|
|
|
|
A Duna Kör nyílt levele Nagymaros polgáraihoz (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 1., szombat - Nehéz helyzetbe került Nagymaros lakossága a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt. Bár a vízlépcső környezeti kárai országrésznyi területet sújtanak, gazdasági és kulturális hátrányai pedig minden magyar lakost érintenek, tudjuk, hogy Nagymaros és Visegrád lakosainak különlegesen sok terhet kellett és kell e vízlépcső miatt elviselni. Nagymaroson már negyedszázada a vízlépcső miatt hiúsult meg a törpe vízmű társulás, új kutakat kellett fúrni, a lakosság költségén. Termőföldek estek áldozatul különféle átrendezéseknek. A hatvanas évek elején a vízlépcsőre hivatkozva nem engedték a szennyvíztisztító társulás létrehozását. A hetvenes évek közepén háromnegyed milliót vitt el a tanácsi pénzből a szennyvízelvezetési terv - leállították: ,,majd a vízlépcsső ,,. Azóta a házankénti költség tíz-tizennégyszeresére emelkedett, ezt a családoknak a mai kamatokkal kell hitelből fedezni. Vannak, akik úgy tudják, hogy a folyó csatornázást és útépítést a vízlépcső beruházója fedezi - a valóság az, hogy csak egy részét. Van, ahol csak megelőlegeztek csatornaköltséget az útépítés befejezése érdekében, de ezt még ki kell fizetni. A minisztériumi támogatásnak csak jelentéktelen részét ígérik a folyó tervidőszakra, a többi csak ígéret: majd a VIII. ötéves tervben. Vannak ugyan a lakosságban, akik az építkezés haszonélvezői, akiknek telkét felvert áron sajátították ki, vagy azok a családok, ahol a kiadott szobák után fejenként és havonta adózás után is 7-8000 forint a bevétel, télen, szezonon kívül is. Van, aki úgy gondolja: telefont is a vízlépcső miatt kapott. A nagymarosiak többsége számára azonban a vízlépcső a harminc éve halogatott ígéreteket jelenti, a visszafogott fejlesztéseket, az építkezés porát, zaját, bűzét. Vannak, akik Nagymaroson is felismerték, hogy a vízlépcső káros Nagymarosra és káros az országnak. Nagymaros községben eddig több mint ötvenen írták alá a Duna-mozgalmak vízlépcső elleni népszavazást követelő felhívását. De vannak olyanok is, akik úgy gondolkodnak: harminc éve szenvedünk a vízlépcső miatt. Most hiúsítják meg a környezetvédők, amikor már elkészülne és élvezhetnénk az ingyen aszfaltutat, az ingyen vízvezetéket, az ingyen csatornázást, a bevezetett telefonokat? Feltételezzük, hogy ilyen érzelmek vezették azokat a nagymarosi MSZMP- és egyéb tisztségviselőket, akik aláírásgyűjtési kampányyt indítottak a vízlépcső mellett, a népszavazás ellen. Megértjük, hogy az elszenvedett sérelmekre így is lehet reagálni, de nem fogadjuk el érveiket és módszereiket. (folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 17:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|