|
|
|
|
Marad minden a régiben a munkahelyeken?
|
---------------------------------------
München, 1989. szeptember 2.(SZER, Világhíradó) - A budapesti rádió az AP amerikai hírügynökség kommentárját idézi, hogy az MSZMP Központi Bizottságának tegnapi ülésén Pozsgay Imre vereséget szenvedett, legalábbis egy konkrét kérdésben. Azt hiszem, jelen esetben szükségtelen külföldi kútfőkből meríteni, mert ha az eseményeket, tényeket egymás mellé rakjuk, világos, hogy Pozsgay Imrének nem sikerült egy igen fontos ügyben keresztülvinnie reformtervét. Mi is történt? Előzőleg Nyers Rezső, az MSZMP elnöke megrótta Pozsgay Imrét, hogy az ellenzékkel folytatott megbeszéléseken túllépte hatáskörét, amikor elfogadta azt a javaslatot, hogy a kommunista párt szervezetei vonuljanak ki a mukahelyekről. Most a Központi Bizottság amellett foglalt állást, hogy az üzemekben, a vállalatoknál tovább működjenek az MSZMP pártszervezetei. Vagy miként Jassó Mihály budapesti első titkár a marxista reformkörök mai tanácskozásán elmondta: lehetővé kell tenni, hogy a munkahelyi pártkollektívák a klubhelyiségekben összeüljenek. A teljesség kedévéért ki kell emelni, hogy a Központi Bizottság egyben leszögezte: a párt politikai tevékenységet munkaidőben ne folytasson, ne épüljön be a szakmai vezetésbe, ne foglalkozzék vállalati kérdésekkel. Melyik terület maradna meg tehát a munkahelyi kommunista pártszervezeteknek? Mivel politikai szervezetről van szó, nyilvánvalóan a politika nehezen meghatározható, de mindenképp széles birodalma. És mivel a gazdaságpolitika is e terület része, óhatatlanul vállalatirányítási ügyeket, sőt a gyakorlati helyi intézkedéseket is ott vitatnák meg. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a vállalati vezetők többsége még ma is kommunista párttag, maradna minden a régiben. A gyár, a cég, a tudományos intézet, a műhely, az oktatási intézmény ügyeit végül is ott beszélnék meg, sőt ott döntenék el. Jól emlékszem magyarországi időmből, hogy mi nem párttagok a munkahelyi pártalapszervezetek gyűlései után másnap milyen izgatottan faggadtuk párttag kollégáinkat, hogy mi is történt ott. Mert ott döntöttek rólunk, sorsunkról, munkahelyünk jelenéről, jövőjéről. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|