|
|
|
|
Reformműhely - Tanácskozás Kecskeméten (2. rész)
|
A korábbi politika, a diktatúra sztálini formája ugyanis magába szívta a társadalom, a gazdaság számos területét, s ilyen körülmények között az ország kormányozhatatlanná vált. A politikai intézményrendszer reformjának, a modellváltásnak tehát az a lényege, hogy a politika szakítson azzal a szemlélettel, azzal a gondolkodással, ami a társadalmi-gazdasági folyamatok szabályozása miatt szakadatlanul a hatalom újabb és újabb akkumulálására kényszeríti. Pozsgay Imre kifejezte azt a meggyőződését, hogy az MSZMP jó úton van ahhoz, hogy ezt a modellváltást megoldja. Nyers Rezső annak hangsúlyozásával kezdte előadását, hogy csupán józan reálpolitikával ma már nem lehet kitörni nehéz gazdasági helyzetünkből: mára - mondotta - kényszerűséggé vált a széles körű reform. Ezután arra mutatott rá, hogy teljes körű piacgazdaság kiépítésére van szükség, ami az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia honi viszonyainknak megfelelő kifejlesztése, aminek lényege, hogy a tömegek a politikai pártok és a társadalmi mozgalmak révén, széles körű ellenőrzést valósítsanak meg a legfontosabb gazdasági döntések felett. A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte, hogy a piacgazdaság kiépítésében aktív szerepet kell hogy kapjon a tulajdonosi érdek; társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett. A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A súlypontot az ország pénzügyi helyzetének stabilizálásáról át kell helyezni a gazdaság kimozdítására, egy új minőségű gazdasági fejlődés elindítására. Ez jelentős kockázatot is rejt magában. Nyers Rezső szólt arról is, hogy mit várhatnak a reformtól a dolgozó emberek. Mint mondta, a reformtól egy-két évig biztosan nem várható az életszínvonal javulása, s az is lehet, hogy az emberek életszínvonala, ha nem is a korábbi ütemben, de némileg esetleg tovább csökken. Először arra van reális lehetőség, hogy a fogyasztás csökkenését állítsuk meg, s csak utána kerülhet sor a reálbérek szintentartására, majd az életkörülmények érdemi javítására. (MTI)
1989. április 15., szombat 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|