|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (15. rész) - Sajtókonferencia
|
Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel, nemzetiségi szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt elutasították. ,,Bízom abban - folytatta -, hogy ebben az ügyben nem ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást nem fogunk gyakorolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését megtartsa.,, A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte: éveken át - nem is alaptalanul - a hatalom arroganciáját emlegették március 15-e megünneplésével kapcsolatban. Erről ma már nem lehet beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes elfoglalásának ötletéért. ,,Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartásában,, - hangoztatta. Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből, jogászokból álló bizottságot hozzanak létre, amely az 1945 decemberétől 1962-ig terjedő időszak - feltételezhetően koncepciós elemeket tartalmazó - pereit tekintené át, és kialakítaná elképzelését arról, mi legyen a további eljárási rend ezekben az ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amelynek során prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdések teljes körét - mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék politikai jelentőségét. A központi bizottság titkára - az alkotmányozást a politikai reformfolyamat egészébe illesztve - szólt a következő időszak soron lévő, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a párttörvény ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és képviselőválasztások szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban - ha a törvényhozó testület ezzel egyetért - az új alkotmány elfogadása előtt a jelenleg hatályban lévő módosításával létre lehetne hozni a köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet sor a helyhatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|