|
|
|
|
Valóban a nép döntött? Gondolatok a népszavazásról Budapest 1989 november 28.kedd (MTI-Press)
|
Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció ezzel kapcsolatosan egy népszavazás kiírása lesz. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz - együttműködve a szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal - összegyűjtött több mint 200 ezer aláírást, ilymódon kérve az Országgyűlést egy népszavazás kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP vagyon elszámolását érintették. E három kérdésre a politikával nem foglalkozó ember is bátran és teljes felelősséggel mondott igent, egyikre kiváncsiságból - ilyen a pártvagyon -, másikra nyugalma érdekében, - ez a munkahelyekről való kivonulás -, a munkásőrség esetében pedig a felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az intézményen túllépett a történelem. A valódi eldöntendő kérdés a szavazólapon elsőként szereplő volt, miszerint csak a parlamenti választások után válasszunk-e köztársasági elnököt, vagy azt megelőzően közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában. Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is fennen hangoztatták a demokratikus szocializmus jelszavát, amiből csak a demokrácia és az egyre kevésbé megfogható szocializmus hiányzott. Az utóbbi fogalommal a kelet-európai tömegek már nemigen tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és reméljük, ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen furcsa módon a demokratikus, közvetlen elnökválasztás lehetőségét vonva meg a néptől a "négy igen"-nel. A jelen helyzetben, amikoris majd a kora tavasszal megválasztandó parlament fog elnököt választani - mindazok, akik az első kérdésre igennel szavaztak, kirekesztettnek érezhetik magukat, érvényben levő alkotmányunk szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehetőség, hogy közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány, a Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés választja. Igaz, az SZDSZ egyik vezetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik - politikai szövetségeseikkel együtt - az új Országgyűléssel módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt elérni, semmi garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok, akik ígérték.(folyt)
1989. november 28., kedd 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|