|
|
|
|
Még egyszer a félbeszakadt hoki örökrangadóról (1. rész)
|
1989. február 6. hétfő (MTI) - Nem tudták a csapatok befejezni a Kisstadionban az elmúlt hétvégi FTC - Ú. Dózsa jégkorong örökrangadót, mivel Moharos László játékvezető az utolsó harmad 10. percében, egy petárdadurranás után véget vetett a találkozónak. Azóta sokan vitatták, szükség volt-e idő előtt lefujni a találkozót, talán be lehetett volna fejezni a küzdelmet. Mi a véleménye a történtekről a zöld-fehérek megbizott szakosztályvezetőjének, illetve a dózsások egyik válogatottjának? - Szerintem igaza volt Moharosnak, mivel a végső sipszó előtt figyelmeztette a nézőket, hagyják abba a petárdadobálást - igy Szepeshelyi István. - Ezzel együtt nem szeretném, ha kizárólag a ferencvárosi szurkolókat érné kritika, a lila-fehér rajongók hasonlóan viselkedtek. Úgy érzem, a rendfenntartók nem tettek meg minden tőlük telhetőt, pedig az lett volna a feladatuk, hogy megakadályozzák az indulatok elfajulását. Mit lehet tenni a közönség megfékezésére? - Az a véleményem, hogy ez nem hokibotrány volt: botrány, amit az utóbbi időben a sportpályákon - sajnos - gyakran tapasztalni. Mindezt pár rendbontónak köszönhetjük, akik csupán jelentéktelen részét alkotják az igazi szurkolóknak. Csak Magyarországon dobálnak például jégkorong mérkőzéseken szerpentineket és szotyolát a pályára, ami különösen balesetveszélyes. Sajnos, ha ez folytatódik, lehet, hogy az ilyen emberek miatt kell majd esetleg közönség nélkül lejátszani a döntő mérkőzéseket... A találkozó eredményével kapcsolatban mire számít? - Ezúttal jobban kijött a lépés a Dózsának, s nem létezik, hogy tíz perc alatt behoztuk volna ötgólos előnyüket. Igazságosnak tartom, ha a fegyelmi bizottság elfogadja a pályán elért 6:1-es eredményt. A lila-fehérek ismét magukra találtak, s különösen a régóta kimagasló tehetségnek tartott Ancsin János villogott. Mi az ő véleménye? - Valóban jól ment a játék, s ezúttal a góllövés is többször sikerült az első sornak - mondta. - De a pályán sajnos sokszor nem értjük meg egymást, néha minden lehetőséget elpuskázunk, ezért kaptunk ki ezt megelőzően sorozatosan a ferencvárosiaktól. (folyt.köv.)
1989. február 6., hétfő 12:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|