|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz interjú a Korea Heraldban (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Tokió, 1989. április 4. kedd (MTI-TUD) - A dél-koreai lapok bő terjedelemben ismertették a hét végén azt az interjut, amelyet Grósz Károly a múlt héten a Cshö Ho Dzsung külügyminiszter kíséretében levő újságíróknak adott. Az MSZMP főtitkárának fényképével illusztrált, címoldalon megjelenő írások címükben kiemelik, hogy Grósz Károly beruházásokhoz, magyarországi építkezési munkálatokhoz hívja segítségül a dél-koreai cégeket. Az interjú egyes elemeit a Jonhap hírügynökség nemzetközi adása alapján szombaton már ismertettük. Az alábbiakban azokra a részletekre is kitérünk, amelyek a The Korea Herald című lapban láttak napvilágot.
A nemzetközi kérdéseket érintve az MSZMP főtitkára a lap szerint hangsúlyozta: a világ egy, azonban jelenleg sok határ által megosztott. A Koreai Köztársaság nyitott kapu politikája a szocialista országok irányába - köztük hazánk felé - egybeesik a hasonló magyar nyitási törekvésekkel. Ezen egybeesés önmagában véve is üzenet. Hazánk tiszteletben tartja minden nép jogát arra, hogy önálló külpolitikát folytasson. Kérdésre válaszolva az MSZMP főtitkára kijelentette: minden ország önálló döntési joga, hogy csatlakozik-e az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, vagy sem. Mindazonáltal - minthogy a kérdés a két Korea viszonyát érintő összefüggésben hangzott el - Grósz Károly arra is figyelmeztetett, hogy semmi sem helyettesítheti Észak- és Dél-Korea kölcsönös erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a jobb kapcsolatok létrehozásáert együttműködjenek. Az a fontos, hogy a két ország a politikai, gazdasági és kulturális téren megnyilvánuló párbeszéd és együttműködés révén jusson el az újraegyesítéshez. Ezeket az erőfeszítéseket Magyarország támogatja. ,,Tudjuk, hogy a Koreai-félsziget vagy 40 éve a világ egyik feszültségi központja. Ettől mi nem tekinthetünk el, csupán azért, mert Korea földrajzilag távol esik tőlünk. Ugyanakkor abban bízom, hogy koreai barátaink sem csukják be a szemüket a magyarországi problémák előtt. A két Korea léte a félszigeten realitás...a politikai realitások talán változtak, de a megosztottság megmaradt. Új politikai akaratra van most szükség. Az újraegyesítés olyan feladat, amely hosszú időt vesz igénybe. Az is a realitásokhoz tartozik, hogy ebben a folyamatban a koreaiak akarata nagyobb szerepet kell, hogy játsszon,, - idézi az MSZMP főtitkárát a The Korea Herald. (folyt.)
1989. április 4., kedd 14:16
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz interjú a Korea Heraldban (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Dél-Koreának a kelet-európai országokkal való javuló viszonyát érintve Grósz Károly kifejezte mind a saját maga, mind a magyar nép elégedettségét Szöul nyitásával kapcsolatban, majd kijelentette: Magyarország kész bárkivel megosztani tapasztalatait, amelyeket a Dél-Koreával való együttműködés során szerzett. A magyar-dél-koreai kapcsolatok jelene és jövője az interjú gerincét képezte. Az MSZMP főtitkára arra a kérdésre válaszolva, hogy mit vár a két ország kapcsolataitól, kifejtette, hogy azok máris számos területet ölelnek fel, ezért a kiegyensúlyozott megközelítés különböző szempontok figyelembevételét igényli. A politikai és diplomáciai kapcsolatok létesítése várhatóan különböző területeken járul hozzá a cseréhez. Ezen belül a kereskedelmi forgalom alakulásában rendkívül gyors fejlődésre számítunk. ,,Azt hiszem, amikor koreai és magyar cégek között vegyesvállalat jön létre harmadik országban, az a lépés fontos tényezővé válik majd a két ország közötti kapcsolatok garanciája szempontjából,, - idézi a cikk Grósz Károlyt, aki a lap szerint a következőkkel folytatta a gondolatmenetet: ,,Üdvözöljük a koreai vállalatok részvételét gazdaságunk átalakítására irányuló terveinkben. Remélem, kapcsolataink kulturális és tudományos téren is bővülnek, beleértve a lakosság közötti cserét is.,, A vegyesvállalatok létesítésére vonatkozóan is kikérték az MSZMP főtitkárának a véleményét a koreai újságírók. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarországon nagy az igény a gépkocsik és az elektronikus termékek iránt, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a magyar piac önmagában nem elég nagy vegyesvállalatok hatékony működéséhez. Ezért lenne fontos, hogy a két ország vállalatai közösen lépjenek fel harmadik piacokon. Nagy figyelmet fordítunk a dél-koreai gyártási technológiák bevezetésére, ugyanakkor bizonyos magyar eljárások és az olcsó, de képzett munkaerő, valamint hazánk Keletet és Nyugatot összekötő földrajzi fekvése hasznos lehet a Koreai Köztársaság vállalatai számára, mondotta. (folyt.)
1989. április 4., kedd 14:21
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz interjú a Korea Heraldban (3.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A cikk idézi az MSZMP főtitkárának a kapitalizmus és a szocializmus összehasonlításával kapcsolatban kifejtett nézeteit is. Ezek szerint a szabad versenyen és a piacgazdaságon alapuló kapitalizmus bizonyult idáig a gazdaságfejlődést leghatékonyabban elősegítő rendszernek. Mi magyarok ugyanakkor azt is megtanultuk, hogy a korlátlan verseny társadalmi területeken nem mindig alkotó jellegű. Szükséges, hogy felismerjük mindkét rendszer érdemeit annak érdekében, hogy nehogy abban az illúzióban éljünk, hogy csak a sajátunk a tökéletes. Mindkét rendszer képviselői kell, hogy becsüljék egymást és akkor talán többet tudnak tanulni egymástól - idézte a Korea Herald Grósz Károly véleményét. Az interjú utolsó - egyben hangsúlyos - része foglalkozott a várható magyar-dél-koreai csúcstalálkozóval, amelyről Grósz Károly a cikk szerint elmondta, hogy nem az a lényeges, hogy arra hol kerül sor, hanem hogy először jön majd létre találkozó Ro Te Vu és közötte, amelynek a jelentősége feltehetően túlnő majd a két ország határain. Az MSZMP főtitkára nagy várakozással tekint a találkozó elé, amely hasznos hozzájárulás lesz egymás jobb megértéséhez, mondotta, hangsúlyozva, hogy az a kölcsönös bizalom erősítéséhez és a kiegyensúlyozott további kapcsolatépítéshez teremti meg a kibővített politikai kereteket. +++
1989. április 4., kedd 14:23
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|