|
|
|
|
Konzultáció a Mecseki Szénbányák jövőjéről - Lefékezett liász- program - szerkezetváltás, létszámcsökkenés (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - A Mecseki Szénbányák jövőjéről tanácskoztak csütörtökön Pécsett. A Berecz Frigyes ipari miniszter, Villányi Miklós pénzügyminiszter és Hoós János országos tervhivatali elnök vezette tárcák és a vállalat közötti konzultációról sajtótájékoztatót tartottakl. Ezen bejelentették: megállapodtak abban, hogy a Mecseki Szénbányák három éves szerkezetátalakítási programja fő vonalait illetően elfogadható, de további pontosításra és egyeztetésre szorul, s evégett a várhatóan áprilisban tartandó ipari minisztériumi értekezleten is napirendre tűzik.
Berecz Frigyes elmondta, hogy az eredetileg 28 milliárd forintos liász-programot - amely a kohósítható kokszszén-termelés növelését célozta - az eredetileg tervezett beruházás harmadára kell visszafogni, mivel a Dunai Vasmű igénye az évtized végéig fokozatosan megszűnik. Ez szükségszerűen együttjár a vállalati létszám háromezres leépítésével. A természetes létszámapadáson túl a kormányzat segítséget nyújt a korkedvezményes nyujdíjazásokhoz, más munkaterületre történő átcsoportosításához, új munkaalkalmak teremtéséhez. Ígéretet tettek arra, hogy a bányászati tevékenységhez kapcsolódó karbantartó, gépipari tevékenység fejlesztéséhez, annak új vállalkozási keretek közötti hatékony működtetéséhez segítenek megteremteni a feltételeket. Csethe András vezérigazgató elmondta, hogy a vállalatot a Mitsubishi cég ausztriai vállalata már megkereste az iránt érdeklődve, hogy milyen mértékben tudna bekapcsolódni a gépkocsigyártásba. Bár a komplex összeszerelés a felkészültség hiánya miatt egyelőre csak szép álom lehet, az elképzelhető, hogy elemek gyártásával, részegységek összeszerelésével alapozhatja meg jelenlegi termelési szerkezetének korszerűsítését a vállalat. Villányi Miklós pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a monokulturális termelésről lemondani kényszerülő vállalat igyekszik bővíteni a nem széntermelő tevékenységek fejlesztését, más vállalkozások, bankok tőkéinek bevonásával, a társasági törvény biztosította rugalmas vállalkozások keretében. A szerkezetátalakítással járó szükségszerű veszteségeket tudomásul véve, a lehetőségek felmérését követően kell kidolgozni a munkaerő foglalkoztásának új kereteit, mégpedig nagyszabású ipartelepítés helyett életképes és esetleg később önállósodó kis- és középvállalkozásokra alapozva. (folyt. köv.)
1989. március 2., csütörtök 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Konzultáció a Mecseki Szénbányák jövőjéről (2. rész)
|
A Mecseki Szénbányák szerkezetátalakítási programja szerint leállításra ítélt új István-III. aknai építésből, valamint a pécsi szénmosó egymilliárd forintos beruházásból megépült flotálóművének feleslegessé válásából, továbbá a szénmedence tizenegy aknájának bezárásából eredő veszteség-tehernek a kormányzat és vállalat közti megosztási arányairól ugyancsak később döntenek majd. x x x Az ország legmagasabb fűtőértékű és egyetlen kokszolható szene iránti igények változásából adódó helyzethez a vállalat úgy igyekszik alkalmazkodni, hogy szorgalmazza termékének brikettgyártásban való fokozott felhasználását, amire a magas hamutartalmú import-antracit helyettesítése révén lehetőség is kínálkozik, továbbá az eddiginél nagyobb mennyiséget ajánl fel a pécsi hőerőműnek. Tárgyalnak arról, hogy a rekonstrukció alatt álló negyedik erőművi blokkot tegyék alkalmassá a jó minőségű mecseki kőszén fogadására. A szerkezetátalakítási terv szerint az idén megszüntetik a termelést a korábbi Pécs bányaüzemi területen, felszámolják Komlón a hármas aknát, az Anna-aknát átadják a tanbányának. Az István-aknákat nem zárják be, csak tartósan szüneteltetik működésüket, aminek költségterhe lényegesen kisebb a felszámolásénál. A vállalat három éves programja szerint az új István-aknai beruházás leállítása egyszeri 20 milliós, majd később évenként további 50 millió forintos állagmegóvási költséggel jár. A kormánytól a vállalat egyebek között a nem hasznosuló létesítmények utáni járadék elengedését, a hasznosítottak utáni járadék átütemezését, a beruházási alapokmány és a finanszírozási szerződések módosítását várja. Szorgalmazza továbbá a hazai szénárképzési rendszer mecseki szenekre hátrányos módjának megváltoztatását, s a szanálási megállapodás módosítását is. Az utóbbira a későbbi kormányzati döntést követően, a vállalat megváltozott gazdasági környezetének értékelése alapján kerül sor, de ez nem csökkenti az abban korábban biztosított állami támogatásokat. (MTI)
1989. március 2., csütörtök 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|