsorban lehet a külföldi tőke igényeit figyelembe venni. (folyt.köv.)
1990. augusztus 30., csütörtök 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|